Harangszó, 1922
1922-07-23 / 30. szám
246 HARANŰSZO. H22. július 23 azon van, hogy állandóan ott tarthassa szívét Isten keze alatt. Akaratát keresi mindenben és mégis — megesik vele valami. Népszámlálást rendel el Isten nevében, hiába ellen/ik főemberei; s mikor már végre kibukkan a sok kíváncsisággal várt nagy szám, — sebet kap a szive. Miért? Tán többet várt? Nem. Azért, mert most látta meg, hogy ez nem az Úr akarata volt s hogy az Ur akaratának minősített olyat, ami voltakép a saját akarata volt. Ez a kisértés nyilván csak olyanoknál juthat szerephez, akik Isten akaratát keresve élnek, de ez a kisértés elmaradhatatlanul jelentkezik is mindazoknál, akik Isten akarata szerint szeretnének járni. Ám azért el ne ijedj attól az élettől, amely felveszi Isten akaratát. Júl. 29. II, Sámuel 24.n—35. Nem dobja vissza az új szivet abban a fájdalomban, amelyet szenvednie kellett az 0 akaratának hamis felvétele miatt. Nem várja Dávid azt sem, hogy Isten megkímélje őt a büntetéstől. Készségesen veti alá magát Isten büntető akaratának s finom lelkiismeretességei keresi a kiengesztelödést. — Sokan tévednek abban, hogy ha ők átadják életüket Istennek, akkor Isten elnézőbb lesz velük. Óh az bizonyos, hogy sok drága kegyelem vár az uj szívüekre, de a bűnnel szemben még lényegesebb lelkiismeret váratik el tőlük; Isten az ő akaratának megfertőzését senkinél sem hagyhatja jóvá. Júl. 30. I. Krónika 29.8-19 Sok hullámzáson ment át Dávid élete, de a végén, — mennyire máskép, mint Saulét — magasan, örömhegyeknek ragyogó ormain találják az alkonysugarak. Két dolgot tapasztalt meg bőven s mindkettő kiível utolsó nagy hála-imájából. Egyikük azt, hogy Isten a központ. Másikuk azt, hogy viszont az emberen a szív az a központ, amelyet Ő néz, amelyet Ö vizsgál. A jó, mit ember tesz, szóba sem jöhet. Még az Ő házára való adakozásból is csak őt illetheti a dicsőség. És mégis oly boldog e tapasztalatok közt az ember. Nincs más vágya, minthogy mások is megtapasztalhassák ugyanazt. És ez a vágy zárópecsétje mindenkinél annak, hogy ő csakugyan megtapasztalta a csodálatos Istent. AZ ANYÁK ROVATA. Anyában gyermeket, Gyermekben nemzetet, Nemzetben hont védünk: Rajta, rajta, rajta, Amíg el nem késünk! Örökölhetik-e a gyermekek szü öik betegségét, vagy betegségre való hajlamát? Legnagyobb örökség, amit szülő a gyermekére hagyhat: az egészséges szervezet. A földműves ha gabonát vet, a j<5 gazdaasszony ha palántát ültet, e célra a legegészségesebb magot, legszebb növényszálat válogatja ki, mert jól tudja, hogy ép magnak lehet csak egészséges, gazdag termése. S ez így van az emberi életben is. A gyermek testi, szellemi és lelki minémiisége, mintegy fundamentumra, a szülőkre van építve, akiknek egészséges vagy beteges szervezetét, friss, mozgékony vagy terhelt szellemi és lelki életét örökségül kapják. Egy ilyen beteg fundamentumon épült családi élet a késő utódokon is érezteti káros hatását, mert kiindulópontjává válhat egy egész nemzedék elcsenevészese- désének, kipusztulásának. De nézzük csak meg, mi az, ami a szülőkön keresztül különösen ve szélyezteti a család sokra hivatott várományosait. 1. Egészségtelen életmód, mely gyengíti a szervezetet; a legyengült szervezet pedig igen fogékony mindenféle megbetegedéssel szemben. Mértéktelen szeszivás, túleröltetett testi és szellemi munka, éjjelezés úgy hat az emberi szervezetre, mint a növényzetre a gaz, szárazság: elszívja az életerőt s csenevésszé, aszottá teszi a termést. 