Harangszó, 1922
1922-11-12 / 46. szám
XIII. évfolyam. Alapította: K A PI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Lntlier-Szövetseo. Lóziratok Lovászpatonára Veszprémmegye), előfize- jsí díjak, reklamációk a IARANGSZÓ kladúliiva- ilának Bzentgotlhárdra Vasvármegye) küldendők. Előfizetést olfogad minden evang. lelkész és tanító. isoJelenlk minden vasárnap. 1922. november 12. 46. szám. Szerkesztő-kladóhlraUl: SZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A „HABANGSZO“ előfizetési ára: negyedévre 120 korona. I<uther*Szövetég! tagoknak 10°/o-os kedvezmény. Amerikába küldve előfizetési ára egész évre 1 dollár. Egyes szám ára 20 korona. SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. A „Harangszó" terjesztésire befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Keresztyénség és élet. A keresztyénség, mint a Krisztus- ián való kiengesztelésnek és a bűnői való megváltásnak a vallása a egtiszfább isten- és emberszeretet- iek, a lelkiismereti szabadságnak s i tiszta erkölcsiségnek minden izében -letteljes vallása, s mint ilyen az >sszes valóságot felölelő legfőbb szeleim életerő és hatalom a földön. Teljessége az emberiség összes válási törekvéseinek és reményeinek, és ielégítése az emberi szfv összes válási követelményeinek és szükségletei- iek. Hegel e gondolatot így fejezte <i, hogy a keresztyénség, mint ethi- cai, monothista és universális vallás íz »absolut« vallás, tehát történetiig szellemisége, istenfogalma, isten- iU3ága és erkölcsisége oldaláról a mgányság és a zsidóság vallási gon- lolalkörének magasabb egysége, tehát i vallástörténeti fejlődés befejezője s íz isteni kijelentés teljessége, a pogány idealizmusnak s a zsidó vallá- osságnak tökéletes megtisztulása a i Krisztusban. A keresztyénség tehát örténeti vallás, amelynek lényegét ilapítójának személye és műve alkotja így eredetiben már annak tartalma s megadva van. Ö a mi hitünk »alap- s szegeletköve«, s egyúttal »az er- ölcsi tökéletesség páldányképe.« eladata az emberben az istenfiuságot, íz emberiségben az istenországát negvalósítani, s így Elükén találó szava szerint »keine fertige Qrösse», lanem egy folyton valósuló erkölcsi s életfeladat az emberiségben. Előbbi eladatát részben megoldotta: isteniává, templommá avatta az emberi elket. Áthatotta kovász módjára, mint a föld sava és a világ világossága« i tudományt, a művészetet és az iro- íalmat is, amelynek máig is legfőbb ápláléka és mozgató ereje, de át nem hatotta még az emberi életet nagyjában és egészében, névszerint a politikai, gazdasági és társas közösségi életet a maga összes vonatkozásaiban. A hit keresztyénségét még nem követi mindenben és mindenütt, ami pedig Jézus szerint annak lényege, az önfeláldozó szeretetnek, s főleg a testvéri szeretetnek a keresz- tyénsége. Szomorú példa rá a világháború a maga borzalmaival és erkölcsi romlásaival. Pedig Traub szerint még a személytelen tőke világába is bele kellene vinnünk a keresztyénség jézusi felebaráti szeretetéletét. Fent és alant, a művelt nyugatiaknál és balkáa rablóinknál az önzés a társas élet mai uralkodó törvénye, aminek csak természetes következménye a mai sok nyomor é3 szenvedés, a sok anyagi és még inkább erkölcsi züllés. Krisztust hordozza ajakén az anglius meg a francia, még az ő Judáshada is, de már az ő szeretetének követésével senki sem törődik. Pedig »Krisztus követése« a keresztyénség, mert ő »az út, az igazság és az élet«. E ponton még po- gányabbak vagyunk a pogányoknál, s a mai föld pokol és nem menyország, a kinoknak és bűnöknek szakadatlan láncolata. Ha nem tevékeny isten- és emberszeretet a kér. vallás, úgy nincs rá szükség, és méltán az emberiség kérészijének és nem üdvösségének mondható. Addig vagyunk csak keresztyének, amfg jézusi sze- retetéletet élünk, s amíg azt nem tesszük, pogányok vagyunk, ha mindjárt valamely díszes dómban püspök is keresztelt volna. Ezzel az életke- resztyénséggel, mint evangéliummal ajándékozta meg karácsonykor Isten Jézus által az emberiséget. Dr. Szlávik Mátyás. Gyűjtsiink előfizetőket és adakozzunk a Harangszó fenntartására. Gárdonyi Géza. 1863—1922. Az egri kúria kertjében elárvultak a rózsafák — a virágok kertésze, az »Egri Csillagok« frója halott. A nemzet szegényebb lett Ieg- magyarabb, legkeresztyénibb írójával s gazdagabb egy pantheonnal. Pedig pantheonunk sok van, igazi nagy emberünk azonban oly kevés, élő Gárdonyink meg éppen egy sincsen immáron ... Elment a Ma legnagyobb írója költő-király elődei: Jókai és Mikszáth után. Lelke egyesült az övékével s alkotásai odasorakoznak harmadiknak a két költő-király klasszikus müvei mellé. A televény magyar föld árván maradt — nincs hivatott mesemondója. Mert Gárdonyihoz hasonlót ma hiába keresünk a magyar irodalom szegényes zsengéi között — nincsen. Méltán hull tehát a könny, méltán hull a virág. Egy csonka, árva nemzet még el nem sírt könnye, el nem hullatott virága. Minden magyar ember könnye, minden keresztyén ember virága.,. Gárdonyi csak magyar volt és csak keresztyén. Egyetemesen, eszményien keresztyén. Ezért borúi valláskülönbség nélkül meghatóban minden keresztyén magyar a ravatalára, amelyen mesemondó. Ige-hirdető ajka úgytetszik, holtra némultan is azt suttogja: ,Csak a testem...!“ * Gárdonyiról, az emberről alig esett szó, az írásairól annál több. Műveit mindenki ismeri, az embert alig valaki. Róla nem íródtak intervjuk, nem keringtek pletykák, hírnév kedvéért botrányok — mindössze klasszikus írások. Ezeken át láthatjuk az írót is, az embert is. És pedig nem nagyító lencsén át — valóságban. Amilyenek a müvei, olyan az egyénisége. Megtestesült ke-
