Harangszó, 1924
1924-01-20 / 4. szám
XV. évfolyam 1924. január 20. 4. szám. Alapította KAPI BÉLA 1810-ben. Laptulajdonos: i Dunántúli Lntber-Szövetsfio. Az Országos Lnther-Szöret- aég hivatalon lapja. Kéziratok, előfizetési díjak és reklamációk a HARANGSZÓ szerkeüztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvm.) küldendők. Klőfizetést elfogad minden evang. lelkész óz tanító. Megjelenti minden vasárnap. Nem félelemnek lelkét adta nékünk az Isten, hanem erőnek, a szeretetnek és józanságnak lelkét. Bierkaiitő-kiadóhi ratal: szentootthArd, Vasvármegye. A „HAKANSSZO" eldflxeMal ára: negyedérra 5000 korona. Megszállt területre 6000 K. Lather-gaSretágl tagoknak 100/o-oa kedvezmény. Amerikába küldve előfizetés! ára egész évre 1 dollár. Egyea szám ára 460 korona. A .Harangozó” terjesztésére befolyt adományokból ■zórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Fődolog a Lélek keresztsége. Az 1536. év jan. 22-én egy ember vérzett el Münsterben, Németországban, aki míg élt, egyike volt a legnagyobb szörnyetegeknek. Leydeni János volt ez a münsteri anabaptisták, újra keresztelők feje. Az újra keresztelők, akik nagy bűnnek tartották a gyermekek keresztelését, azzal dicsekedtek, hogy ők egészen tökéletesek s hogy csak az lehet az Isten országának tagja, aki bemerítéssel hajtja végre a keresztelést s maga is ily módon keresztelkedik meg. Azonban Leydeni János története mindenkinek, aki csak lelkileg nem egészen vak, megmutatja, hogy a bemerítés nem használ semmit magában véve s hogy a fő dolog a keresztségnél a Lélek keresztsége. A münsteri újra keresztelők bemerítteték magukat s kénytelenek voltak eltűrni, hogy az ő fejők Leydeni János soknejü- ségben él s halomra öleti vérlázító kegyetlenséggel azokat, akik neki nem tetszenek. Mindebből természetesen nem következik, hogy mindenki, aki magát bemerítés által keresztelteti meg, olyan gonosz, mint Leydeni János volt. De ha valaki be nem látja azt, hogy a keresztség. akár bemerítés által, akár meghintés által megy végbe, csak jel, a megtérés, a bűnből való megtisztulás jele s aki büszkélkedik az ő be- merittetésóvel, az aligha lehet jó keresztyén. Másfelől szükséges, hogy aki nem tartja nagyon fontosnak a vízzel való keresztséget, jól megvizsgálja magát, vájjon a Szent Lélek tüze megtisztította-e már s szükséges az is, hogy a kicsiny korukban megkeresztelteket neveljük a Jézus ismeretére s ne szűnjünk meg az Atyát kérni, hogy Szent Lelkét ne vonja meg tőlünk. Összefogni, kitartani. Az eisenadii világkonferencia kiküldötteinek első gyűlése Kopenhágában. A föld összes evangélikusait magában foglaló és képviselő 6 tagú választmány, mely megbízatását, — mint annak idején jelentettük — az eisenachi világkonferenciától kapta, december havában tartotta első teljes Ülését dr. More- head new-yorki tanár elnöklete alatt Kopenhágában. A német kiküldöttek, illetőleg választmányi tagok: dr. Ihmels szász püspök és báró dr. Pechmann Vilmos a tanácskozások idejére Kopenhágában a német követség vendégszeretetét élvezték, ahol is a német házban, a követség jelenlegi vezetője dr. Mutius rendkívüli szívélyeséggel fogadta honfitársait. A megjelenésben Rundgreen svéd püspök akadályozva lévén, helyébe dr. Pehr- szon göteborgi lelkészt, a svéd parlament tagját választották be a bizottságba. A kopenhágai sajtó kivétel nélkül rendkívül melegen és lelkesen ünnepelte a keresztyén világnézetnek, a város falai között tanácskozó vezérembereit s ama nézetének adott kifejezést, hogy most itt az alkalom, hogy a német kiküldöttek a maga teljes valódiságában feltárják Németország és benne a protestantizmus helyzetét. A kopenhágai háromnapos tanácskozás főtárgyát a lutheri sze- retetmunkának egységes megszervezése képezte első sorban. Harmonikus együttműködést kívánnak e téren a világ összes evangélikusaitól, anélkül természetesen, hogy a különböző országok evangélikusainak önállóságát e kérdéssel kapcsolatban is bármi módon csorbítani óhajtanák. A választmány kívánatosnak tartja ugyancsak az együttműködést dr. Kellernek zürichi u. n. „Európai központi evang. egyházi segélyakciójával.“ A segélyezendő országok közül, ahol jelenleg legnagyobb és legégetőbb a szükség: Németországot hozták javaslatba. Az egész világon tapasztalható katholikus offenzivával, propagandával, türelmetlenséggel szemben: részünkről az összes szellemi és anyagi erőknek összegyűjtését, az evangélium szolgálatába állítását, a mindhalálig való hűséget mondották egyedül célravezetőnek. Összefogni, kitartani s az evangélikus ember élő hitével, az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak leikével harcolni meg a nehéz harcot Krisztus anyaszentegyházáért és a hazáért. Az idők ha még oly gonoszok is, a jövő mégis csak a miénk! A közönyösség majd megölt bennünket, a harc erősekké fog tenni. Csak meg kell mozdulnunk, Bethesda tava is akkor birt gyógyító erővel, mikor megmozdult. A pálma is.a teher alatt növekszik, erősödik sokszoros erővel. A kopenhágai templomokban a közbeeső vasárnapon szentbeszédeket tartottak: dr. Morehead, dr. Ihmels és dr. Pehrszon. Este nagy összejövetel volt, amelyen dr. Morehead meleg szeretettel szólott Németországról és ecsetelte a német nyomort. Báró dr. Pechmann Eise- nachról és a német ellenreformáció tanulságairól beszélt. Adja Isten, hogy a kopenhágai magvetésnek gazdag aratása legyen! A keresztyén családok legkedveltebb lapja: a Harangszó,
