Harangszó, 1925

1925-01-11 / 2. szám

12 HARAN0S8Ö. 1925. január 11. mögött, amely legnagyobb szomorú- Ságomra Magyarországon a legutóbbi időben elhatalmasodott, ott állna a katholikus egyház. Gondoskodom róla, hogy a magyar papság távol tartsa magát ezektől az fizelmektöl és min­den alkalommal a leghatározottabban Ítélje el e kilengéseket. Aki zsidóelle­nes uszítást folytat, nemcsak rossz ember, hanem rossz keresztény is, mert lábbal tapossa a kereszténység legszentebb parancsát: a felebaráti szeretetet. Hiába verik a mellüket a botránycsinálók, hogy keresztény meg­győződésük ösztönzi őket az uszításra. Innen, a kereszténység ezeresztendős várának ormáról kiáltom feléjük, hogy semmirekelő emb^ek és nem­csak nem keresztények —r de egyál­talán nem emberek az én szemem­ben. * A Nemzeti Újság vasárnapi szá­mában cáfolat jelent meg a herceg­prímás környezete részéről, amely elmondja, hogy Magyarország első főpapja nem akart nyilatkozni a Neues Wiener Journal tudósítójának (Lévai Dinye Mihálynak) hanem csupán »fesztelen beszélgetés céljából« fo­gadta a hírlapírót. Házvezetőnőnek ajánlkozik egy közép­korú hadiözvegy, ki a háztartás minden ágában jártas, jó bizonyítvánnyal rendel­kezik. Cím: Klein Rezsőné Vönöck Vas­megye. 1—3 — Feltett szándékom Károly a vadászat rendezése. Különösen óhajtanám, ha minél több prémes állatra találnánk. Ezek prémje most legértékesebb és ára jó szó gálatot tenne a szükséges élelmiszer és ruha be­szerzésénél indián testvéreink részére. . Ezután a lelkészlakra ment a kapitány. Épen a láda kiürítésével voltak elfoglalva a háziasszony és leánya. — Nézze csak, kapitány úr, mennyi sok szép vásárfiát hoztunk magunkkal Wasing- tonból tudtunkon kívül 1 — Fogadják ezt is hála jeléül Walthe- réktől a sok szívességért, amelyre leányuk itt talált. — Valósággal gazdagokká tesz bennün­ket a jószívű feledhetetlen Edith. — Ne felejtsük, hogy tisztelendő asz- szony ide jövetele óta nem szűnt meg őt gazdagítani lelki kincsekkel. De — folytatá a lelkészhez fordulva — tisztelendő urnái is van előadni valóm. Itt egy pénzintézeti betéti könyv 40.000 dollárról. Ez Walther úr alapítványa a missziói lelkészi állás ja­vadalmazására. Kamatját tisztelendőséged fizetésjavitáskép, ha nyugalomba lép, nyug­díjkép élvezi s e jog túlélő özvegyét is megilleti. E másik betéti könyvet 30.000 dollárról kedves leányuknak, Karolin hú­gomnak küldi tiszteletdijul a hálás szeretet, mint menyasszonyi hozományt férjhez- menetelekor. Overton lelkész kezet m újtva szól: — Kapitány úr, a missziói lelkészi ál­lást biztosító alapítvány felett az egyház OLVASSUK A BIBLIÁT! Türelem. Jan. 12. A türelem fontos a belső 'életre nézve. Kol. l.o—n. Zsid. 12.í—2. Pál tü­relemmel, kitartással könyörög, hogv hívei­ben legyen türelem, kitartás. A türelem nem egy pillanat műve a hivő lélekbe», mint lehet az újjászületés, hanem egy hosz- szu iskolának utolsó osztálya. Először meg kell ismerkedni az Isten akaratával. Azután jön a gyümölcstermés: az Úrnak szolgáló élet. Az engedelmesség mértéke szerint újabb növekedés az Isten megismerésében. És mint mindezeknek betetőzését, kívánja Pál apostol, hogv hívei kitartással és hosz- szutüréssel erősíttessenek meg. Jan. 13. A türelem a szolgálat előfelté­tele. II. Kor. 6.1—10. Az Úrnak való szol­gálat gyakran nyomorúsággal és üldözte­téssel jár. A világ Isten szolgáit ma sem szereti. Gúny és bántalom ma is a meg­alkuvás nélkül szolgáló keresztyének osz­tályrésze. Ennek elviselésére pedig nagy türelem kell. Végül: az Úrnak való szol­gálatnak olyan lelki kellékei vannak, me­lyeket semmiféle más szolgálat úgy meg nem kíván. Tisztaság. Szent Lélekről való vezettetés. Őszinte szeretet. Hogy ezeket megszerezze, ezekben megmaradjon, sőt növekedjék valaki, ehhez megint nagy ki­tartás kell. Jan. 14. A türelem használ a testvérek­nek. Máté 18.21—35. A türelemnek van egy sajátos formája: türelem a mások bűneivel szemben. Nem azt jelenti ez, hogy a bűn előtt gyáván hunyjunk szemet, vagv alkud­junk meg vele. Hanem azt jelenti, hogy ha mások bűne nekem okoz kárt vagy sérel­met, különösen ha a keresztyén testvérek közül valaki bánt meg, ne siessetek olyan nagyon magamnak elégtételt szerezni! Hi­szen az Úr milyen nagy türelemmel hor­dozta és hordozza az én ezerszer nagyobb nevében is meleg köszönetemet nyilvání­tom. Eddig nagyon szerény anyagi helyze­temben a gondolat