2. Egyes betegségeket örökölnek a gyermekek, mások megszerzésére pedig születésüknél fogva különös fogékonyságot tanúsítanak. így vérbajos (szifilisz, franc) embernek az utódai ha már születésük előtt el nem pusztulnak, e veszedelmes betegséggel terhelten jönnek a világra s csak a legpontosabb orvosi kezeléssel menthetők meg az egészségnek. Mértéktelen szülői szeszélvezés sok utód idegbetegségének, lappangó és kitörő elmebajának, hülyeségének lesz kiindulópontjává. Tüdőbajos szülők gyermekei, ha nem is öröklik születésüknél fogva e gyászos kórt, sokszor gyengébbek, kisebb ellenállóké- pességüek s beteg szülők közt élve, állandóan ki vannak téve a tüdőbajos fertőzésnek. Épen ezért tanulja meg minden ember, hogy a tüdőbajt nem öröklik a gyermekek, de elkaphatják, ha a ttidőbajos ember nem ügyel arra, hogy betegségét ne adja tovább. Más betegségeket is felsorolhatnánk, de ennyi is elég a szülői egészség s a rendes életmód fontosságágának megértéséhez. Boldog az a család, mely egészséges fundamentumon épül fel, s szánalmas az, melynek korhadt a törzsöké. Némely finom világfi jobban neveli kutyáit és lovait, mint gyermekeit. Gyüjtsiink előfizetőket és adakozzunk a „Harangszó“ fentartására. MAGYAR GAZDA. Az aratási és cséplési munkabér. Több oldalról az a panasz hangzott el, hogy a valuta esését és ezzel szemben a gabonaárak emelkedését kihasználva, némely helyeken egyes gazdák és gazdaságok az aratási és cséplési munkabért a folyó évben eltérőleg a múltakban követett általános szokástól, állítólag nem gabonában, hanem készpénzben állapítják meg és fizetik. A m kir. földmívelésügyi miniszter a panasz tárgyává tett ügyben a legszéle- sebbkörü vizsgálatot elrendelvén, az ország minden részéből beérkezett hivatalos jelentésekből megállapítást nyert, hogy az aratási és cséplési munkaszerződések a folyó évben is általában termésrészért köttetnek, a gazdák és gazdaságok az aratási és Cséplési munkabért a munkásoknak gabonában adják ki s csak elvétve, egyes kisgazdaságokban fordul elő az az eset, hogy az aratási és cséplési munkákra készpénzfizetésért szerződtetnek munkásokat, ezekben a kivételes esetekben is azonban a munkaadók és a munkások között a fizetés nagysága tekintetében megfelelő megállapodás jött létre. A ni. kir. földmívelésügyi miniszter minden adott panaszos esetben a legszigorúbban eljárt és a jogos igények méltányos érvényrejuttatása érdekében a törvényes határok között megfelelően intézkedik. Gabonaárak. Hivatalos árfolyamok: Búza tiszavidéki 5250—5350, egyéb 5225—5300, rozs 4100— 4200, újtakarmányárpa 4300—4400, sörárpa-------------, zab 5500—5700, tengeri 4500— 4550, korpa 3100—3200, új repce 10750— 11250. Kínai közmondás. Mikor a kard rozsdás, az ásó fényes; mikor a börtön üres, a magtár teli; mikor a templom lépcsőit a hívők járása- kelése kopottá teszi, míg a törvényszék kapujának elejét benövi a fű: az állam akkor van jól kormányozva. ME1L..MÓNIKA. A politika eseményei. A nemzetgyűlés még mindig a költségvetést tárgyalta. Hozzászóltak Perlaky, Rainprecht, Viczián, Bott- lík, Andrássy stb. Perlaky azzal az óhajjal fejezte be beszédét, hogy akármilyen is a különbség az ellenzék és a kormányt támogató pártok között, mindez nem képezheti akadályát annak, hogy össze ne fogjanak a nemzet beteg közgazdaságának megmentésére. Andrássy is hajlandónak nyilatkozott a mérsékletre. Általános feltűnést keltett Drózdy interpellációja a délvidéki magyarok kiűzése tárgyában. Nagy beszédet mondott Walkó kereskedelmi miniszter az ország gazdasági talpraälIrtásáról. Horváth Zoltán pedig egymaga kibeszélte az ülést. Nagyatádi Szabó miniszter különösen Andrássy politikai színváltozásairól emlé",iHCTOLLMrnini»iii«i«i^ttct immn mmm ,|!r
