Harangszó, 1924

1924-01-27 / 5. szám

36 HARANQSZO. 1924. január 27. minden egyes ember sorsát sorsvetés utján. Igaz, hogy évfordulókor, életünk egy na­gyobb szakaszának lezárásakor s újnak megkezdésekor a jövendő utáni érdeklődés természetes, de mégis figyelmet érdemel a Sylveszter esti ólomöntés s ebből a jöven­dőnek találgatása. Az is figyelmet érdemel, hogy a sorsvetés islenének madara, (szláv közvetítéssel) a kakukk, amely épen ezért tudja a jövendőt, azért a nép még napja­inkban is kérdezi: meddig élek; ahányat kakukkol, annyi évig. A hires schwarzwaldi és schweizi kakukkos órák is az időt, a jövendőt a kakukk szava által jelzik. Az u. n. panbabylonisták, akik mindent Baby- lonból akarnak származtatni, a farsangi időt, carnevalt is erre vezetik vissza, mint amikor az istenségek szobrait egyik tem­plomból a másikba kerekes hajókon — (carrus navalis ?) átvitték s víg mulatozás, dőzsölés közt ünnepeltek. Itt azonban való­színűbb a kér. böjti időszakra való utalással a carni vale décere, a húsételtől elbúcsúzni, t. i. böjt előtt utolsó napon, húshagyó kedden. Husvétnek-pünkösdnek, mint isme­retes, a héber kalendáriumból véve speci­ális keresztyén üdvtörténeti jelentősége van. Egyes számoknak szent ill. szerencsét­lennek tartása is innét ered. A 13, a fentebbi szököidőszak betoldása, számfeletti, később Jézusra s a tanítványokra való vonatkozás­sal. Gonosznak tekintik a hetest; heten, mint a gonoszok, mondják napjainkban is. Ez annyival inkább feltűnő, mert az ószö­vetségben szent szám. Eredeti tán az, hogy a 7 csillagból álló Göncöl szekere az al­világ, ill. halál istenének volt csillaga, ezért szerencsétlen. Mások szerint titokzatossága azon alapszik, hogy nem lehet felosztani. Kiválik még a számok közül a 3, mint ameddig a hold nem látható; vagy más magyarázat szerint nap, hold,, Vénusszal együtt Az érdekesség kedvéért megemlít­hetem, hogy a babyloniaiaknál, akik azt a szmiroktól vették át, az egynek neve ásten volt. Összevethető ezzel a magyar Isten szó, amelynek szmir származását az a körülmény is bizonyítja, hogy alkotórészét képező ten, épugy mint a tenger szóban, a, szumirban nagyságot, hatalmat jelent. Óvatosságra e téren azonban nagy szükség van, különben az Ararát (arra — rá állt), Nabukodonozor (Napban kotonozol), Kart­hágó (Kard hágó) féle tréfás magyarázatra lyukadhatunk ki. figyelmet érdemel a hét (Woche) eredete, amelynek 7. napjának neve a héber sabbai (szombai) eredetileg a befejez, készen van igével függ össze. Eredetileg a hold járással összefüggésben, amikor a hold növekedése befejeződött, tele hold. Később egyes hold fázisokkal függ össze (4X7) s végül a holdjárástól függetlenül használják. Ismeretes a bibliából (II. Kor. 12.s) a harmadik ég kifejezés; az izlámban még teljesebb formában, hetedik ég ez is való­színűleg idemutat. A két bolygó az állat­övön a központtól számítva látszólag kü­lönböző távolságban futotta pályáját (Pá­lyájuk grafikailag ábrázolva a körülésekkel ellátott emelkedő amphiteatrurnhoz hason­lítható). Ezzel függ össze a hétemeletes babyloni tornyok építése; mindegyik eme­let egy-egy planétának, ill. Istennek szen­telve. Mózes I. könyvében említett babyloni torony is eredetileg ilyen kultikus célt szol­gáló. Ezzel függ össze az a játék is, ame­lyet úgy tavasz táján szoktak a gyermekek játszani. Krétával, ill. a földön fácskával meghúzott hét részre osztott téglalap, egyik keskenyebb végén félkör alakú toldás. Az egyes részekbe sorra követ dobnak s azt féllábon sántikálva ki-be lökdösik, míg a hét rész után a közbeeső pokol kihagyá­sával — ha ide dobnak újra kell kezdeni — a mennyországba, célhoz nem jutnak. (Pokol- menyországjáték.) Ismeretes fogalom a szpharák zenéje szólásmód. A bolygók az állatövi pályán, amelyet szilárdnak gondoltak, gurulva szép hangot adnak. Hét a bolygók száma (napot és holdat is beleértve; a világkép geocen­trikus !) hét a zenében az alaphangok száma. Minden egyes bolygónak külön színe volt. Napé az arany; holdé az ezüst. Ér­dekes, hogy arany és ezüät egymáshoz való érték viszonya a nap és hold körforgásá­nak viszonya 360—27; ill. 13V3 és 1. Az arany értéke tényleg ennyivel nagyobb. Vénusz színe fehér, (menyasszonyok ruhá­ja). Marsé vörös, (harc Istene). Itt merül fel a kérdés az írás eredetét illetőleg. Annyit tudunk, hogy a rnodani kultur népek abc-i