halálom esetén — csa­ládom jövőjére — sokszor elszomorított. Most aggodalmam megszűnt, zavartalan buzgalommal szentelhetem életemet az evangélium szolgálatára. A leányom kihá- zasíiására küldött nagyértékü adományért Walther uréknak nőm s Karolin külön is kifogják hálájukat fejezni. Kardos ezután magához véve Monk Ká­rolyt a főnökhöz ment s megkérte leánya kezét Károlynak Sasszem nyugodtan, őszin­tén válaszolt: — Károly testvér, te is jó ember vagv, szeretsz bennünket. Aztán leányom úgy is már beleélte magát a fehérek szokásaiba, hadd legyen az ura is fehér. Neked adom feleségül. Most Mari szobájába léptek, ki a nagy ládából kiszedett ruhanemüek s más hasz­nos. értékes cikkek rendezésében gyönyör­ködött. Itt Károly vette át a szót: — Mari, a kapitány úr apádtól már megkérte számomra kezedet. A leány jobb­ját nyújtva komolyan, kedves őszinteségé­vel adja meg a választ: Károly tudod, hogy szeretlek. Hozzád megyek és az lesz főgondom, hogy ne bá­nattal, hanem mindig örömmel emlékezhess ezen napra. — Amint látom — jegyzi meg moso­lyogva a kapitány — itt van már ruhake­lengyéd; amint menyasszonyi ruhádat a tisztelendő asszony segítségével elkészíted, bűneimet. Jaj, ha egyszer vége szakadna a türelmének! Jan. 15 A türelem meghozza a maga gyümölcsét! Luk. 8.4—15. A magvetéstől az aratásig nagy idő telik el. Türelemmel várja végig ezt az időt a mennyei Magvető. Hinti-hinti az Ő evangéliumának magvait és azután vár: megtermi-e bennem, ben­ned, a világban a maga gyümölcseit. De nemcsak a Magvetőben, hanem bennünk is türelemnek, kitartásnak kell lenni, ha aratást akarunk érni. Jan. 16. Türelem mindvégig! Róm 12. 12. Márk 13.1—18. Az igazi keresztyének­nek mindig nagyobb és nagyobb türelemre van szükségük. Nagy türelemre van szük­ségük, mert nekik is részt kell venniök az egész világot meglátogató nyomorúságok­ban. De még nagyobb türelemre van szük­ségük Isten gyermekeinek, mert ők olyan szenvedésekben is részesülnek, amelyekben a világ gyermekei nem. Üidöztetnek, az ő hitük miatt. Legközelebbi hozzátartozóik ellenségeikké válnak, az ő hitük miatt. — De aki mindvégig megmarad, megtartatik. Jan. 17.Isteni türelem. Rom. 2.1—10. Nagy az Istennek elnézése és hosszutürése. Akar széttekintek a világban, akár a ma­gam életére nézek, csodálkoznom kell, hogy Isten milyen végtelen türelemmel hordozza azt a sok bűnt, melyről pedig tudom, hogy végtelenül sérti az Ö tökéle­tes szentségét. Isten eme hosszutürésének megvan a maga célja. Megtérésre akar ez­zel indítani mindenkit. Hiszen Ö nem gyö­nyörködik a hitetlen halálában, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen. Jan. 18. Hogyan leszek türelmessé ? Jób 1 .e—2. 10. Jak. 5.7—11. Türelmessé leszek a szenvedések iskolájában Ha az Úr meg­próbáltatásokat és kisértéseket nem en­gedne rám jönni, akkor nem is volna egy­általában alkalma a hitemnek a türelem­ben való erősödésre. Legyünk hálásak az ostorért, a keresztért. Türelmessé leszek, azonnal megtartjuk a menyegzőt. Kardos a főnököt s feleségét még azon hírre! is megörvendeztette, hogy Edith atyja az ő számukra is szép összeg pénzt tett le, a melyet a városban egy takarékpénztárnál helyezett el. Erről ott kamatot fizetnek s ezt ők megélhetésükre használhatják fel évenként Haliluk után a pénzt Mária leá­nyuk örökli A betéti könyv a lelkész úr gondviselése alatt lesz, ő fogja a kamatot kivenni és átadni. Sasszem meghatottan fejezte ki háláját: — Köszönöm testvér. Ismét jót tett ve­lünk a távolból is Edith. Ő is a te szíved­del érez. Már látom, hogy ti keresztyének szent énekesekkel, imádkozástokkal jobban keresitek a nagyszellemet, az Istent, jobban megismeritek akaratját. Ezért mentek ti mindig előbbre, míg az indián hátramarad, pusztul. Kimondom, hogy e naptól fogva hozzátok tartozom. Üzend meg Edithnek, hogy ha eljön a tanyánkra, engemet is ke­resztyénnek talál. A hozzátok térésre buz­dítani fogom összes indián társaimat is. — Okosan gondolkodói, Sasszem bará­tom, úgy a magad, mint a fajod érdeké­ben. Ha néped felveszi a keresztyen vallást, mely szeretetet hirdet, békés, munkás életre tanít: akkor elkerüli a pusztulást, mely a munkakerülő, csak rablásból éini akaró néptörzset fenyegeti. Tanácskozzál főnök­társaiddal, vedd reá őket, hogy veled együtt lelkesítsék a maru törzs tagjait a keresz­tyének sorába lépésre. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom