Harangszó, 1923

1923-04-15 / 16. szám

1923. április 15. »

HARANGSZÓ

125

ségnek pislogó mécsesei, s árnyékok bakacsinnal boríthatják be a hajnal ígéretét, olyan éjszaka jöhet reá, mint még soha: a lelki Magyarországnak az arca, az ügy fog világítani, mint egy óriási keló nap.

A Dunántúli E?ang. Diákszövetség pályázatai — tagjai számára.

1. Jelvény. Tervezzetek egy jelvényt, melyet a szövetség tagjai jelvényül viselhetnek s az egyes helyi szövetségek — megfelelő módosítással — pecsétbélyegzőül használhatnak. A terven juttassátok kifejezésre, hogy magyar, evang. és diák-szövetség számára készült s szimbóluma akar lenni. Rendeltetésének megfelelően két rajzot készítsetek. Az egyik ábrázolja — a nagyság, méretek, szin, anyag, kivitel pontos feltüntetésével — a jelvényt; felirata: D E Dsz (Dunántúli Evang. Diákszöv.); a másik ábrázolja — a bélyegző-készítés és használat technikájához a!- kalmazkodón — a bétyegzőt; felirata valamelyik helyi szövetszég címe (pld. Szekszárdi Evang Diákszövetségi 920) A kerületi fzövetség címének kezdőbetűivel (D E Dsz) valahogyan kapcsolatba hozva. Ha valaki eszméjét rajzban megfelelően kifejezni nem tudja, küldjön a rajzon kívül részletes, pontos, világos leírást. A vezetőség fenntartja a jogot, hogy — ha a pályadíjat kiadja is, — a pályázat eszméinek, tanúságainak felhasználásával, a nyertes pályázattól eltérő módon maga készíttesse el a jelvényt. A pályázatban rósztvehet a D E Dsz minden tagja.

Pályadij: 1-ső díj 800 kor., 2-ik díj 400 korona.

2. A szent ének az Újszövetségben. Az újszövetség figyelmes átkutatása alapján röviden, egszerüen világosan írjátok meg, hogy 1. mit tanít az újszövetség a szent énekről általában, annak jelentőségéről, hatásáról, hivatásáról stb. ? 2. hol és mely szent énekek találhatók az újszövetségben (a keresztyén énekköltészet kiinduló pontjai és mintái) ? — A pályázatban résztvehet a D E Dsz minden 1—IV. osztályos tagja.

Pályadij: 1-sö díj 800 kor., 2-ik 400 korona.

3. Petőfi vallásos gondolatai. Kutassátok át költeményeit, de prózai írásműveit is (levelei 1) s szedegessétek ki belőlük s bizonyos terv és rend szerint csoportosítsátok, tárgyaljátok,

méltassátok Petőfi vallásos gondolatait, hogy a tárgyalás során kiderüljön, hogy Petőfi lelkületének, gondolkodásának, világfelfogásának a vallás szerves és jelentős alkotórésze volt e vagy sem? s ha igen, milyen irányú? (protestáns ?) mélységű ? erejű ? — ment e át P. e tekintetben változáson ? fejlődésen ? stb.

Pályadíj: 1-ső díj 1200 kor., 2-ik díj 600 korona.

4. „ Együtt vesztett — együtt nyer. “ Állapítsátok meg és írjátok le, hogy abból a veszteségből, amely hazánkat, nemzetünket az ú. n. trianoni békeszerződés következtében érte, mi, mennyi és milyen a mi magyarorsz evang. egyházunk vesztesége (terület, lélekszám. intézmények, iskolák, egyesületek, árvaházak, kórházak stb. stb.)? A dolgozat ne száraz, rideg adatfelsorolás legyen! Érezzük ki belőle, hogy az író is érzi, fel tudja mérni és fájlalja azokat a veszteségeket; láttassa meg, hogy van-e valami, ami azzal biztat, hogy amint a múltban oly sokszor együtt szenvedett, vesztett, aztán együtt nyert és állott talpra egyházunk hazánkkal, így lesz az ezúttal is.

Források: Evang. egyházunk legutóbbi Névtára; (mekkora volt egy házunk); Buday László: Csonka- Magyarország (különösen XIV., XVIII. fej.) Egyetemes gyűlés 1919—20. jegyzőkönyve.

A Harangszó és Evang. Lapja egykét cikke 1919 óta.

Pályadij: I-só díj 1000 korona;

2-ik díj 500 korona.

A 3. és 4 sz. pályázatban résztvehet a Diákszövetségek minden V. —VIII. illetve szakiskolai I.—IV. o tanulók tagjai.

A pályázatokat gondosan, tisztán kell kiállítani s a szerző nevét rejtő jeligés levélkével együtt 1923. évi június 1-ig Németh Gyula evang. lelkész, Szekszárd, címére kell elküldeni. .

Fel a nemes, testvéri versenyre 1 Dolgozzatok! Jöjjetek: fejleszteni,

Fohász.

Virágbontó tavasz üde reggelén,

Mely fakadó, zsongó éltet tár elém, Lelkem hálazsolozsmája száll feléd,

Hogy ezt, Uram, ismét látnom engedőd

És ha alkony fátyla borul a tájra,

Kis harangunk csengő-bongó szavára Szívem esdőn újból Hozzád emelem,

Óh virrassz fel holnapra is, Istenem.

Szekey Andorné.

csiszolni tehetséget, megmutatni tudást, nevelni önbizalmat, önérzetet. Jöjjetek megbiztatni, megnyugtatni bennünket afelől, hogy nemes múltú, küzdő, szent hivatásu evang. egyházunk, magyar nemzetünk nem hiába bízik bennetek, nem hasztalan várja tudástoktól, tehetségetektől, nemes igyekezetetektől, öntudatos evang. vallásosságtoktól megiiihodását, felépülését.

Szombathely, 1923. márc. 30 án.

Kapi Béla püspök, a Dunántúli Luther-Szövetség elnöke.

Németh Gyula lelkész, a Dunántúli Luther-Szövetség főtitkára, a Diákszövetség vezetője.

Tekintetes asszony.

Vájjon az alsómesteri Bárdossy-kuria kertjében nem könnyeznek-e most a rügyező fák, bimbózó virágok, fakadó rózsatők? — Meghalt az úrnőjük: özv. Bárdosi Bárdossy Imréné Dukai Takách Gizella. A tekintetes asszony, aki igen-nagyon szerette a fákat, a virágokat, a rózsákat. Ezek között élte le napjai java részét; jól ismerte, éppen ezért szerette őket nagyon. A virág hálás; a szeretetet szeretettel: illattal, színnel, pompával viszonozza. S a szeretetnek, hálának nemcsak mosolya, hanem köunyc is van. Miért ne lehetne éppen a virágnak? Mert mi emberek nem látjuk s a rózsa könnyét harmatnak, a sebzett fa csurgó vérét nedvnek nevezzük? Hátha fájdalom könnye a harmat, kinek vére a fanedv ? — A fák, virágok, rózsák tudnák ezt megmondani ; különösen a Bárdossy-kúria fái, virágai, rózsatői, amelyeknek ^ikadó rügyein, úgytetszik, most sokkal^lbb a harmat s kérgükön dúsabb a nedv-szivárgás, mint más tavasszal, amikor még élt és köztük járt a tekintetes asszony.

Mert az maradt mindvégig; de igazi tekintetes asszony. Amilyen már nem sok van és ide s tova egy sem lesz. A kúriák melegéből fájdalmas gyorsasággal mind elmennek a kripták hűvösébe s elviszik magukkal azokat az igazi nemes jellemvonásokat, amelyeket csak nemzetes ősanyáktól lehetett örökölni. A kúriák pedig kihűlnek utánuk; végképpen elfoszlanak a gyöngyhimzések, a régi csipkék, elszakad a házivászon, a szú megőrli az egyre ritkábban látható öreg bútorokat és örökre megállnak a berakott szekrények tetején halk- íinoman muzsikálgató antik órák, hogy a jövő nemzedéknek megmutassák azt a gyászos időt, amikor a fenekestől felfordult világ maga alá temette az emberi erények legjavát.

" Bárdossy Imréné halála a szép, egyszerű, nemes magyar élet elmúlása is. Típusa volt ö a dolgos, házias, eszes, müveit és mégis egyszerű, hivaikodásnélkülvaló uriasszonynak, akit szeretett, becsült mindenki és nem gyűlölt senki. A szeretet kölcsönös; ö is szerelte az embereket. De gyűlölni nem kellett megtanulnia, nem kellett nagyon megismernie az embereket. Bizonyos távolságban élhetett az élet zsibvásárjától, amelynek sebeket osztó kalmárai