Harangszó, 1922
1922-10-22 / 43. szám
332 HARANQSZO. 1922. október 22. löt és Liedemann Frigyes bányai világi főjegyzőt. Üdvözölte Petri Pál kultuszállamtitkárt abból az alkalomból, hogy a protestáns ügyek legfőbb vezetőjévé nevezték ki, majd így folytatja: Kívánjuk a vasárnapi munkaszünetnek az egész vonalon való megvalósítását, a földreform körül az egyház érdekeinek szoros figyelembevételét, a városi és készpénzfizetést! lelkészeknek közalkalmazottakká való minősítését. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az állam valamennyi segélyt tízszeresére emelte fel. Hálásan emlékezett meg Rúzsa clevelandi lelkész és felesége százezer koronás lelkészképző alapítványáról s arról a pompás emlékkönyvről, amelyet Miskolcra menekült eperjesi ev. jogakadémia a nagy- enyedi Bethlen-kollégium jubileuma alkalmából kiadott. Raffay Sándor püspök számolt be ezután a magyarországi evangélikus egyház nevében külföldön lefolytatott tárgyalásairól. Vázolta azokat az eredményeket, amelyeket a londoni konferencián, a wartburgi naggyülésen, az erdélyi egyházak harmóniája érdekében ért el. Bukarestben — úgymond — a kormány több tagjával tárgyalt és a megértés teljes készségét találta fel. Remélem — hangoztatta Raffay —, hogy a szeptember végén Hosszufaluban megindított tanácskozások az erdélyi evangélikusok javára jelentékeny könnyebbségeket fognak hozni. Elmondja, hogy Koppenhágában milyen kiváló sikert ért el Kaas Albert báró és hogy minő megállapodásokat sikerült létrehoznia Helsingforsban Söderblom upsalai érsekkel s Berlinben Morehead amerikai tanárral, aki tudvalévőén hét és fél millió koronát gyűjtött a hazai evangélikus lelkészek és egyházak segítésére. Sajnos ez a nagyszerű férfiú, — folytatja szavait a püspök, — nemrég Oroszországban rablók kezébe esett, ahonnan súlyos betegen került ki. Bejelenti, hogy Morehead előtt az egész magyar Luteránia részvétét fejezte ki és hogy az amerikai professzor munkáját most Larsen dr. folytatja. — Külföldi összeköttetéseinket továbbra is építjük. Elismeréssel adózik különösen Kuthy Dezső lelkésznek, aki a hallei magyar könyvtár szervezése, továbbá a müncheni és az erfurti gyűlésen való részvétele által jelentékeny szolgálatokat tett. A tárgysorozat következő pontja a re- verzálisok ügye volt. Többek hozzászólása után az a vélemény alakult ki, hogy az e azután nagyon elcsodálkozna tudós Pro- kopiusz. . . Mert van a beteg szívre is orvosság, csak az nem a patikában kapható. Ezért az orvosságért fáradt fáradhatatlanul az apa. Mióta a paripa gazdátlanul, vérhab- tajtékosan nyerített be a kapun azon az emlékezetes éjszakán, nem volt nyugalma Bögöthynének sem. — A fiam 1... — hördült ki ajakán a sikoly. — Hova lett? Megölték? — Elfogták? — Kuruc lett? — Miért? — Kínozták folytán a gyilkos kérdések, míg hetek múlva megtudta, hogy a nemeskéri várban raboskodik. Megindult a szülők kálvária járása. A két tisztes öreg összefogott: az anya, akinek a fia feje forgott kockán s az apa, akinek a leánya élete volt veszendőben. Egyetlen gyermek, reménysége, büszkesége mindegyik a családjának. (Folytatjuk.) téren mutatkozó bajok orvoslására legcélravezetőbb a kormányhoz fordulni. A reverzális ügyének tárgyalása alatt az elnökló Zsigmondy Jenő bejelentette, hogy a püspököket a kultuszminiszter kihallgatásra várja és ezért a püspökök rövid időre távoznak a közgyűlésről. Következett a mosoni esperesség panasza aziránt, hogy a nyugatmagyarországi területen levő egyházakat az osztrákok állandóan zavarjál?. A közgyűlés kimondotta, hogy szükséges a diplomácia közbelépése. A dunáninneni egyházkerületnek a területi integritás érdekében való felterjesztésének letárgyalása után az egyetemes bizottságok átszervezésére és az egyetemes közgyűlés kétévenkénti tartására vonatkozó indítvány került szőnyegre, ez utóbbit azonban, mint a zsinati törvényekbe ütközőt, elvetették. A zsinattartás kérdéséban elhatározták, hogy sürgősen össze fogják hívni az evangélikusok részleges zsinatát. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlést az elnök berekesztette s folytatását délután 3 órára tűzte ki. A délutáni közgyűlés tárgysorozatából fontosságában kiemelkedett a teológiai fakultás kérdése. Az ügy tárgyalásánál felszólalt Kapi Béla püspök, aki kijelentette, hogy a kultuszminiszterret folytatott tanácskozások eredménye az, hogy az evangélikus fakultást a pécsi egyetem keretében állítják föl, Sopronban, ahol 3 évszázados evangélikus kultúrára tekinthetünk vissza. Végül különböző egyházi adminsztrativ kérdéseket vitattak meg. A közgyűlés este 8 órakor Geduly püspök imájával ért véget. Szemelvények, jelenségek, tanulságok. Az evangélikusok egyetemes közgyűlését megelőzőleg okt. 8 — 10. napjaiban a katholikusok XIV. nagygyűlésüket tartották ugyancsak az ország fővárosában. A katholikusok ez idei nagygyűlése ezúttal is rendkívül gazdag volt lelki megnyilatkozásokban, de nem ment néhány olyan jelenségektől, melyeket nekünk elhallgatnunk nem lehet, de talán éppen az ország és az egyetemes keresztyénség szebb és boldogabb jövője érdekében nem is szabad. A jelenségeknek egyszerű leszöge- zésével, mint jó magyarok és hithű evangélikusok egyedül a felekezetek közötti béke és harmónia megerősítését kívánjuk szolgálni jelen sora inkkal is. A kath. nagygyűlés elnöke gróf Zichy János megnyitójában prófétai lélekkel mutatott rá, hogy csakis a szeretettel és a lélekkel telitett szocializmusé a jövő. Kívánja azért a hitélet kifejlesztését és szükségesnek tartja a protestánsoknak és a katolikusoknak összefogódzását. De a lélekkel és szeretettel teljes szocializmusnak az egytittmunkálko- dás szükségességének hangoztatása mellett szerzett jogokra is hivatkozik. Prohá3zka Ottokár székesfehérvári püspök lendületes beszédében rámutatott arra a tényre, hogy »az ahas- verusok már megint szervezik az elkeseredett és eibódult tömegeket. Ezzel kell szembeállítani a kaíholikus egységet a protestánsokéval együtt.* Nem akarjuk hinni, hogy Székes- fehérvár nemes püspöke ezeket a szavakat úgy értelmezné, hogy csak az elbódult tömeg elleni frontszolgálatra óhajtja a protestánsokkal való barátságos együttműködését. Haller István beszédében »bizonyítani akarja azt, (I. Nemzeti Újság okt. 11. sz.) hogy a magyar állam és faj fenntartása csak az az erkölcs, hit, munka, becsület, önfeláldozás és hűség lehet, amelynek legtisztább forrása a katholikus anyaszentegyház. Hol az a nevelő, ki jobb állampolgárt ád, ta!áihatunk-e kipróbá’tabbat, mint a kathoücizmus ? Igazi állampolgári nevelést csak a katisoiieizmus adhat. (Itt azonban ne inéitózíassék véletlenül is, akár Hock Jánosra, vagy Károlyi M hályra gondolni) Nézzük ezek után, hogy beszélt Haller István, mit is mondott mint miniszter IV19 dec. d án. A »Nemzeti Újság* 1919 dec. 4 iki számában ezeket olvassuk róla: Haller István mondott ezután hatalmas s az egész tömeget megmozgató beszédet, minduntalan k’törő lelkesedéstől kisérve. A magyar műit képére mutat, minden felekezet vegyest adta a magyarságnak a vezérsrellemet. így van ez ma is, de ezek ma egyesülnek harcainkra és nincs többé helye bizalmatlanságnak. .. Sok mai szenvedésünk : isten rendelése, mely egymásra utal s közös táborrá forraszt. Egy már minden érdekünk, moralitásunk, Krisztusi célunk, napi politika el nem választhat többé. Minden ellentétet kiküszöböl. teljes viszonosságot igér, minden nagy áldozatot az újjáépítendő közős hazának kér. Ezekután még csak annyit: Jaj — mondotta Schioppa pápai mmcius, — ha még a katholikus nagygyűlés is szónoki verseny és politikai harcok küzdőtere lesz. Csak nem Haller Istvánra gondolt, mikor ezeket mondotta I c. G. Gyűjtsünk előfizetőket és adakozzunk a „HARÁNGSZÓ“ fenntartására.
