Harangszó, 1925
1925-09-06 / 36. szám
290 kezet a maga tagjaiban a műveltséget _________________________ E zer A i _ci _a i ö bß 52 műveltség g-g Í.3 <>.* ojí ö E foka M h * _________________ember kOzül F őiskolát végzett 8 5 8 14 8 középiskolát végzett 24 15 20 36 6 elemit végzett 398 219 425 635 írni s olvasni tud 835 696 859 916 (L. Néptanítók Lapja 1924. nov. 3.) Ránézve erre a statisztikára, megláthatjuk evangélikus egyházunk dicsőségét. A keresztyén felekezetek közül mi képviseljük ebben a hazában a legnagyobb számarányban úgy az általános, mint a különös műveltséget. Büszkék lehetünk arra az egyházra, mely áldozatot nem kiméivé iskoláit felemelte és megtartotta. Büszkék lehetünk a- zokra a gyülekezetekre és iskola- mesterekre, akik szegénységgel küzködve, földi javakban szűkölködve, a lelki kincseket mégis ilyen szent tékozlással szórják bele a magyar evangélikus lelkekbe! Róth-Teleki Johanna koporsójánál. Irta: Dr. Hittrich Ödön. Szirák, 1925. augusztus 22. A mai derült augusztusi nap reggelén a sziráki temetőben özv. gróf Dégenfeld Lajosné úrnő és gróf Dégenfeld Miklós úr engedelmével megnyílt előttünk Róth-Teleki Johanna grófnő kriptája. A gesztenyefákkal körülvett nagyobb kápolnaalakú épület belseje négy vasrostélyos ablakkal megvilágított terem, hol a falakon köröskörül koszorúk hervadoznak különféle színű és felírású szalagjaikkal. A terem közepén fekete deszka katafalk áll, mögötte szintén fából való szószékkel. Az ajtóval szemközt, a terem hátulsó falába illesztve két nagy vörös márványtábla látható. Tőlük jobbra és balra egy-egy gyászoló nőt ábrázoló szoboralak áll; a felső márványtábla, tetején oltárszerű díszítményekkel van ellátva, középen a gróf Teleki család címerével, a pajzsmezőben nyilat tartó jobbkarral. Mindkét márványtáblán nagy, lapidáris aranyozott betűs felirat olvasható. A felső tábla felirata így hangzik: Állj meg itt utazó, ’s szökj még jó előre Léted fő tzéljához tekintvén e kőre. Itt nyugszik, még felkel Vatay Borbára, Az élet Urának serkentő szavára. A’ kit kegyes jámbor ’s tsendes természete, A’ jót mérni túdó jókkal betsültete. Jó magyar Asszony vólt, s más néptől nem kért Ez a büszkeség azonban nem lehet üres hivalkodás és kevély dicsekedés, hanem komoly elköte- lezés a jövővel szemben! Míg első szavunkkal Isten megsegítő kegyelmét áldjuk és magasztaljuk, a másodikkal már fogadalmat teszünk, hogy egyházunknak ezt a dicsőségét megvédjük és megtartjuk továbbra is. Tudom, hogy iskoláink fentartása érdekében nehéz terhet visel híveinknek válla, tudom, hogy a pénzbeli segítséget tekintve, hazánknak még mindig mostoha gyermeke az evangélikus egyház, de erre gondolva sokszor eszembejut a XVIII. század hívő lelkű, nagy emberének, Lavaternek magaválasztotta címere, amelyen egy darazsaktól csípett kéz égő gyertyát tart. A címerrajz alatt ez a rövid vers: „Bár a legmérgesebb darázs fulánkja sért, Csak tartom én a fényt“... Szegénységgel küzdő, sok bajtól sértett evangélikus egyházunknak is nagy elszántsággal tovább kell hirdetni: „Csak tartom én a fényt!“ Egyszerű falusi iskoláinknak, neves gimnáziumainknak, minékünk, gondokkal küzdő nevelőknek, csak egy jelszavunk lehet: „Bár a legmérgesebb darázs fulánkja sért, Csak tartom én a fényt!“ Ez legyen megnyitója evangéliHARANQSZÓ. Költsön tzifra vétket, ős, jó erköltsinkért. Ezer hét száz nyolcvan négynek folyásában, Tizenhetedik nap vólt mind Szenthavában, Midőn hólta után Róth Tamás férjének - Húszon nyólcz hóid nappal lön vége éltének. Ezen kő sír által fen hagyni kívánja Jó emlékezetét Johanna lánya. Ki mint Gróf Teleki József élte párja Ide legelsőbben Édes Annyát zárja — Zárja, de korántsem zárja azt egészen, Nem vévén a’ halál erőt a’ főbb részen. Ezt tartsd meg útazó, ’s hogy örökké jól élj, Nem a halálodtól, hanem a bűntől félj 1 Az alsó tábla felirata a felső felirat tartalmát ismétli latin nyelven. A tiszteletreméltó, magyar faját szerető matróna hatvannégyéves korában hunyt el. A terem jobb sarkában levő nyíláson leszállva csakhamar a boltíves sirkamarába értünk, hol a földre helyezett régibb és újabb koporsók között a bal sarokban szürke mészkőből való hatalmas kőkoporsó áll. Megjegyezzük mindjárt, hogy a kriptában három év előtt halottrabló betörök jártak, bűntől nem félő lények. Munkájuk durva nyomai még ma is láthatók. De néhány évtizeddel előbb is járlak itt halottrablókhoz hasonló lelkű egyének, akik kegyetlen kezekkel tépték fel gróf Teleki László érckoporsóját. Jobb oldalon, a fejénél 1 A nagy kőkoporsó kőfedele is el van tóivá, úgyhogy kilátszik alóla belülről egy koporsó. Itt pihen szüleivel együtt Róth- Teleki Johanna grófnő. A fedél közepén ott van kifaragva a Teleki címer, a gyertya kus anyaszentegyházunk minden iskolájának nehéz jelenben — boldogabb jövőre!.. . 1925. szeptember 6 Válasz egy hétköznapi jelenségre. Abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy egy szombathelyi helyiérdekű lap, melynek főszerkesztője nemzetgyűlési képviselő, a tolla hegyére vett bennünket. Es pedig a „Jelenségek“ című előkelő rovatában örökített meg bennünk, mely rovat több éven át megkülönböztetett tisztelettel a zsidók számára volt fentartva, de újabban a protestánsoknak kijáró dicsérettel telik meg. Az igen tisztelt főszerkesztő nemzetgyűlési képviselő úr kirohanását ellenünk a „Harangszó“ folyó évi augusztus hó 23-án megjelenő számában „Karcolatok a hétről“ című állandó íovatunkban egy másik szombathelyi újságból szóról- szóra idézőjelek között leközölt cikkel kapcsolatban intézte, mely újság legutóbb azután az igazság szavának hangoztatásával balfogásnak minősítette eljárásunkat, mosakodásában odáig ment, hogy szinte előírja nekünk parancsolólag, mi lapunknak feladata; „egyáltalán nem lévén feladata más, — írja — mint figyelemmel kísérni az ő kétes fényénél betűzzük a fedél jobb oldalára bevésett szavakat: Unica ejus filia... Johanna Róth ... Comitis . .. Uxor. Meghatva, megilletődve álltunk meg e magányos helyen, ahol több mint egy évszázad óta pihen a hazai protestáns iskolák legnagyobb jóltevője, aki halála élőit egy évvel, 1812- ben, 71 éves korában készítette végrendeletét s alapítólevelét, mellyel 100 000 rénes forintnyi tőkével ösztöndíjalapot létesített a hazai protestáns iskolák szorgalmas, szegénysorsú diákjai számára. Hány diáknak szerzett ő örömöt 1 Mily buzdítólag hatott az ifjúságra! Mennyire szívén viselte ö a magyar kultúrát s a protestáns egyházak ügyét! Akik az ő szerettei síri álmát is háborgatni merték, azok nem féltek a bűntől, azok távol álltak a magyar kultúrától.. ' Szirák közelében Vanyarcz nevű falu kis templomában díszes emléktábla hirdeti Veres Pálné Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés úttörője, „Nógrád megye büszkesége“ tiszteletreméltó nevét és érdemeit. A sziráki templomban nincs hasonló tábla, csak családi címerek láthatók. Pedig megérdemelné Róth-Teleki Johanna is, hogy az általa annyi jótéteménnyel elhalmozott sziráki temp'omban az ő nevének is legyen nyoma; annak a régi magyar nagyasszonynak, kit a reá vonatkozó egyik feljegyzés Patrona et Mater Ecclesiarum Scholarunique optima, munificentissimagne-nek nevez. Egyházunk vezetői nemes tettet cselekednének, ha e tervet megvalósítanák.
