Harangszó, 1925
1925-05-31 / 22. szám
1925. május 31. HARANGSZÓ. 185 nem az emberi hatalom gyarlóságát is hirdeti. Nagy terveket álmodó, erődben bizó ember, halld meg a mennydörgés, a szélvihar, a mindent elmosó zápor üzenetét : Az Úr uralkodik mindörökké! Te C3ak tervezel 1 Jún. 3. Korlátolt tudású. Róma 11.33 36. Általános vélemény, hogy minél mélyebbre halad a természet tudományos megismerése, annál kisebb lesz a hit jelentősége s annál nagyobb bámu'at tárgya lesz az emberi elme. Pedig ép fordítva áll az eset 1 Minél mélyebbre kutat az ember, annál több rejtélyre talál s annál jobban érzi az emberi megismerés korlátáit s a hit jelentőségét. Pál korának egyik legokosabb embere volt. s ime mily áhítatos csodálattal áll az Isten bölcsesége előtt 1 Nézd meg egy fűszál, vagy egy féreg életét 8 megszégyenülsz, te eszedre büszke ember. Ne akarj fölöttébb bölcselkedni 1 Jún. 4. Esztelen. Máté 6.25—27. Az ember nemcsak korlátolt tudású, hanem még meglévő eszét sem használja fel. Mert ha felhasználná, akkor belátná, hogy mily esztelen dolog az aggodalmaskodás s nem gyötörné vele magát, mikor tudja, hogy soha senki sem jutott még előbbre aggodalmaskodás által. Összeráncolt homloké ember, nézz a poiban játszva kapargáló verebekre, a fészkén fiókáit melengető daloló madárra s szégyeld el magad, mert azoknak több eszök van: nem aggodalmaskodnak ! Jún. 5. Bizalmatlan. Máté 6.28—32. Kicsinyhitű vagy ember 1 Ez a virágok prédikációja. Ei a szó: kicsinyhitű, nemcsak közömbös ténybeli megállapítás |ézusnál, mintha például valakire azt mondanám, hogy kicsiny testalkatú, hanem mindig megrovó értelmű. A mai ember kifejezésmódján szólva a bizalmatlan szó jelöli meg falán legközelebb értelmét. Bizalmatlan vagy, nem akarod elhinni, hogy az Isten, aki oly pazarló szeretettel öltözteti a mező rövid életű virágát, szívén hordozza a te ruhakérdésedet is. Jún. 6. Hálátlan. Ezsaiás 1.2—4. Egyre mélyebbre vág a természet szava. Nézd meg, milyen hálás az oktalannak mondott állat, hogy megnyalja a sóskenyeret adó kezet az ökör, hogyan hazatalál a szamár, hogyan ugrál jöttödre elédbe szaladva a kutyád, hogyan dorombol hízelegve a macskád, hogy jönnek hívó szavadra a baromfiak ... 1 Csak az ember tarja olyan természetesnek, hogy az Isten megáldja őt 1 |ún. 7. Engedetlen. Jeremiás 8.7. Nczd meg, milyen rend van a nagy természetben s milyen pontosan engedelmeskedik minden az Úr akaratának 1 Egyetlen zavaró hang van a nagy világ összhangjában: az ember, aki nem akar engedelmeskedni az Úrnak. Lehajtott fővel járom a tavaszi erdőt. Hallom, mint panaszkodik Isten a természetnek s a szét által hajtogatott fák ágai mintha mutatnának rám : Te vagy az az ember! S én szégyenkezve menekülök. Túróczy Zoltán. Őrizzük meg emlékezetét a jóknak. Schedius emlékünnep Budapesten. Dr. Raffay Sándor püspök kezdeményezésére, a bányai egyházkerület felterjesztésére evangéliomi anyaszent- egyházunk nagyon bölcsen elhatározta, hogy az iskolák s általában az egyház jóltevőinek emlékére, hála- ünnepélyek tartassanak. A háladó ünnepélyeken megemlékezvén egyházunk, hazánk uagyjairól, megőrizzük emlékezetét a jóknak. A jóknak emlékezete pedig a mi életünk emlékezetének gazdagsága. A hálaünnepélyek sorozatát a budapesti evangélikus főgimnázium az iskola nagynevű' jóltevői közül a legnagyobbnak, egykori alapítójának, dr. Schedius Lajos emlékezetével kezdte meg. A május 22 én tartott hálaadó ünnepély, — amelyen ott láttuk dr. Raffay Sándor püspököt, dr. Zsigmondy Jenő egyházkerületi felügyelőt, dr. Kirch knöpf Gusztáv kerületi lelkészt, Kemény Lajos lelkészt, dr. Haberern Pál iskolafelügyelőt, Hittrich János gondnokot, Miko- lik Kálmánt, ez evangélikus sajtó részéről Czipott Géza lopunk szerkesztőjét, ennek a neves intézetnek kiváló tanári karát teljes számban, — ifjúsági énekkel vette kezdetét, Mo- raschek Hugó énektanár vezetésével, majd miután egy ifjú Tompa Mihály »Mult, Jelen, Jövő* című költeményét adta elő nagy hatással, elsőként dr. Raffay Sándor püspök szólott az ifjúsághoz. A jóltevók hálaünnepét kezdjük meg a mai napon — úgy mondta a püspök. — Lelkünk legszebb virágait szórjuk azoknak a nevére, akik neküuk áldozták életük legszebbgondolatait, legszebb érzelmeiket akik idealizmusukat áldozatul hozták nekünk egy boldogabb jövőért. Megmutatták nekünk az útat amelyen járva mi is felejthetetlenné, ö.ök életűvé tehetjük azt. Csak az a nemzet — fejezte be a püspök gondolatokban gazdag szavait — alkothat nagyot, mely a múlt nagyjainak emlékét megőrzi. A püspök, nagyszabású megnyitója után dr. Hittrich Ödön címzetes főigazgató emlékezett meg egy rendkívül értékes értekezés keretében az iskola nagynevű alapítójáról, „Schedius emléke“ címen, ki született Győrött 1768. december 20-án. Meghalt 1847. november 12-én. Előkelő nemesi családból származott. Felsőbb tanulmányait a pozsonyi evang. líceumban kezdte, Sopronban folytatta és Göttingában fejezte be. Göttingában jó hírt szerzett a magyar névnek, amelyet maga Kazinczy Ferenc bizonyít, aki egyik levelében Kiss Jánosról azt Írja: „Azt mondották a professzorok, hogy soha még oly nagy reményű négy magyar egyszerre nem volt, mint akkor, t. i. Kiss János és Németh László egy szobában, Schedius Lajos és Liedemanu Márton egy másik szobában ugyanazon háznál.“ Göttingában a theologíai tanulmányok mellett filozófiai és filológiai tanulmányokkal is foglalkozott. 21 éves korában sok versenytársa között ő nyerte el a theologiai fakultás Nagy-Británia-i királyi pályadijat. 1791 - ben tért vissza hazájába, ahol a tudományos hire annyira megelőzte, hogy I. Ferenc király 19 pályázó közül Ot nevezte ki az esztétika üresedésben levő egyetemi tanszékére. Ezen azután 55 évig a legszebben működött. A művelt nyugattól elmaradt hazájába visszatért lelkes ifjú előtt a tevékenység igen sok irányban kínált fel bő alkalmat. A pesti evang. egyház is a hitbuzgó ifjút előbb jegyzővé, majd iskola-felügyelőjévé választotta meg. De 1792-től 1847-ig nem volt hazánkban, a közművelődésre, tudományosságra, jótevékenységre irányuló mozgalom, amelyben ö derekasan részt ne vett volna. Kármánnal részt vett az Uránia előkészítésében, úgyszintén az Akadémia és egy természet tudományi társulat alapításában. Az Akadémiának kezdettől fogva tiszteletbeli tagja; a Kisfaludi-Társaságnak pedig alelnöke volt. Irt németnyelvű költeményt. Adott ki görög nyelvtant, latin nyelven, írt esztétikát. Magyarország ponto3 térképének az elkészítésére is nagy gondja volt. Foglalkozott'nőegyleti és emberbaráti intézményekkel, gyorsírással, selyemhernyó tenyésztéssel, gyapot-cserje ültetéssel, sőt még elektromos lámpa készítéssel is. Az ország legelőkelőbb családjai gyermekeik nevelése és tanítása ügyében többnyire ő- hozzá fordultak tanácsért. Nem csoda ilyen körülmények után, ha Wurzbach biográfiai lexikonja azt írja róla, hogy a magyarok alig mutathatnak fel honfitársaik között valakit, aki életfeladatát, hogy embertársainak minden oldalú javait előmozdítsa, ne- mesbítse, olyan energikusan fogta volna fel, mint ö. Élete végéig nagy tekintélyben és tiszteletben részesült. Meleg, szinte baráti érintkezést tartott fenn vele József nádor és családja. József nádornak Alexandra Pawlowa-val, orosz hercegnővel való házasságkötése alkalmára, valamint gyermekük születése örömére kan- tátékat irt. A nádori családdal va'ó érintkezése különösen akkor lett bensőségessé, meleggé, amikor a Palatínus Mária Do- rottheát vette feleségül, aki evangélikus vallásu lévén, Schediussal, mint a gyülekezet előkelő tagjával egyházi ügyben is tárgyalt. Schedius maga is nagytekintélyű férfiú lévén, ki a nádor családdal is közelebbi ismeretségben volt, az ország előkelőségei közé tartozott, azért látjuk őt is lefestve Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkő letételét ábrázoló híres festményén. Schedius nemes életét 1847. november 12-én fejezte be. A nevezetes és honi történelmünkben is emlékezetes napon, amelyen az 1847 iki országgyűlés István herceget nádorrá választotta. Holt tetemeit 15-én kísérték ki utolsó útjára óriási részvét mellett. A háznál dr. Székács József magyar nyelven, Kollár János német nyelven, a sírná! pedig Lang Mihály tartott német nyelven gyászbeszedet. Dr. Hittrich Ödön főigazgató mesterien rajzolta meg értékes felolvasásában Schedius egész élet- és jellemrajzát, sokoldalú munxasságát a tanügy, az irodalom és az egyháza terén. Ha ó feltámadna ma — fejezve be dr. Hittrich gyönyörű előadását — és megnézné iskoláinkat, örülne annak anyagi és szellemi halladásán és fejlett állapotán. Csak egy dolgot mutatnánk neki aggógó félelemmel: a magyar térképet. Ő azt mondaná, hiszen én 1833-ban más Ma
