Harangszó, 1922
1922-08-27 / 34-35. szám
1922. augusztus 27 HARANGSZO. 269 Az ajtónyílásban megjelenik Kor- láti alakja. Olyan, mint máskor és mégis duzmatag arcán nyugtalan tétovázás szánt végig. Szembogara riadtan fut egyik szemesarkából a másikba, mintha szabadító nyílást keresne, melyen megmenekülhet a reámeredő tekintetek elől. (Folytatjuk.) Esti ima. Fáradt várdorként hanyatlik A nap rónán, bérceken, Leszálltában egy haldokló Végbucsuját érézein. Még néhány perc ... és nincs többé . . . Eltakarja felleg, bérc. — Ember! ím, a lenyugvó nap Int, hogy te is véget érsz. Életgondja nagy teherként Nem egy szívre nehezült, S még az alkony pírja sem múlt, "Szive, lelke felderült. Óh, de volt, ki az uj reggelt Még örömben láthatta, S napszálltáig . .. ? szívét, lelkét Meg mély bánat támadta. Hány ébredt fel a reggellel Jómód, bőség ölében, És a nap még le sem szállott, Már koldusbot kezében. Lelketölő nyomor, ínség Rögös utján hány haladt, S a nap még le sem hanyatlott, Már sikert itt s ott arat. Hány szív búja és keserve Szűnt meg e nap alkonyán: Hány szívnek szűnt dobbanása Váratlanul oly korán. Hány volt, akit kór gyötöri meg, Kínozta a fájdalom, Most már minden fájdalmától Pihen a ravatalon. így váltják fel egymást öröm, Bánat, jólét és nyomor, így lesz napunk egyik perce Őrömmel telt, vagy komor. — Összekulcsolt két kezemmel Várom az éjt, Istenem, Hálát adva hő imámban, Hogy segitél küzdenem. Kik Ínséggel, vagy bánattal, Betegséggel kezdene < Beléd vetett erős hittel, Jó reményben küzdjenek. És ha ínség, gond, betegség Velük újra napot lát, Kételkedés ne tiporja Szivük, lelkűk bizalmát. Óh, bevallom: gyarlóságom Ma is vétett ellened, Tudva avagy tudatlanul Vétettem éri eleget! De ne vondd meg gyermekedtől Megbocsátó kegyelmed; Bűn sarából engem hozzád Semmi más nem emelhet. Fáradtain-e buzgón, híven Hivatásom mezején? Követtem-e szent ‘örvényed? Te bírálod ezt, nem én. Ha törvényed betöltöttem, S hű volt lelkem és karom, E tudattal lepihenve Csendes álmom alhatom. Ha hűséggel folyt munkámnak Szép siker volt gyümölcse, Lelkemet mély hálaérzet Minden percben eltöltse. Sokszor folyik napi munkánk, Hogy mi sikert sem arat, Benned bízva egy uj napon A siker el nem marad. Szeretteim is érezték Gondod szárnya védelmét. Hálám mellett engedd hozzád Szállni lelkem kérelmét: A közelgő éjszakának Sötétjében légy velünk, Benned bízva, szárnyad alatt Legyen nyugodt éjjelünk. Hazám sorsa napról-napra Lelkem gyötrődése lett. Aggodalmat keltő felleg Meddig győz hazánk felett ? De, Atyám, tebenned bízva, Lelkemben egy szózat él: Bár hazádnak sorsa aggaszt, Csak Istenben higyj s ne félj! Ajándékozz meg uj nappal, S ha a hajnal felébreszt, Veled kezdjem el munkámat, Lelkem hitét te éleszd. S ha ez éjjel szeretteiin Könnye hullna érettem, Megadással várjam végem, Hittel egy uj életben. Almássy Brúnó. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Erdély magyarsága megható módon rótta le a kegyeletét •— kolozsvári jelentés szerint — Petőfi’szüietésének 100 esztendős évfordulója alkalmából. 10.000 magyar ült ünnepet Segesvá- rott, ahol a költő nevében és emlékében találkoztak. A különböző istentiszteletek után Félegyházára vonult a tömeg, ahol többek között Sza- bolcska Mihály•» temesvári református költő pap szavalta el »Petőfi lelke« című ódáját. Az ünnepély után Segesvár öt helyein volt népünnepély. Dr. hirchnopf Gusztáv kolozsvári evangélikus esperes beszédét az oláh cenzúrahatóság nem engedélyezte — így végződik a jelentés, — mert az esperes izzó magyar beszédeitől félnek. .. Csehszlovakájban Jánossy Lajos komáromi evangélikus esperes és dr. Halmy Bódog modori református lelkész a cseh hatóságok kiutasító parancsa, gyilkos szekatúrái dacára sem hagyják el híveiket, őrálló helyüket, sőt kijelentették, hogy a cseh zsandárszuronyoknak sem engedelmeskednek. ott maradnak, ahová kötelességük, egyházuk és hazájuk érdeke állította őket; szúrják át testüket, ők akkor sem mozdulnak el s hirdetik híveiknek minden szenvedésen, minden poklon keresztül a magyar feltámadást az egységes nagy történeti Magyarország örökéletét. Jugoszláviában a vend evangélikus lelkészeket gályarabok módjára cipelik időről időre egyik börtönből a másikba, mert a derék vend népben görcsösen őrzik a magyar lelket. Burgenlandban: Locsmándon, Felsőőrön tartott értekezleteken az evangélikus lelkészi kar férfiasán kijelentette : nem fogadjuk el a pátenst, az osztrák egyházi alkotmányt, ragaszkodunk eddigi zsinati törvényeinkhez, egyházi alkotmányunkhoz. Úgy látszik tehát: hogy ha másért nem is, az integer Magyarország szempontjából mégis csak van lét- jogosultsága a magyarság életében a protestantizmusnak ! Mégsem olyan használhatatlan régi bútordarab az a magyarhoni evangélikus keresztyén anyaszentegyház, mint azt Pezenhof- ferék hirdetik. Mintha a magyarság főerőssége mégis sokkal inkább a protestantizmus volna, amely legkevésbé van ártalmára fajának. Olvassuk a bibliát! Az imádkozás iskolájában. II. Aug. 28. Prédikátor 5. s. Az intések, miket itt találunk igen kezdetlegesek, de szüksége van rá sok imádkozónak, ki messze túl van már a kezdeten. Különösen a betanult imádkozásnál kisért a gyorsal- kodás veszélye. Hogy hadarják sokszor még nálunk is a Mi Atyánk-ot. Az imádkozás beszélgetés és nem leckefelmondás. Légy csendben a megszólalás előtt. Ne kezdj hozzá, míg nem pillantod át, hogy mi is most a te mondani, közölni és kérni valód. És az imádkozás beszélgetés legyen. Kétoldalú folyamat, melyben Isten is részt vesz, igéjével, melyet ép akkor eléd tár s Szentleikével, mely közvetlen is szól s te nem gyorsalicodhatsz, mert Reá kell figyelned. Aug. 29. 1. Timótheus 2.1—4. Szülök és betegek emlegetésében sok imádkozónál található még valami a másokért való imádkozásból. De általában nagyon rosszul állunk itt Pedig a másokért való imádkozás nélkülözhetetlen része, nemcsak a templomi, hanem a magános imádkozásnak is. Egymásnak beszelni —, azt úgy szeretnek az emberek más dolgairól. De imádkozva Istennek —, ezt nem ragadják meg úgy. Pedig meglátszik az egész országon s annak egy faluján, ha benne nem tudnak egymásért imádkozni az emberek. Hanem hát ehhez
