Harangszó, 1923
1923-02-11 / 7. szám
XIV. évfolyam. 1923. február II. 7. szám. Alapította KAP! BÉLA 1910-ben. I Jjnulajdonoa: i a Dunántúli Lattier Szövetség. 1 A* Ori/Jgon l.ultií>r-SiÖM‘t- »<;g hivatal«« lapja. Kéziratok, előttze-.éal dijak és reklamációk a 1 HAHANGSZÓ szerkesztő- kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvin.) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkéaa éu tanító, I Megjelenik minden vasárnap. HARANGSZÚ SZERKESZTIK SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KAROLY, CZIPOTT GÉZA. Bzerkesztő-ktadóhlvatal: SZENTQOTTHÁRD, Vasvármegye. 4 „UAUAMtíSZO** elóflaetétl ára: negyedévre 150 korona. Lather>8c5Tetégl tagoknak 10°/u-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési Ara egész évre 1 dollár. Egyes *zám ára 20 korona. A .Harangszó* terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. I Haubner lányok arca. A múlt év folyamán megemlékez- í tünk Dryanderról a német császár i utolsó udvari prédikátoráról. Azóta ó is megtért Istenéhez, számot adni I arról, miképen tartotta meg a hitet. Ugyanakkor már láttuk jeleit annak, I hogy a német nép megtalálja majd s a maga vezéreit, akik visszavezetik I Istenéhez, akitói — hivatás nélkül az » első sorokba tolt pásztoroktól magára :I hagyatva — kétkedések közt távoló- dott el. Amikor a német birodalmi gyűlés :i ünnepélyesen tiltakozott az ellen, rfhogy a franciák megszállták a Ruhr- V vidékét, félmillió ember gyülekezett »össze Berliaben a szabad ég alatt, nhogy a nemzet tanácsa szavának a nnép szava is súlyt adjon. A népgyűlés it imával kezdődött, amelyet egy katona- b zenekar játszott. Tudnunk kell, hogy na mi egyházi énekeink, zsoltárjaink aa német zenekaroknál állandó mü- k soron vannak. Ünnepi alkalmakkor az utca zaja a Jézus én bizodalmám, íl Istennek felséges adománya intonálá- sára némul el. De boldog ilyenkor ház ember. Az ismert, kedves hango lkon annyi ismeretlen ember közt »egyszerre otthon érzi msgát az, aki .rezek közt a dalok között nevekedett. A vallás kuliura, a kultúra össze- J köt. Neveljétek gyermekeiteket a vallásban már csak e szent kapocs érdekében is. £zer ember közt e'.ha- ; gyottan áll is, egy akkord üli meg lifdlét a vérévé vált koráiból és sze- i me boldog mosolyban fonódik össze Ház egy csapásra már nem idegen viliággal. M;kor először éltem ezt végig, — mi tagadás — meleg könny lo- ! pódzott szemembe és meri-e valaki mondani, aki ezt végigélte, nem járt-e ,i hasonlóképen ? Azután sorra került Berlinben a ( Deutschland, Deutschland über Alles. A régi hangok. Spontán erővel. Ezt is már hallottuk a háború előtti években és a háború éveiben. Ez is már egy lépés a régi Istent kereső úton. Hanem aztán 1 Aztán azt énekelte a tömeg, amit a harmincéves háború óta talán még nem énekelt. Dacos lelke a dacos Luther dalát kívánta: Erős várunk nekünk az Isten. A lantos király népe diadalmaskodik. Perét az ő Urára bízva Perelj Uram perlőimmel. Aztán megint a lutheri, a szent hevületes dacl Ugyanaz, ami miatt boldog emlékű Haubner Máté szuperintendensünk lányait korbácsoltaiták meg Windischgraetz hóhérfisi, mert emeleti lakásukban háttal támaszkodva fogadták negyvenkilencben a Győrbe vonuló osztrák sereg diadalmenetét. Á’dás emlékükre Otven évvel később a pesti szállodákban még a színes ántánt tiszteket is rajongva vették körül hiszteri- kák. És még a jobb körök is találtak forn ulát arra, hogy ellenséges tisztekkel magánérintkezést tarthassanak fenn és ezt menthetővé tegyék. Aki ellet íéges nyugati ismeretségeket szót lenézte és megszólta azt, akinek sak keleti jutott. Pedig hát csak kiki a maga párjával. Egyre megy különben. Németországban a Haubner lányok arca fogadta a franciát. Leeresztett függönyök, becsukott ajtók, komoly, barátságtalan arcok, sehol egy kiváncsi szem, még a hivatalos érintkezés is a konvencionális udvariasság nélkül való a betolakodó ellenséggel szemben. Az ébredező szemérem érzés. Mintha észretérnének lassan az emberek. Erős várunk nekünk az isten 1 Pélni, tőletek nem fé.ünk. Látványosságnak pedig nagyon drágák vagytok. Ahelyett, hogy az ántánt missziókkal járó költségeink ellen jajdulunk fel minduntalan, nem volna okosabb és nemesebb, nemzetünkhöz illőbb, ha a Haubner lányok kultúrát ébresz- tenők fel a maga összes következményeink teljes levonása mellett? A protestáns nőegyletek dolga lenne, hogy mártírjaink emléke és ezzel együtt az a nagy erkölcsi tőke, amit példaadásuk képvijel, a mostani nemzedék részére épségben tartassék. Erre a példaadásra szükségünk lett volna az utolsó négy év szégyenle- tessége közt, szükségünk lenne talán még ma is, de szükségünk lesz bizonyára a jövőben, hogy a németekhez méltó társaknak bizonyuljunk. Egy Payr Sándoré a feladat, hogy a lutheránus házakban annyira elfakult képét Haubner Máté szuperintendensnek szerető tollal megújítsa, márcsak azért is, hogy lássuk, milyen légkör volt az, amelyből a Haubner lányok szívták magukba elszánt hazafiasságukat, dacosságukat. Áldás — ismétlem — emlékükre I Mentsük meg az elfeledéstól. Immendingen iieinrik. „4 mi vitézkedésüDk fegyverei nem testiek". Az egyházi fegyelem mibenléte. Az egyházi fegyelem az egyháznak az a tevékenysége, amellyel tagjait keresztyén nevükhöz és hivatásukhoz méltó életre igyekszik szorítani. E szerint az egyházi fegyelem alanya, vagyis az, aki a fegyelmet gyakorolja, az egyház maga. Nem egyes személyek kezelik a fegyelmet, hanem a keresztyén testület, az illető gyülekezet. Legalább is ó az, amelyet a fegyelmezés joga megillet. A gyakorlatban persze szükségképen úgy alakul
