Harangszó, 1924
1924-10-26 / 44. szám
XV. évfolyam. 1924. október 28. 44. szám. Alapított» KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos a OunántbU Lntlier SzOvstsőg. Ai Orn/Mfcos Lother-SxÖYet st'K hl Tatait»* lapja. Kéziratok, előfizetési dijak é« reklamációk a HARANGSZÓ szorkeßzlö- ki adóhivatalának Bzentgotthérdra (Vaavra.) küldendők. Klőfisetést elfogad minden ovang. leikéit éa tanító. MiQjtlsDlk minden vasárnap. 9 Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos a szükséges építésre. BMrkuita-kUdóhlvaUl : SZENTGOTTHÁRD. Vnsvármegye. A „HAUANHSZO- elöflzetésf ára : a harmadik negyedérre 16.000 korona. Csoportos küld. 15.000 K. Lather-HsOretégf tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba a 111. negyedre 20.000 K. A .Harangsió' terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Igazságot szeretetet kérünk és várunk. Az evangélikus egyház állásfoglalása az állammal és a róm. kath. egyházzal szemben. Kapi Béla dunántúli püspök nagy beszéde az egyetemes gyűlésen. Az állapihoz s a kormányhoz való viszonyunkat illetőleg ma is a tételes törvények dönthetetlen alapján áll az egyház. Ez pedig azt jelenti, hogy erős lélekkel és tánto- ríthatatlanul ragaszkodunk egyházunk ama jogaihoz, amelyek tételes törvényben vannak számunkra biztosítva. Én az egyháznak nagy dicsőségét látom abban, hogy amíg az állam nyomorgott, mint az ut- széli koldus, addig a ini lelkészeink tudtak koplalni, kopott ruhában járni és még el tudták szenvedni azt is, hogy gyermekeik ajkának a mosolygó hervadását lássák. Dicsőségünket látom abban, hogy csak akkor ébredt fel a jajszó egyházunk ajkán, amikor egyházainkat és iskoláinkat az idők változása létalapjaikban támadta meg. Tudtuk hordozni az egyéni megpróbáltatást, de a lelkiismeretünk elaltalása és az egyházhoz fűző szent eskünknek megszegése nélkül nem nézhettük azt, hogy egyházaink, intézményeink pusztulás elé jussanak, annál kevésbé, mert jól tudjuk, hogy noha az állam- háztartás súlyos gondokkal küzd, mégis figyelembe kell vennünk azt is, hogy az állam is valorizált bevételi jövedelmekkel munkálkodik s így jogi szempontból igazságos és a financiális szempontból lehetséges, hogy az állam is az egyházunkkal szemben törvényben biztosított kötelességeit ugyancsak va- lorizáltan teljesítse. Ki kell jelentenem, hogy a legilletékesebb fórum, a kultuszminisztérium részéről a mi egyházunk nagy és sok jóakaratot tapasztalt. Lehetnek ebben a tekintetben ellentétes vélemények, de én bűnt követnék el lelkiismeretem ellen, ha azoknak nevében, akik az egyház megbízásából a kultuszkormánnyal állandóan tárgyalnak, el nem ismerném, hogy a kultuszminisztérium a legnehezebb időkben és ma is elment és elmegy a végsőkig és minden jogos igényünk kielégítésére hajlandó. Hogy mégis a mi egyházunk tátongó sebeket rejteget ma is, ez azt mutatja, hogy a mi egyházunk követelései immár nem a kultuszminisztériummal, hanem a magyar királyi kormánnyal szemben érvé- nyesítendők. Ez pedig továbbmenően azt jelenti, hogy egyházunk a törvényre hivatkozással olyan országos és pénzügyi politikának a kialakulását kívánja, amelyik teljesen menten véletlen eshetőségektől, a magyar protestáns egyház törvényes jogigényeinek kielégítését lehetővé teszi. Igenis létünket és igazunkat védjük akkor, amikor r z egyetemes közgyűlés a kormán’ oz intézi azt a kérést: állja-e és irja-e kielégíteni a magyar pro1 táns egyházaknak törvényben ^.ztosított jogait? Az állammal szemben ezt kell követelnünk, a nemzet közvéleményébe pedig bele kell vinnünk azt az igazságot, hogy nem jelenthet katholikus sérelmet az, ha a protestáns egyházak törvényes jogigényeit az állam kielégíti. (Éljenzés és taps. Felkiáltások: Ez a helyes álláspont!) A katholikus egyházzal szemben való viszonyunk az evangéliom alapján áll és ennek lelkét a krisztusi szeretet jelképezi. Most legutóbb is a katholikus nagygyűlésen történtek kijelentések, olyanok is, a- melyek egy-egy fájdalmas érzést ébresztettek bennünk, de egészben véve meg kell állapítanunk azt, hogy maga a hivatalos katholikus egyház és annak jogosult reprezentánsai a krisztusi szeretetnek és a testvériségnek elvét hangoztatják egyházunkkal szemben. Egészen más oldalról, tehát a nem hivatalos egyház részéről érik protestáns egyházunkat azok a nagyon is tervszerüeknek látszó, koncentrikus támadások, amelyek a mi egyházunknak létjogosultságát, kulturális, nemzeti, történelmi érdemeit és hivatását akarják kétségbe vonni. A krisztusi szeretet a békességei úgy állítja elénk, hogy azért tűrnünk is kötelesség. S a protestáns egyház bizonyára nem egyszer, de sokszor rakta lelkére a türelmes- ség lakatját és elcsendesítette annak háborgását, amelyet igaztalan támadások váltottak ki belőle. De tűrni csak addig lehet kötelesség, amíg a jogos önérzetet a velünk szemben álló el nem tapossa, amíg az az igazság megtagadását nem jelenti. Mi a katholikus egyházzal kér. testvéri jóviszonyban akarunk együttélni, becsületes testvéri békességet ajánlunk fel és kérünk a magunk számára. Vallási türelmes- séget kérünk, nem olyant, amely kegyképpen engedélyezett vallási türelinesség, hanem olyat, ami a A Harangozó a keresztyén családok legkedveltebb lapja
