Harangszó, 1923

1923-03-25 / 13. szám

100 Kapi püspök a soproni ifjúság körében. Néhány szóval megemlékeztünk már arról, hogy Kapi Béla püspök egy hetet Sopronban töltött s ezen iáót teljesen az ifjnságnak szentelte. Csak most kerülünk abba a helyzetbe, hogy a püspök eme munkás hetéről részletesen is beszámolhatunk. A Sopronba érkező püspököt az állomáson a tanintézetek igazgatói és a gyülekezet vezetősége fogadta. Más­nap a püspök a tanítóképző intézetben kezdette meg az iskolalátogatását s három napon át látogatta a tanórákat. Ugyanekkor látogatta meg a tanító­képző intézettel kapcsolatos gyakorló iskolát is A három következő nap a líceumban végzett iskolalátogatást s ott is minden osztályt és minden ta­nár előadásait meglátogatta. A délu­táni órákban meglátogatta az állami főreáliskola és az állami fiú felső­kereskedelmi iskola, az állami polgári leány iskola, a r. k. tanítónőképző, a r. k. felsőkereskedelmi leány iskola, a r. k. óvónőképző, a r. k. polgári leány iskola ev. növendékeinek vallás­óráit. Ugyancsak meglátogatta a két ev. ifjúsági leénydiák-szövetséget is s részt vett azoknak ünnepi közgyűlé­sén, melyen a diákszövetség tagjai munkát olvastak, zeneszámokkal és szavalatokkal szerepeltek. Soproni tartózkodása alkalmával két este az Ev. Leánykor tagjainak tartott előadást az ev. leányok mai — Élet vagy halál! Mindenhogyan csak jobb lehet. És néhány nap elteltével minden ember helyén volt. A férfiak az ágyuk, fegyverek mellett, a nők a konyhák­ban, kórházaknál. Igaz, így is csak maroknyi volt a sereg, rongyos, éhes és rosszul fegyverzett, de a katonák szeméből az Isién- és hazaszeretet lángja lobogott az ellenség felé. Éz a nekik ismeretlen, különös fény babonázó erővel hatott Bünkirály katonáira; kényelmes lövőárkaikból ki sem mertek mozdulni, nap- s éj­hosszat heteken át zeneszó, női dai mellett dorbézolással igyekeztek el­űzni félelmüket. Erény fejedelemasszony katonái végre elunták a nyomorúságos lövő­árkokban való céltalan szenvedést s védekezés helyett egy elkeseredett támadással rajtaütöttek az ellenségen. A delelő nap felhőkötényt fogott arcára, hogy ne lássa a Földön tör­hivatásáról. Ez alkalommal Potschy Blanka elnök üdvözölte a püspököt s a második előadás végén ugyan­csak ő mcndott az előadásért hálás köszönetét. Egyik este az Ev. Ifjúsági Egylet tágas termében az Ev. Főiskolások Szövetségének tartott Kapi püspök mély igazságokkal teljes, hatalmas előadást a testi élet tisztaságáról. Az előadáson az erdészeti bányászati fő­iskola hallgatóin, a theol. akadémia hallgatóin s a nagyszámú vendégeken kívül megjelent az erdészeti*bányá­szati tanári kar képviselete dr. Bole- mann rektor vezetése mellett. A püs­pököt ifj. Krug Lajos szövetségi elnök üdvözölte s az előadás végén ugyan­csak ö mondott az előadásért kö­szönetét. Egy este a Theol. Akadémiánkon tett látogatást s püspök, mely alka­lommal az akadémia Luther Köre tartott díszközgyűlést. A közgyűlés keretében Kapi püspök beszédet in­tézett az akadémia ifjúságához s meg­világította azt a kérdést: vájjon meny­nyiben helytálló az a felfogás, mely az egyház hibájáért egyedül a lelkészt teszi felelőssé, továbbmenőleg arról szólt, hogy mennyiben terheli a lel­készt az egyház sorsáért a felelősség ? Szerdán este a tanítóképző intézet ifjúsági egyletei (belmissió egylet, Pálfy-kör, cserkész szövetség) ren­deztek ünnepséget a püspök tisztele­tére, bemutatandó munkálkodásuk eredményeit. Az ünnepségen Kapi püspök a tanári karhoz és az ifjú­sághoz az ev. tanítóképzés és az ev. HARANOSZO. _________ tén ó borzalmakat, de csakkamar le is eresztette, mert mindössze pilla natokig tartott a kitörés; egy eget- földetrázó robbanás után csupán Bűn király katonáinak futása zajlott. Az ellenség az első összecsapásra gyá­ván föladta a harcot: hanyathomlok megfutott. Elől maga a Bűnkirály nyargalt éjsötét paripán, mögötte tisztjei, legényei. Erényország győzelmes hősei a zsákmányszomj első hevében üldözni kezdték az ellenséget, ám alig suhin­tottak kardjukkal, szembetalálták ma gukat a trénnel: sivalkodó, könyörgő asszony népséggel. Bűnkirály hadve­zére : Gyáva, ezeket hagyta hátvédül. Jól számított. Az üldöző hősök hü­velybe csapták kardjukat: — Ilyen zsákmány nem kell I — mondták undorral és megfordultak. Azután eltemették halottaikat. Sok volt. Nagyon sok. 1923. március 25. tanító nemes hivatásáról beszédet in­tézett. A líceumi ifjúsági egyesületek ünnepségén (diákszövetség. Magyar Társaság, belmissió, zene kör, cser- i kész szövetség) pedig a magyar diák mostani kötelességeit állította az ifjú-' ság szeme elé. Az állami és r. k tanintézetekbe járó fiú- és leánytanulókat külön cső- j portokba gyűjtötte a püspök s azok­hoz is külön-külön beszédeket inté j zett, vallásosságra, egyháziasságra. a szív és élet tisztaságának megór-! zésére intvén őket. A tanintézetekben elvégzett fő- pásztori munkáért az intézetek igaz­gatói mondottak köszönetét, a gyüle- kezet ifjúságának lelki gazdagításáért pedig Ziermann Lajos lelkész mon­dott meleg szavakban köszönetét. Ez a hét igazi lelki gyakorlat volt, —J mondotta — nemcsak az ifjúságnak, 1 de a lelkészeknek és tanároknak is. Hálásan köszöni a püspöknek elvég- j zett értékes munkáját, a különböző korú ifjúsághoz intézett felejthetetlen intelmeit, biztosítja őt arról, hogy j működése felejthetetlen marad mind­azok lelkében, akik igaz életre tanító beszédeit hallhatták. Úgy tudjuk, hogy Kapi püspök az ifjúság leíki gondozásának ellenőrzése és irányítása céljából Dunántúl többi városi gyülekezetét is meg fogja lá­togatni.. Isten gazdag áldása kísérje a Du­nántúl püspökének apostoli munkál­kodását. Mert az Erénynek meg kell halni, hogy tovább élhessen. Temetni akarták az ellenséges ha­lottakat is — de nem találtak muta­tóban sem. Mert a Bűn nem mer meghalni, mivel élni akar. * * * Az agg Bölcs lárva-arcán az Élet napjának alkonypirja suhant át: — Eddig a mese. Ezután követ­zik a történet. A valóság... — szólt Igehirdetö hangon és befordult a falnak. Nem kívánt többet mondani. Hall­gatta a falikigyók titokzatos fütyőré- szését, akik valamit érezhették, mejt a szokottnál korábban ébredtek fel téli álmaikból s amint kitekintettek, látták, hogy tavaszodik — csilingel­tek a hóvirágok...

Next

/
Oldalképek
Tartalom