Harangszó, 1922

1922-08-27 / 34-35. szám

270 HARANQSZO. 1922. augusztus 27. csak olyanok juthatnak, akik tudnak Isten üdvözítő akaratáról, mellyel azt akarja, hogy minden ember eljusson az igazság ismeretére. Igen, imádkozhatik más is má­sokért, de igazán csak az, aki maga eljutott már az Ö Megváltójához. Aug 30. Csel. 12.1—ia. Egész sereg ember imádkozik iit egyetlenegyért. Isme­red-e te a másokért való imádkozásnak ezt a formáját? Vannak, akik imádkoznak másokért, de nem mernének imádkozni a sok közül határozottan egyért. Pedig Isten megengedi s különös kegyelem van abban, hogy mi valakiért kivaltképen s hosszú időn át imádkozhatunk. Talán azért, akivel együtt dolgozunk, talán azért, akivel tegnap­előtt ismerkedtünk meg. Valakit szívünkre tesz Isten s aztán hordozzuk őt szüntelen emlegetve imádkozásainkban. Olyan ez, mint mikor az édesanya hordoz egy mag­zatot. Csak egyet, de azt hűséges oda­adással, míg inegszülethetik. Az igazi imád- kozónak mindig van ilyen külön hordozotija. Aug 31. Cselek. 12.12—n. Meg nem hallgatott imádságokról szoktak panasz­kodni. Még inkább lehetne azonban arról, hogy nem vesszük észre imádságaink meg­hallgatását. Itt is milyen különös az eset? Még nem felejthették" el, amit imádkoztak, sőt folyik még érte az imádkozás és mégis — el sem akarják hinni, hogy Péter az, — s az ő imádkozásaik meghallgattattak. Hozzátartozik az imádkozáshoz, hogy ké­réseim ineghallgattatását komolyan várjam. Igaz, hogy sok tévedés történik abban, hogy imádság meghallgatásnak vesznek olyan dolgokat, melyeket Isten szentsége mellett nem lehet annak tulajdonítani. De bizonyos, hogy több meghallgatott imád­kozásunk lenne, ha figyelnénk reá s a meg­hallgatás hitével várón imádkoznánk. Szept 1. Ezsaiás 1.15. Nem mai embe­rek felfedezése az, hogy vannak meghall- gatatlan imádságok. Maga Isten beszel ró­luk. Az imádság meghallgatatlanságának oka nem az imádságban van, hanem az imádkozóban. Nem az —, hogy valaki ke­veset imádkozik, hogy nem tudja szépen kifejteni magát. Onnét vannak a meghall- gatatlan imádságok, hogy Isten sokkal job­ban, mint a felszálló ima mondatait, — nézi magát az imádkozót. Az imádkozó szívét, míg meg nem tér; s az imádkozó egész helyzetét, ha már át van adva a szive. Megtérésünk előtt is lehet meghallgatott imádságunk, épúgy, mint meghailgatatlan, ha már meg is tértünk. De, aki az Űré, annál a meghailgatatlan imádság is Isten terveit viszi tovább s így annál nincs is igazán meghailgatatlan imádság. Szept. 2. Cselek. 1. iá—a. Milyen ritka eset, nem az, hogy sokan imádkoznak, ha­nem, hogy valamennyen egy szívvel leiek­kel. Voltakép nem is szabadna együtt imád­kozni, csak olyanoknak, kiknek egy szivük- lelkük vagy akiknek vágyuk az egy-szív s egy-lélek. Mennyire erőtlen üres beszéddé lesz a közös ima ott, hol haragosok, egy­más ellen élők s hitetlen képmutatók imád­koznak együtt. Viszont, mily hatalmas dol­gok történhetnek ott, ahol mindnyájan iga­zán egy akarattal vannak együtt az Úr Jé­zus szerint. Egy akarattal nem csak egy alkalomból, hanem minden dologra nézve 1 A cséplő masina vághat, ha a dolgozók szive nem is dobog egészen egyfelé, de a Szentlélek munkája megáll, ha csak egy szív is félredobog. Szept. 3. Máté 6.5—6' Nem a meghall­gatás kockázatában, hanem a képmutatás­ban látta az Úr Jézus az imádkozás legfőbb veszélyét. Emberek kőit akkor áll be a képmutatás veszélye, ha egymással ellen­tétes érdekben állók akarnak egymástól valamit. Istennel szemben is elkerülhetetlen a képmutatás veszélye, míg az imádkozó nem helyezkedik Isten pártjára. Amíg te neked takargatnod kell igazi szándékaidat, míg te a szíved undok-bűnösségét nem tártad ki Néki, míg nem vagy hajlandó mindebben, ahogy vagy, odaadni magadat, addig hiába mégy be az utcáról, nem lesz képmutatás-mentes az imádkozásod. De aki magát már átadta, az nem lehet kép­mutató, mert Ő már nemcsak imádkozásá­ban, de egész életében is mindenestül, nem akar senkinek másnak tetszeni, csak Annak: Akivel imájában beszél. IRODALOM. Magyar faj mentés. Szerencsétlen nemzetünknek egyik végzetes átka és pusztító nyavalyája az egyre szélesebb körre terjedő egy- gyermekrendszer. Lelkes magyar ér­zésű és evangéliomi gondolkodású emberek »Magyar Pajmentés misszió« néven összeálltak