római, görög-phöniciai közvetítéssel kelet­ről származnak s az ős sémi alfabétre mennek vissza De itt sokáig megakadt a kutató szeme. Újabban két irányban is folyik tovább a kutatás; egyfelől Egyiptomra gon­dolnak, másfelől Babylonra. Valószínűbb ez utóbbi. Bár, hogy a hold ill. állatövi csillagok képével, ill. helyzetével függnének össze, az valószínűtlen ; az egyes betűknek neve arra enged következtetni, hogy a pász­tor, nomád életet élő nép köréből valók (aleph kiterjesztett szárnyú sas, ill. marha ; betű : sátor, gimel: teve stb.) Érdekes a személynevek eredetének problémája. Eltekintve a kisebb számú ere­deti magyar személynévtől, a nálunk hasz­nálatosak részint indógermán, részint sémi eredetűek. Az alapkülönbség, amely termé­szetszerűleg már elhomályosodott, hiszen a névadásnál már nem gondolunk az ere­deti jelentésre, hanem a megkülönbözte­tésre — az hogy amíg az indógermán ne­vek legtöbb eseiben tulajdonságot fejeznek ki, az illetőnek aki viseli valamely kiváló jellemvonását, addig a sémi nevek valamely kívánságot és pedig vallási, az istenségre irányuló!. Példa az előbbire Pericles, a köröskörül hires, Hiltpraut a harcban dü­hös, Vladimir, világgyöző; Péter kőszikla, Paula nyugalom; István koszorú ; Béla (ha szláv eredetű) fehér; Eugen Jenő : jól szü­letett, Dezső kívánatos. Az utóbbiakra asz- szir Sanherib Sin szaporíija a testvéreket; a pún Hannibál-Bál. Kegyes, héber; Mi­hály : kicsoda, olyan mint Isten ; János : könyörülő az Úr; Sámuel (akit Isten Ígért; Isten neve) József (Isten adja a szaporo­dást). Amig az indógermán neveket épen ezért eredetileg mint tulajdonságjelző mel­lékneveket sőt díszitő neveket az illetők felnőtt korukban kapták, amikor már kiér­demelték (nőknél is: szépség, jóság) addig a sémi névadás mindjárt a születés után történt, legkésőbb nyolcad napra s a név az istenség egy áldását, az istenség védel­me alá helyezést, Istenhez való viszonyt fejez ki. Amíg ott a vallási jelleg mellékes, itt a r.év adásánál ez a fő Lehetne még más térre is kiter­jeszteni a múlt örökségének rész­letezését, ipar, kereskedelem, jogi térre; de minderre időnk nincs. Elég hosszú volt a bizonyságok sora arranézve, hogy a mát a teg­naptól, a jelen kort múlt évezre­dektől olyan könnyen nem lehet elszakítani. Ez épen az egyik tanúság. A múlttól nem szakadhatunk el. A nagycenki Széchenyi kripta bejára­tánál olvassuk: „voltunk mint ti, lesztek mint mi, por és hamu.“ Egyfelől tényleg így van. S ez sze­rénységre conservativizmusra indít­son. De a múlt emlékeinek felidé­zése egy másik tanúságot is szol­gáltat. A régi pogány világ marad­ványai kiirthatatlanul itt vannak a mi életünkben; hála a kér. vallás hatásának, legtöbb esetben csak mint érthetetlen maradványok, csö- kevények. De csak az alkalomra várnak, hogy miként a gaz és dudva felverjék, ellepjék egész éle­tünket. Ahol a vallás ereje kisebb, ahol a kér. vallásnak hátat fordí­tanak, ott annál nagyobb erővel törnek elő. A babonának a vallási bigottság épúgy mint vallástalan- ság tág teret nyújt. Mindkét eset­ben a vallás helyét elfoglalja a babona, s ez esetben tényleg állana a sir-vers mondása: Voltunk mint ti, lesztek mint mi. Hogy ez be no következzék, hogy kér. vallásunk drága igazságai, Isten szeretete, amely az Úr Jézus szenvedése s áldozati halálában nyilvánul, — helyét el ne foglalja a sötét babona, gonosz szellem a hazajáró lélek, azért ragaszkodjunk erővel, öntu­datosan, szeretettel ev. hitünkhöz. Ekkor nem vehetnek erőt rajtunk a sötétség fejedelmei. Ha Isten ve­lünk, kicsoda ellenünk; senki sin­csen bizonyára! Tudjuk pedig, hogy azoknak, kik az Istent sze­retik, mindenek egyaránt javokra vannak, azoknak, kik az ő végzése szerint hivatalosak. Rám. 8, 28. Egy ötven éves ember két évi be­tegeskedés után zúgolódni akart Iste­nével szemben, midőn hirtelen átviilant az agyán: hiszen Isten másképpen is rendezhette volna éltemet, negyven- nyolc évig lehettem volna beteg és csak két évig egészséges, mit tehet­tem volna ellene ? Térdre hullva hálát edott Istenének a kegyelemért és az egészségért, amit 48 éven át élvezhetett, sőt azért is, hogy kéi éven át megtanította őt arra, hogy az Úrnak minden uta jó és hasznosak a benne hívőknek (Házi kincs.) Gyújtsunk előfizetőket és adakoz­zunk a „Harangszó“ fenfartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom