Harangszó, 1922

1922-03-05 / 10. szám

XIII. évfolyam. 1922. március 5. 10. szám. Alapította: K A PI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a UauáDtúll Lutlier-Szövctséo. Kéziratok Lovászpatonéra (Veszprémmegje;, előfize­tési dijak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhiva- alának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. HARANGSZÓ SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Kiadóhivatal: SZENTGOTTHÁRD, Vasvármegye. A HAKAXGSZO előA/oténl áru: Cimszalagos küldés­sel '/« évre 88, félévre 75, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel: '/* évre 33, félévre 65, egész évre 130 K. I.nther-Szöretégl tagoknak cimszalagos küldéssel */« évre 33, félévre 65, egész évre 130 K. Csoportos küldéssel: */* évre 28, félévre 55, egész évre 110 K. Böjti gondolatok. Elárulva, megtagadva, megkorbá­csolva, megcsufolva, tövissel koro­názva megy Jézus a Golgotára, hogy ott lator-módjára megfeszítsék. Amint odaseregliink keresztje alá, ránk néz szomorú szemével, mintha mondaná: Lásd, mit tettem én te érted! Hát te mit tettél én értem ? Szívünkbe nyilallik-e ez a kérdés ? Tetiünk-e már valamit Krisztusért s ha nem, meg tudjuk e bánni mulasz­tásunkat és megszületik-e bennünk az a komoly elhatározás, hogy mi is teszünk érte valaojit? , * Krisztus meghalt értünk. Sokan viszont meghaltak Krisztusért. Ma ekkora áldozatot nem kíván tőlünk. Ma csak élni kell Krisztusért. Ne gondoljuk azonban, hogy ez sokkal könnyebb az érte való halál­nál. Mohácsnál ezrével haltak a ha­záért, akik nem tudtak a hazáért élni. * Judás eladta mesterét s a vége öngyilkosság lett. A történelem sok példával igazolja, hogy amely nép pénzért, élvezetért s egyéb hiábava­lóságokért eladta Krisztusát: az ön- gyilkosság útjára lépett. így gyilkolta meg a magyar nemzet is maga magát. * Péter emberi gyöngeségból meg­tagadta mesterét, de keservesen meg is siratta bűnét. Ezért gyöngesége mellett is méltó volt arra, hogy Jézus apostoli munkával bízza meg. Aki megbotlott és nehéz kísértés­ben gyöngének bizonyult, még érde­mes és alkalmas lehet a Krisztusért •való munkára, csak forduljon a büu- bánat könnyei közt az isteni kegye­lemhez. * Jeruzsálem leányai megérzik, hogy Jézusban ártatlant kínoznak halálra és megsíratják őt. Jézus azonban tudja, hogy azok a jószívű nők gyer­mekeikkel együtt sokkal siratni va­lóbbak nálálánál. Mert ahol a vak­ság a legjobb termésű élő fákat dönti ki, ott annyi az élettelen, vagy rósz gyümölcsű fa, hogy a fejszének hamarosan sok munkája akad. Ha Jézus halált érdemelt honfi­társaitól : azok bőven rászolgáltak, hogy hazájukkal együtt kivágassanak az élők sorából. Ahol pedig nagy erdőpusztítás történik, ott a száraz fákkal együtt földre zuhannak és össze-^visszatörnek a köztük itt-ojt zöldélő élő fák és gyönge gályák is. Jeruzsálem pusztulása sújtotta azokat a Krisztust sirató jószívű asszonyo­kat s ártatlan gyermekeikéit is. Jaj ott a jóknak is, ahol túlságosan el­szaporodnak a gonoszok. * Jézus már előre megsiratta Jeru­zsálemet, mert látta bekövetkező pusztulását. Azt is látta és meg­mondta, hogy azért pusztul el Jeru­zsálem, mert nem akart sokszoros hívogató szavára sem ő hozzá gyűlni. Minket is hányszor hívogatott, de hiába 1 Most a romok felett, újból szeretne összegyűjteni. Meghalljuk és megfogadják-e hívogató szavát, hogy vele felépüljünk, vagy nélküle a teljes pusztulásba merüljünk? * Mikor a férfiak elhagyták a lát­szólag elbukott Mestert, a gyönge nők bátrabban kitartottak mellette. Ezért ők részesültek először a husvét örömében. A férfiak jórészt elhagyták ma is. Megérzik-e a magyar asszonyok és leányok, hogy most nekik kell több hűséget és bátorságot mutatniok. Ha nem, akkor a husvét ugyan eljön, de nem a mi számunkra, ha­nem mások számára mi ellenünk, mint etjött az első husvét a hívők örömére, de a farizeusok és Pilátu­sok rémületére. * Az első keresztyének időnként azért bőjtöltek, hogy az akkor meg­takarított élelemmel az éhezőkön se­gítsenek. Mi meg azért tobzódunk, hogy az éhezőknek ne kerüljön tő­lünk semmi. Ha kereresztyének akarunk lenni, tanuljunk meg az önmegtagadást, a lemondást mások javára, még akkor is, ha ez nehéz keresztnek látszik s azt gondoljak, nem bírjuk elviselni. Enélkül nem lehet senki Krisztus kö­vetője, mert ö világosan megmondta: Aki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye fel az ö keresztjét és úgy kövessen engemetl Szalay Mihály. Arany János szöIetésenapjAn. — Március 2. — Diadalok idején a jelen és a jövő ragyog föl előttünk, a veszteségek és megpróbáltatások napjaiban a múl­tak felé fordulunk megnyugtatásért. Ez az emlékezés nem is üres álmo­dozás mindig. Ha a múltat tanulság­képen nézzük, ha meglátjuk benne az erényeket, melyek egykor naggyá tettek, a bűnöket, melyek bukásunkat okozták, akkor a megpróbáltatások mélységéből okos reménységgel indul­hatunk fölfelé. A magyarság ezeresztendős állam­vezető szerepét nem számbeli túlsú­lyának köszönhette. Magas szellemi képességek voltak azok az erők, ame­lyekkel itt államát megalapította és fentartotta. Ez a szellemi fensőbbség az, amit az elszakított területek más­

Next

/
Oldalképek
Tartalom