Harangszó, 1922
1922-06-04 / 23. szám
186 FURANGS20. 1922. június 4 dúsaival cáfolja. Sok vitája volt a kálvinistákkal is. Pathay István református püspök Zvonaricsnak az alacsony származását is szemére vetette. De ez nem szégyenli, hogy »nemzetségében alacsony állapotú emberek is voltak, mert tudva van ezek jámborsága és Istentől rendeltetett igaz munkával valő életkeresésük«. Előkelő magyarokkal és Hutter Lénárd wittenbergi tanárral is levelezett. Esperesnek s majd püspöknek is (1620—25) megválasztották. Leányát Lethenyei István, a jeles csepregi, majd kőszegi lelkész vette nőül, ki ipának életrajzát is megírta latin versekben (Diatyposis vitae M. Zvo- narics). Mint püspök nagy eréllyel kormányozta kerületét. Az ő szárnyai alatt nevelkedett Nádasdy Pál gróf, Báthory Erzsébet fia, egyházunk oly erős oszlopává, akit Pázmány Péter minden erőlködésével sem tudott megingatni. Prédikációit veje és fiai adták ki (Csepreg 1627.), urvacsorai kátéja is csak később jelent meg (Csepreg 1643.). Két kiváló fiiát ismerjük, Istvánt és Györgyöt. b) A törzsszülők második fia Zvo- narics Imre volt, a csepregi vértanú, kiről a fentebb idézett helyen bővebben szóltam. Wittenbergből visszatérve 1602. Sopronkereszturon rektor, majd Ikervárott, 1607 óta pedig Csep- regen volt lelkész, ahol mint esperes 1621. Jan. 6. szenvedett vértanuságot. Kiváló müveket írt. (Hitünk ágai 1614. Pázmány Péter pironsági 1615). c) A harmadik fiúról, Zvonarics Györgyről csak annyit tudunk, hogy TA HCA. Szép leányzó, megy a kosár.*) — Ejnye asszony 1 csak így sötétbe, kettecskén?! Nem csőik járja ám már köztünk, hogy a savanyu aludttejet is édesnek találjuk. Gyújtsd meg mán a kis mécsest, hadd látom, hogy mit eszem? — Minek égessük a derága olajat. Sötétben is megtalálja kié a száját. Tudom, hogy nem a füléhez viszi a kanalat. — Dejszen most ne kanalozza, Gergő bátyám, az aludttejet I — kopogott, ugrott be Sándor a repedezett, rozoga ajtón. — Kérői bort *) Részlet Csite Károly „Magasan repül a daru" című regényéből. 1599. a tübingeni egyetemnek volt hallgatója a Nádasdyak költségén s bizonyára a Tifurnus Mihály-féle stipendiumot is élvezte. d) A negyedik testvérnek, Zvonarics Gergelynek Báthory Erzsébet 1609. májU3 1-én Sárvárott kelt oklevélben »megtekintvén az mi jámbor szolgánknak gyermekségből fogván való szolgálatát« Hegyfalun Timár András pusztáját adományozta, kinek napkelet felől valő szomszédja Mo- ghor Miklós. Ennek a Gergelynek fia, Zvonarics Ferenc Erdélybe ment ki, ott szolgált, ott is halt meg s a nála volt adománylevelek elveszték. II. A püspök két fia közül Zvonarics István 1615. a sárvári iskola alumnusa volt s az öccsével 1620. a wittenbergi egyetemen is tanult. 1622 ben sárvári rektor, 1625 ben nagycenki lelkész volt, 1630 ban pe- dig a győri katonaság hívta meg papjának, de Nádasdy Pál gróf nem bocsátotta el. Még 1637. is Nádasdy özvegyének, Révai Juditnak volt udvari papja Kereszturon. Csak hálátlan tanítványának, ifjabb Nádasdy Ferencnek hitehagyása ufán ment el Kassára lelkésznek, ahová már régebben is hívták. Itt még 1649. is élt. Ságodi Gergely leánya, Orsolya volt a felesége. A püspök másik fia, Zvonarics György is Wittenbergben tanult 1622- ben s az énekiró. Pécseli Király Imre református lelkésznek egy vitairatban felelt: »Az keresztyén embernek kellessék-e Lutheránusnak avagy Kálvinistának neveztetni (Csepreg 1626).