és harcra keltek ez ellen a nemzetrontó bűn ellen. Most jelent meg »Magyar Pajmentés« címen az első propaganda füzetjük a következő tartalommal: Perczelné Kozma Flóra: Bevezető sorok, Vargha Gyula: Fecskék, Lengyel Gyula: Egyetlen Pista, Sántha Károly: Bal­gafalva és Boldogfalva, Fabinyi Lili: A hősi halott. Apróságok. Amint a névsor mutatja, igazi iróemberek munkáit foglalja magában az ügyesen összeállított, eszméltető és sok nemes ösztönzést adó füzet, amelynek ára 20 korona s megrendelhető Buda­pesten. I, B^fcséuyi-utca 10. szám alatt. Testületek és hatóságok, vala­mint az ügy támogatói, akik kiosztás végett nagyobb mennyiséget rendel­nek, árengedményben részesülnek. Igen kívánatos, hogy minél többen olvassák ezt a füzetet. * Csajbók Lidiké: Halk melódiák. Csajbók Lidiké nevét jól ismerik ol­vasóink. Sok kedves költemény alatt találkozhattak vele lapunkban. Most összegyűjtötte verseit és kiadta egy kötetben. Az egész kötet egyszerű, nemes érzésről, vallásos és hazafias lelkesedésről, családias meleg szere­tőről tanúskodik. Megrendelhető a szerzőnél Vásárosmiskén (Vas m ). Ára 130 kor. Gyüjísünk előfizetőket és adakoz­zunk a „Harangszó“ fentartására. MAGYAR GAZDA. ........................................................................................a ma uait ii •■«■■«••i miiim ii A drágaság és a gazdák. Fájdalmas szívvel nézi és érzi mind a termelő, mind a fogyasztó az árak megdöb­bentő emelkedését. A fogyasztó a termelőt okolja a magas élelmiszerárakért, pedig a termelő szintén szenved a drágaság követ­keztében, mert mihaszna a magas gabona­áraknak, ha a termeléshez szükséges ipar­cikkek ára sok százalékkal magasabb, mint a mezőgazdasági termények ára. A baj oka a lelketlen üzérkedés. Egyre- másra alakulnak a fogyasztók és termelők kiuzsorázása céljából a kartelek, melyek­nek következtében a termelő sem kapja meg nehéz és verejtékes munkájának gyü­mölcsét, a fogyasztó pedig összeroskad a ráháritott óriási terhek alatt. Példa rá a mostani cukorhiány, midőn a cukrot a ma­gas árak reményében visszatartják, pedig bizony a termelő a cukorrépájáért a mai cukorárakhoz viszonyítva nevetséges össze­get kapott. Az ország sok millió fogyasztó­jának és termelőjének össze kell fognia avégből, hogy megszüntesse a nyerészkedő­üzérkedést. Nem szabad eltűrni, hogy sza­badforgalom és szabadkereskedelem mellett egyes egyenesen e célra alakult kartelek kizsákmányolják a termelőket és fogyasztó­kat egyaránt. A tengerinek ma igen magas az ára s kérdés, hogy az általános nagy szárazság következtében milyen lesz a tengeritermés. A kereslet nagy, tengerikészlet nem sok van és a nagyobb mértékben megindult sertéshizlalást, vagyis az ország lakosságá­nak zsirellátását gyenge tengeritermés ese­tében komoly veszedelem fenyegeti. Nagy a kereslet a korpa iránt s ennek az ára ma már métermázsánként 4000 K- Akkor, amidőn a gazdák gabonájukat kény­telenek voltak tavaly 1500—2000 koronáért eladni, a gazda kénytelen eladott búzájának kétszeres árán vásárolni a gazdasági üzem­hez szükséges korpamennyiséget. A korpa magas ára emeli a tejárakat. A korpa óri­ási árának természetes következménye a tej és tejtermékek árának emelkedése. En­nek bekövetkeztében a fogyasztó természe­tesen a termelőt szidja, ho'ott az kénysze­rítve van arra, hogy a gazdasági üzemhez szükséges cikkek es takarmányfélék mes­terséges árfelhajtása következtében emelje az árakat, hogy megélhetése és gazdasági üzemének zavartalan folytatása biztosítva legyen. A gabonatermelés az utolsó tiz év­ben. A miskolczi kereskedelmi és ipari kamarában kimutatták, hogy azon a terü­leten, amelyen ma Csonka-Magyarország terül el, 1911-ik évtől 1915-ig évente átla­gosan 13 és félmillió mázsával volt nagyobb a gabonalermés, mint tavaly, míg az idei termés 18 millió mázsával áll alatta az 1911—15-ben az átlag termés 39 és fél­millió mázsa volt, addig 1920-ban 23 mil­lió mázsa gabona termett. * Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok : Búza tiszavidéki 76 kg-os 7000-7050, egyéb 6950—7000, tiszavidéki 79 kg-os 7100—7150, egyéb 7050—7100, rozs ú| 5100— 5200 takarmány- árpa őszi 6100-6300, sörárpa 6600—6900, zab 6100-6300, repce 12000—13000, korpa 4200-4250, tengeri 7400—7500.

Next

/
Oldalképek
Tartalom