Harangszó, 1923
1923-03-04 / 10. szám
XIV. évfolyam. 1923. március 4. 10. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: i Dunáotüll Lotber-Szövetsío. Ax Org7.é(fott'I,nther-Szörft- níg hivatalé» lapja. Kéziratok, előfizetési dijak éa reklámidők a HARANGSZO szerkesztő- kiadóhivatalának Szentgotthárdi-« (Vaavm.) ^ küldendők. Előfizetést elfogad minden evanc. lelkéss és tanító. BeflJfllflDlt minden vasárnap Bzerk esető-ki adóhivatal: SZENTQOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HABA.NG8Z0,** előfizető«! ára: negyedévre 160 korona. Lether-Szövetégt tagoknak 10°/tt-os kedvezmény. Amerikába kfldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Bgyes siám áraSO koroaa. SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA A .Harangsző* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek lngyenpékdányokat küldünk. Korunk gyermeke és a templom. At anyagias irányú korszakoknak egyik alapvonása az, hogy ilyenkor az ember az általánosságok világába fölemelkedni nem szeret, hanem leg- inkább a részletekkel kíván foglalkozni. Az ilyen korszakok hát nem az elvont, hanem a konkrét, a kézzelfogható érdekli s csak ez utóbbit ismeri el valóságnak. Általános igazságok hangoztatása nem ragadja meg lelke mélyét, általánosan kijelentett intések nem hatnak reá. nem ébresztik fel lelkében az önvizsgálatot, az önbirálatot, a lelki erőknek azt a tevékenységét, mely a lelkiismeret ujjmutatása nyomán kielégülésre, megnyugvásra, felujulásra juttat. Beszédeink és írásaink azonban rendesen általános igazságok kijelentését, általános intéseket, tanításokat foglalnak magukban. Hirdetjük nagy fennszóval és külön-ktilönféle változatokban, hogy a keresztyénség iránti hűtlenségünk az oka mai szenvedéseinknek és hogy Jézus urunk odaadó követése utján emelkedhetünk csak ki ebből a mai sülyedtségből, de nem ereszkedünk le annak a részletezésébe, melyek azok az egyes, szemmel látható cselekedetek, ahol a keresztyén- ellenes szellem jelenségei korunkban mutatkoznak, nem mutatnak ujjal a keresztyénellenes érzület és gondolkodásmód tüneteire, nem állítunk hallgatóink, olvasóink szemei elé testi valóságban példákat, amelyek szem- lélhetővé tennék, hogy milyen érzülettel, miiyen cselekedetekkel bizonyíthatja épen ma a szülő, a gyermek, az iparos, a kereskedő, a földmivelő, a tisztviselő Jézus urunk iránti hűségét. Ezt a hiányt mély érzéssel és széles tapasztalati szemhatárral igyekezik pótolni a »Harangszó« Olvassuk a bibliát című rovata. Ezen a nyomon kell fejlődni egész nevelésünknek és oktatásunknak. Mert nem kell feledni, hogy ez . az anyagias irányú kor szemlélni és minél több érzéki benyomást óhajt szerezni, de gondolkodása kényelmes és tunya. Talán nem csalódom azzal a véleménnyel, miszerint több helyütt az üres templomoknak az az egyik oka. hogy tanításainknál ezt a körülményt nem vesszük, vagy legalább nem elég gondos figyelembe. Egy másik ok pedig valószínűleg abban rejlik, hogy aem számolunk a hallgatóknak, vagy olvasóknak értelmi színvonalával és gondolkodás- módjával. Nem lehet megfeledkezni arról a megváltoztak atlan tényről, hogy a tudományosság világító fáklyája, a koráramlat és aztán az ebből származott világháború óriási változást idézett elő az emberek egész lelki világában. Ez a megváltozott tömeglélek nem alkalmazkodik a századok óta jól bevált tanító s nevelő rendszerekhez, hanem ezeknek a rendszereknek, intézményeknek kell a mai közönség értelmi s erkölcsi színvonalához simulni. Mert hiszen nyilvánvaló, hogy valamint nem a nép van az államért, hanem az államhatalom hivatása a nép testi s szellemi jólétéről és tökéletesedésének föltételeiről gondoskodni, hasonlókép a vallásos testületeknek is az a hivatása: táplálni a híveket alkalmatos az ő természetüknek megfelelő eledelekkel. Aztán még egy körülményt vegyünk figyelembe, amikor a gyér templom- láthatás okait kutatjuk. Mindenki tudta, hogy nem volt még soha időszak, amikor az ember oly lázas sietséggel, oly sokoldalú zaklatottsággal, oly tömérdek gond, aggodalom, nyugtalanság ösztökélése alatt élt volna, mint napjainkban. Ennek a következménye, hogy ami jót, nemeset, üdvösét a templomban hallott és át- érzett, kigondolt vagy elhatározott, az annyi idő alatt, amíg a templomból az utcára jutott, újabb gondok, benyomások hatása alatt elmosódik. Azokat a tanításokat, felvilágosításokat, intéseket, amelyek az embert az Isten oltárához vezetik, gyakran és a templomon kívül*) is a mindennapi foglalkozások ideje alatt is meg kell ismételni s azok hatását élő példaadás által kell ellenállhatlanná tenni. Sass János. *) E cél szolgálatában áll a Luther- Szövetség mindenütt az ő különböző szerveivel. Szerk. Petőfi az eklézsiában. Irta: Payr Sándor. /. A szülői ház vallásos légköre. Ismeretes, hogy Petőfinek eredetileg Petrovics volt a neve. Atyai őseit az irodalomtörténet szerbeknek mondja, míg a tótok a magukénak vallják és renegátot látnak benne. E kérdés miatt legutóbb Hoitsy Pál is csatára kelt Rákosi Jenő ellen. Hoitsy azért nem akarja Petőfi őseit szerbeknek elismerni, mert -ics raggal képzett családnevek a felvidékiek között is nagy számmal vannak (mint Janko- vics, Csaplovics, Palkovics, Marko- vies sat.) és evang. vallásű a szerbek között ritkább mint a fehér holló. Koren István aszódi tanár szerint Is Petőfi apja felsőnógrádi származású volt s a magyar nyelvet csak mint mészáros később tanulta meg. Az ősök vallásából vont következtetés eléggé nyomósnak látszik. Ez az idegen származás azonban ne bántson bennünket. Ha messze megyünk, a legnagyobb magyar családok ősei között is lehet németeket vagy szlá- vokat találni. A népek és fajok összekeveredése megvan más nemzeteknél Olvassuk és terjesszük a Harangszót.