« iszunk ma, az aludttejre pedig nem ízlik, nem jól esik az itőka. — Tyü, gyerek I — ugrott fel az öreg Csiza Gergő öröm mámorral az asztaltól. — Ma megyünk kérőbe ?... Hamar asszony, az ünneplőmet 1 Örömnap, ünnepnap ez nekem. — Itt a zsinőros ködmöne, de baj van vele: elrepesztette a könyökén az egyik úját. Most egy kicsinyég várni kell kieteknek, míg Ö3sze var- rogatom. — Baj. A vőlegényt nem jó várakoztatni. A kérőbe menés előtt ippeg nem. — Ippeg, hogy jó. Mert abból lesz a jó házas ember, aki akkor is türelmesen várakozik. — Persze, hogy persze, az vóna jő az asstonynépségnek, hogy jó birkatürelmű legyen az uruk. Csakhogy nekünk embereknek ippeg nem jó az, ami az asszonyoknak jó, Úgy-e, Sándor öcsém. Ezt a müvét Batthyány Ferenc özvegyének, a müveit és buzgó evang. Lobkovitz Poppel Évának, Zrínyi Miklós nevelőanyjának ajánlotta, s talán éppen ez lett utegyengetője a németujvári udvarba, ahová Batthyány Ádám nevelőjének hívták meg. A fiatal gróf a nevelőjét, amire sok eset van, később tiszttartójának tette meg. A fiatal Batthyány 1633.-Kassára irt Zvonarics György érdekében és jámbor szolgájának nevezi. Batthyány áttérése után Zvonarics visszament Nádasdyékhoz s Ferenc gróf 1640. adományozta neki »hűséges ssolgálatjáért« néhai Zvonarics Gergely hegyfalui birtokát. A felesége Kenyeres Borbála volt. Az ö leányuk lehetett az a Zvonarics Ilona, aki 1659. Szemerey György evang. nemesnek volt a felesége. (Ezek az oklevelek Takáts Lajos űr birtokában vannak Szemerén). Az 1615. megjelent »Pázmány P. pironsági« című munka elé Zvonarics István, Balázs é3 Miklós ifjak verseket írtak. Ezek közül Balázs és Miklós Zvonarics Imre vértanúnak lehettek a fiai Miklós 1631-ben Wittenbergben tanult. Egyházi jegyzőkönyveink nem szólnak róluk. III. Utolsó jeles papunk a családból Zvonarics Sámuel volt. Mihály püspöknek az unokája vagy unokaöccse lehetett. 1647-ben Szentivánfára avatták fel lelkésznek. Néhány év múlva Nemesládonyba hívták, ahol 1662-ig hivataloskodott és esperesnek is megválasztották. 1665-ben Meszlenben, 1669-ben pedig Mihályiban volt lel— Sándorból jobb ember lesz, mint kiedből. Boldog lesz vele a szép Vilma. Ugy-e, leiköm, ha nem csalódom, érte vásítják kérői utón ma is a csizmájukat ?x — Nem kell azt az asszonynépségnek előre tudni. — előzte meg Gergő felelettel Sándort. — Valamerre csak eltartunk s majd csak akkó’ áruljuk e’, hogy hol jártunk, mikor már a biztos jó eredményről számolhatunk be... Nohát segítsd föl már a dolmányomat... Úgy, la. rózsám, Isten veled, álmodozzál meseszépet, míg mi azon utón járunk, amit hajdan szívdobogva vártál te is... — Menjünk kertekaljának, mert bohó, tréfás öreg gyerek. Kint az udvaron megállt Gergő egy pillanatra. — Már most öcsém, reád bízom, válassz: utcáról menjünk-e, avagy kertaljának ? — Menjünk kertaljának, mert min-
