Harangszó, 1924
1924-11-30 / 49. szám
BáRANQSZŐ. i §24. aóvémber 30 * 3)0 lyiak, Lászlók, Matkovichok nevei is ott szerepelnek sűrűén egyházunk Önzetlen, munkás és áldozatkész tagjai sorában. Más kerületek nagyjairól, a Radvánszky, Prónay, Kaas Albert bárókról, a Laszkáryakról, Szentivá- nyiakról sat. itt most nem is szólok. Istennek hála. oly kiváló gárda áll még őrt evang. Sionunk bástyáin, hogy a Pezenhoffer és Bangha páterok még sokáig nem aludhatnak nyugodtan. A sok közül most csak egy alapítványról szólok, melynek több mint 40 milliónyi anyagi értékén felül nagy históriai és erkölcsi jelentősége is van. Egy éve múlt, hogy theológiai fakultásunkat Sopronban megnyitottuk. A sok előkelő vendég között a lelkes, szép ünnepélyen jelen volt dr. Ostffy Lajos, Vasmegye volt főispánja is, akinek családfája szorosan nőtt össze az evang. Dunánlúl törté netével. Ő adott át akkor egész csendben a dékánnak egy lelkes szép alapítólevelet. Ó tette ezt, ki a világháborúban épített gyülekezetével Ke- menesdombján, az emlékezetes ősi várhelyen monumentális remek szép templomot; később pedig szintén Ostffyasszonyfán az iskola mellé tanítói lakot. Újabb alapítványának az anyagi értéken felül hármas jelentőséget ád: az ősi történeti család, melynek méltó sarja az adományozó, az ősi családi birtok Párádon, melynek kiszakított részéből ered az alapítvány s a kitűzött nemes egyházi cél: az evang. lelkésznevelés ügye Az Ostffyak őse, Oslú kűn vezér még a magyarok régi pogány hitéért harcolt Salamon korában (1070) amint ezt Vörösmarty is megénekelte a Cserhalomban Osl comes pedig a XII. században már Csornán a premontrei kolostort alapítja. Régi pecsétjükön rajta is van a felirat: Conventus Oslonis Ebből a családból való az első magyar prímás, Kanizsai János (f 1418) ki még az eredeti Osl nevet is használta Volt a családban más főpap is, Ostffy Miklós, a tudós humanista, 1480 körül esztergomi nagyprépost. Voltak köztük Szörényi és macsói bánok (II. Osl, Miklós és Domokos) és keresztes vitéz, Ostffy László, ki a husziták ellen harcolt. A reformációnak első hívei és pártfogói között is ott találjuk az Osiffyakat. Míg sok újabb keletű mágnás család, ezek a »tegnap gyúrt urak« hitehsgyással vetették meg emelkedésük alapját, addig az Ostffyak régi főrangú állásukat és szerepüket éppen evang. hit- hűségük miatt veszítették el. Az Ostffyak között a legújabb korig még csak vegyes házasság sem fordult elő. A refoimáció korában Nádasdy Tamás nádor környezetében találjuk az első evang. Ostffyakat. Különösen Jakob, Sopron megye alispánja válik ki közülök, majd pedig Tamás, kinek Nádasdy Orsolya volt a felesége. Ennek fia volt Osiffy Miklós, ki 1680. asszonyfai várát hozta áldozatul hitéért s Pozsonyban fogságot is szenvedett. A hozzá menekült evang. püspököt királyi parancsszóra sem adta ki. »Kész volt életét és jószágát Hű mindhalálig. Irta: Gyurátz Ferenc. 11) Hamar elterjedt a hír a tanyán, hogy a főnököt a fehér testvér gyógyítja és lábra is állítja. Ezután bármelyik sátorban volt beteg: a hozzátartozók őt keresték fel és ő készséggel ment a hívásra. Kézi gyógyszertárából vett orvossággal, jó tanáccsal, a tisztaságra utalással enyhítette a bajt E téren segédkezésével még inkább növelte a népnek hozzá ragaszkodó bizalmát. A tiz nap alatt felszántott földnek egy részét a földmives társak tavaszi magvakkal vetették be, a másik — nagyobb — felébe kukoricát, burgonyát, babot kezdtek ültetni. Hogy a munka hamarább menjen, a kapitány indián barátait is felszólította a segítésre, megértetvén velük, hogy ezt a saját maguk érdekében teszik. Hogy jó példával is buzdítsa őket, maga is munkába állott s kitartóan dolgozott. Kapát, ásót a közönség adakozása folytán minden családfő kapott már. Többen meg is jelentek s a szeretett testvérrel egy sorba állva, annak útmutatása szerint vágták az ültetendő maghoz a lyukakat. Azonban egy óra múlva már az egyik derékfájásról panaszkodott, a másik feltört tenyerét mutatva emlegette, hogy kézíve, dárdája ily nyomokat sohasem hagyott kezén. A kapitány jóakarattal, mosolyogva figyelmeztette őket: — Ne csüggedjetek. Csak először nehéz. Nyugodjátok ki magatokat, azután újra fogjatok hbzzá, lassanként megszokjátok. Majd örültök, mikor munkátok jutalmául a föld gazdag gyümölcsöt hoz. Délután ismét kézbe vették a kapát, de ezúttal is nemsokára lihegve verejtékeztek s őszintén bevallák, hogy nagyon szeretnék a jó testvér szavát, példáját egész estig követni, de az erőltetésbe már kezük lábuk remeg, nem bírják tovább. Engedelmet kertek, hogy feleségeiket és serdülő gyermekeiket küldhessék ide maguk helyett; azok többre mennek ily dologban. Másnap egész csapat asszony jött s ezek csakugyan biztosabban kezelték a kapát. Rendesen vágták a lyukakat s miután ezekbe gyermekeik a magot lerakták, ezt földdel elfedték. Az asszonyok, gyermekek segítségével hamar véget ért az ültetés. Haladék nélkül megkezdődött a hittérítő lakásának, iskolának és imaháznak építése. Karvaly és Agyaras értésükre adták a lakosoknak, hogy az aki uj ház építésénél segédkezik, munkadijul mindennap ezüst pénzt, a befejezésnél egy szép kenyeret kap. Az ezüstpénzt már isis feltenni, mivel az ő religiója azt hozta magával.« Ennek a Miklósnak fia volt a dunántúli kerület első felügyelője, Ostffy Mihály (1680—1751) aki atyja példájától vissza nem rét- * tenve szintén igen sokat tett, áldozott és szenvedett egyházáért. Sírhelyét a celldömölki templomban a kemenes- alji egyházmegye 1911. díszes emléktáblával jelölte meg Az újabb Ostffyak közül csak Pált, a kúriai bírót és Istvánt, az orsz. képviselőt említem meg, mint egyházfelügyelőket. Kevesen tudják, hogy a Baidácsy féle alapítvány megszerzésében a pesti Tőrök Pál mellett milyen fontos szerepe volt ennek a két Ostffynak is. A csáiád mellett emlékezetes ennek ősi birtoka is Faradon, Azok a farádi házhelyek melyeknek árából a theo- logusoknak szánt alapítvány származik, az O3I nemzetség legrégibb birtokából valók. Oslu comes még a XII. században jegyezte fel az országos levéltárban őrzött iróhártyára, hogy »a két Farádon van három ekényi földje«. Primae occupationis birtok ez, meiy jő részben ma is az Ostffyaké. Ott vau a csornai premontrei rend birtoka mellett, mely szintén O3I adománya. Farád reformációjában is az Ostffyak voltak az első patró nusok, habár később Asszonyfára költöztek át' 1524-ben Ostffy László volt Farád. Sárkány é3 Beled földesura, 1574 ben O Tamás, 1662. ifjabb Tamás. Első ismert lelkészei Farádnak 1600 után Baranyai Máté és Kőszegi Lőrinc. 1673 ban Sz. Fekete püspök a Győrből elűzött kiváiő rektort, merték, ez vonzotta őket. Számosán jelen- keztek s bár hamar kifáradtak, de nyugvás után tovább folytatták a fenyőfák döntöge- tését, az ágaktól megtisztítását s a kijelölt helyre hordását, ahol a kapitány többi emberei rendre négyszögletű gerendákká alakították. Az építés gyorsan ment. Egy hónap alatt elkészült a fából alkotott fazsindellyel fedett lelkésziak, iskola és imaház. Ezeken már kőmivesek is dolgoztak, az ő munkájuk barátságosabbá tette az épületeket kívülről, belülről is. A kapitány a hajlékot gondosan bebutoroztatta, az iskolát a kellő felszereléssel ellátta, az imaházba nemcsak padokat, hanem egy szerény oltárt is állított. Ekkor az egyházi hatóságtól egy családos missziónárius lelki atyát kért indián testvéreinek további ielki gondozására. Óhajtása teljesült. Nemsokára megjött a lelkész, Orventon György nejével, egy 18 éves leányával. Kardos bemutatta uj gyülekezetének, az összehívott indiánoknak : — Barátaim, a Nagy szellem, a mindeneknek Ura egy uj testvért küidött hozzátok, hogy ő is boldogulastokon fáradozzék. Tekintséiek úgy, mint egy jó atyát, aki örül, ha a szerencsétlenen segíthet, a kesergőt megvigasztalhatja, ő beszél nektek Istenről, ki a benne bízókat jó törekvéseikben
