Harangszó, 1922

1922-07-23 / 30. szám

1922. július 23. HARANOSZÓ. 247 kezett meg. Nagy feltűnést és izgalmat idé­zett elő Héjjas nyilatkozata. Alapos szakértelemmel beszélt Erdélyi Aladár a szociális kérdésekről Gróf Beth­len is beszélt, visszautasítván a különböző vádakat, melyeket a kormány ellen felhoz­tak különböző merényletekkel kapcsolatban. Lengyelország talán egyedüli az utód­államok közül, mely még mindig nem tu­dott politikai fejlődésének és parlamenti életének biztos irányt adni, folyton kor­mányválságokkal küzd. Németország a márka értékének teljes leromlása árán vásárolt idegen devizákból “kifizette a július 15-én esedékes 32 millió arany márkára „leszállított“ jóvátételi rész­letetet. Franciaországban Millerand elnökre amint egy csapatszemléről visszatért, egy kommunista ifjú Juvenis készer rálőtt. A szerbek 85 magyart kiutasítottak. A kiutasitottak közölt van 4 ref. és 2 kalh. lelkész is. Szabadka és Újvidék közölt 95 embert vertek ki éjnek idején otthonukból s toloncolták át őket a határon. A magyar kormány a legerélyesebb orvoslást köve­telt e szomorú, embertelen ügyben. JLBT. Tekintettel a villamosmüvek körül beállott zavarokra és gátjavitásokra, áram hiányában, lapunk legközelebbi száma csak aug. 6-án tud megjelenni. Ennek szíves tudomásul vételét kéri a Harangszó szerkesztő-kiadólii vatala. Adomány. Báró Solymossy Lajos egye­temes felügyelő Budapesten tartózkodása alkalmával ismert áldozatkészségéről sza­vak helyett tettekkel tett bizonyságot. A templomépítő dombóváriaknak is 5000 K-t adott. Lelkészértekezlet. A veszprémi ev. egyházm.-i közös lelkészegyesüiet július 5-en Veszprémben taitóttá meg értekezletét Takács Elek esperes elnöklete alatt. Sikos Gyula zalagalsai lelkész: „Az ev. egyházi sajtó feladatai“, — Görög Ernő tési lel­kész: Az ev. papné hivatása az egyház­építő munkában címen tartott tanulságos előadást. Az értekezlet felfogása szerint a róm. katholicizmus táborának szervezett­sége s felkészültsége is hathatós intő jel szamunkra, hogy annál buzgóbban tömö­rüljünk a Luther-Szövetség zászlaja alatt a hittestvéri és munkatársi közösségben. Egyházmegyei közgyűlés. Júl. 12-én volt a Tolna-Baranya-Somogyi egyházme­gye közgyűlése Bonyhádon. A bevezető gyámintézeti istentiszteletet Schmidt János györkönyi lelkész tartotta, aki gyakorlati evangéliumi keresztyénségéről bizonyságot tevő szent beszédevei mélyen a hallgatóság leikebe markolt. Ostorozott a közönyös­ségért, kert a szeretetre, lelkesített az áldozatkészségre. Felhívta a figyelmet Dombóvár, Szekszárd s a többi szegény egyházakra, hol nincs templom, nincsen imaház. Ellentétül hivatkozott a methodista szektára, amely 5—10 család szamára is imatermeket és predikátorlakásokat épít. A beszéd szomorú igazságaival mély hatást gyakorolt. A közgyűlés tényei közül meg­említjük, hogy Schöll Lajos főesperes le­mondott, amit azonban a közgyűlés nem fogadott el és biztosította, hogy előjeremti az eszközöket egy esperesi káplán tartására, aki segítségére legyen. Az egyházmegye memorandumot terjeszt fel a kormányhoz, hogy a felállítandó theologiai fakultást a pécsi egyetembe szervesen illessze be. A népiskolai jelentésből kitűnt, hogy a német­ajkú iskolákban a magyarul tanítás szép eredménnyel folyik, bár a forradalom óta visszafejlődés is állt be, amennyiben több helyütt még ma is kizárólag német nyelven tanítanak, ami ellenkezik praktikus ev. népünk gondolkodásával és érdekeivel. A különböző bizottságok különböző aktu­ális ügyeket intéztek el. — A közgyűlés állást foglalt Udvari leányegyház anyásítása mellett és a háromnegyed év óta húzódó dombóvári lelkészválasztást megszorgal­mazta. A vasi közép egyházmegye f. hó 12-én tartotta 1922. évi rendes közgyűlését Zongor Béla esperes és dr. László Kálmán elnök- alatt Körmenden. Közgyűlést megelőzőleg Bachát István őrimagyarósdi lelkész imád­kozott. Tárgyalás alá kerültek az esperes nagy gonddal szerkesztett évi jelentése kapcsán a múlt közigazgatási év eseményei. Az esperesi jelentés részletesen ismertette a kényszerítő körülmények hatása alatt külön egyházmegyére alakult, de azért a területi integritás alapján álló vendvidéki evangélikusok helyzetét, akik nehéz szen­vedéseket viselnek a magyar haza iránti rokonszenvükért; nem egy lelkészüket és tanítójukat bebörtönözték és számos nehéz meghurcolásban részesítették. A közgyűlést megelőzőleg a tanítóegyesület, a tanügyi bizottság, a gyámintézeti bizottság tartott értekezletet, azonkívül közgyűlési clőérte- kezlet is voll. Tanitógyűlés. A vasi közép egyház­megye szombathelyvidéki tanítóegyesülete f. ho 11-én tartotta Körmenden évi rendes közgyűlését Róth Kálmán elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzőleg Gőcze Gyu'a s. lelkész imádkozott. Az évi jelentés letár- gyalása után Nitschingnr János csánigi tanító olvasott értékes munkát az ev. egy­házi sajtó fontosságáról. A közgyűlés Badics Ádám indítványára elhatározta, hogy föl-- terjesztést intéz a minisztériumhoz azon sérelmek miatt, melyek a természetbeni járandóságot élvező kántortanítókat érték azáltal, hogy a minisztérium több ilyen kántortanító havi drágasági, rendkívüli és átmeneti segélyeit teljesen beszüntette. Az egyesület elhatározta, hogy tagjai a Vas­vármegyei Ált. Tanítóegyesület tagjai közé belépnek. A közgyűlés a kemenesaljai ev. tanítóegyesület átiratára, egy Vasvármcgye föidrajzat tárgyaló kézikönyv megírásához az egyesületből kiküldte Róth Kálmán, Badics Ádám, Vörös Ádám és Somogyi Béla tanítókat. A hegyaljai ev. egyházmegye törvény­széke Miskolcon tárgyalta dr. Hebeit Ede miskolci jogakadémiai tanár, soproni nem­zetgyűlési képviselő ügyét. Egyházi elnök Tóth József esperes, világi elnök Lichten­stein László főispán, felügyelő volt. A vádat Prok Gyula képviselte, a védelmet dr. La­dányi Ármin miskolci ügyvéd látta el. Az egyházmegyei törvényszék a tárgyalás el­napolása mellett döntött. A kaposvári evangélikus egyházközség a somogyi egyházmegye közgyűlése alkal­mából július 11-én délután fel hat órakor a református templomban templomi ünne­pet rendezett. Az ünnepélyt Beethoven: „Isten dicsőségéivel kezdte meg a vegyes­kar, Sajó Sándor: Riasztóját szavalta Mar­ton Géza, S. Kring Olga orgonán kisért szóló éneke után dr. Zsilinszky Endre nemzetgyűlési képviselő tartott előadást, Soltész Emil, Molnár István, Kasza Dezső és Vadász Mihály Beethoven vonósnégyese fejezte be az ünnepséget. A kart Kring Gyula karmester dirigálta. cshlAdi értesítő. Halálozás. Megrendítő csapás érte jún. 30-án Pintér Sándor ajkai evang. tanítót. Egyetlen fia : ifj. Pintér Sándor, tartalékos hadnagy, rétsági (Nógrád vm.) evang. tanító szülei meglátogatására hazautazott s rövid három napi betegség után szülőházában szívbajban váratlanul elhunyt. A gyilkos kór, melyet a harctérről hozott magával, 29 éves korában, boldog házasságának 15 ik hónapjában oltotta ki fiatal életét. Bánatos özvegye s négy hónapos kis leánya már csak ravatalát láthatták s kísérhették ki július 2-án az ajkai temetőbe. Az egész egyházközség mély részvéttel osztozik a kiváló érdeiníi ajkai tanítónak, mint a re­ménységét sirató jó édesapának, valamint a fiatal özvegynek és a széleskörű rokon­ságnak fájdalmában. A jő Isten vigasztalása enyhítse a gyászolók bánatát s tegye áldottá a megboldogult emlékét. HÍREK. Aki elvállalja a magyar állam összes adósságait. Komlós István honfitársunk ezelőtt 15 esztendővel kivándorolt Ameri­kába s vállalatok alapításával és szerencsés vállalkozásokkal néhány százmillió dollárt gyűjtött össze. De az idegenben sem feled­kezett meg arról, hogy magyarnak született. Most levelet irt egy budapesti rokonának, melyben kijelenti, hogy elvállalja a magyar állam összes adósságait, ha cserébe kap 1000 darab 40 holdas kisbirtokot, arányosan felosztva minden megmaradt vármegyében. Komlós ugyanis garantálja a tőkét, kibocsát egy millió sorsjegyet, darabonkint 150 dol­lárért, azokat elhelyezi az Amerikában élő magyarok között. Minden sorsjegy nyerhet egy 40 holdas birtokot. A sorsjegyből be­folyó mintegy 140 milliárdnyi összegből ki lehet fizetni az állam adósságát és felsze­relni az 1000 darab 40 holdas birtokot. Nagyméretű veszettség Csonka-Ma- gyarországon. Csonka-Magyarország terü­leten az utóbbi időben a veszettség annyira elterjedt, hogy a veszedelem tovabbhara- pódzása komolyabb aggodalmakra ad okot. Mig a háború alatt Nagy-Magyarországon 4G2 községből jelentettek betegséget egy hónap alatt, addig ez év júniusában Csonka- Magyarországon 423 községből jelentettek veszettséget. A budapesti Pasteur-lntézet- ben a beoltást kérő szerencsétlennek száma váratlanul 500 százalékkal emelkedett. így a veszettség most már olyan méreteket ölt, hogy országos veszedelem származhatik belőle, ha nem indul meg ellene végrevala- hára a tervszerű védekezés. S ez a véde­kezés elsősorban a ferlőzés elhárításában, illetve a veszettség kiirtásában áll. Végre kell tehát hajtani a hatóságoknak az állat­egészségügyi törvény rendelkezéseit: a kóborló kutyák elpusztítását, a kutyák szá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom