Harangszó, 1922
1922-04-30 / 18. szám
18. szám. XIII. évfolyam. . Alapította: k'api Béla IfllO-bcn. Laptulajdonos: a Dunántúli Lutljer-Szövetsfio. Kéziratok Lovásr.patonAra (Ve&zprémmöjyé’), elMizo- tésl díjak, reklamftdók a I1ARANGSZÓ kiadóhivatalának SzcntgollhArdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap. 1922 á prill* 30. HARANGSZO A/O _________S Z E R K]p S Z T I K : S ZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT GÉZA. Kiadóhivatal: SZENTOOTTHÁRD, Vasvármegye. A IlAQANtiSZO eionzotésl ára: Clmszalagos küldéssel V* évre 38, félévre 7S, egész évre 150 K. Csoportos küldéssel : >/. évre 33, félévre 05, egész évre ISO K. Lutber-Szövetégl tagokask cimszatagos küldéssel </< évre 33, félévre 05, egész évre ISO K. Csoportos küldéssel: >/< évre 28, félévre 55, egész érre 110 K. A szabadság ára. „És a lélek kiáltás és erős szaggatás közölt kiméne.“ A gonosz sohasem tágít heves küzdelem nélkül. Semmiféle szellemi örökséghez nem juthatunk a táncteremnek élvezetes gyakorlataival, hanem mindenkor csak a harctérnek elszánt tusáival. Ez a helyzet a lélek titkos birodalmában. Minden tehetség, amely kivívja szellemi szabadságát vérrel fizet érte. Legkiválóbb erérfye- inken megérzik a csatatér füstjének szaga Apollyon nem szalad míg az első udvarias kérésre ; -«láftja az utat egész szélességében, és térnyerésünket vér és könny jelzi Ezt nem szabad felednünk, ha az életnek minden egyéb terhihez nem akarjuk még a félremagyarázásnak epéjét is hozzáadni. Az »újjászületés* által nem puha és védett gyermekszobába kerülünk, hanem nyílt tájra, ahol erőt szívünk magunkba még a fihar borzalmából is. »Sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába be mennünk.« És éppen így van 'yet életében is. Ki hallott vált;; rról, ttsr/y valamely társadalmi b, , éítenetes küzdelem nélkül szűnt vuiha meg? Ha valamely nemze* b ! narkol vala^ melyik igazságtalar ■<. a gonosz lélek kiált és erősen szaggat. Alkot- - inányunknak minden nemes í vénye, amely a szabadság birodalmát kiszélesíti, vérbe került., A társadalmi vay / politikai szabadság neth száll le reá; , álmunkban, csendes permetezéssel, mint a harmat. A szabadság megrázkódtatások által, viharos küzdelmek által, déli és éjféli hosszú és fárasztó viaskodás által jön a népekhez. Ha arra adjuk fejünket, hogy valamely gonosz megszállást kiűzzünk, a megtelepedett szellem kiált és erősen ráz bennünket. Ezekben a szent birodalmakban az áír’ ’okát áron vesszük meg. De a leghevesebb megrázkódtatás rendszerint akkor, áll be, amikor valamely gonoszságnak végleges legyűrése már majdnem biztosítva van. A vég ső lehelletkor tár fel rendkívüli erőtart.' C-kokat ellenfelünk. A legkeményebb csata mindig közvetlenül az ördög kiűzése előtt van. Csatoljuk hát szorosabbra az övét, amikor ellenségünk teljes erejét kifejti. A bilincsek akkor töredeznek. A zsarnokság akkor bukik el. Még egyszer rajta 1 Ezekben az emelkedett birodalmakban hajnalhasadás előtt van legsötétebb. Jowett J. H. Rz emberi életről* Kapi Béla püspök világnézleti előadásai Pápán. Egyházkerületünk fópásztora három estén egymásután Pápán az emberi életről" világnézleti előadásokat tartott. A Pápái Hírlapban R. K- a püspök előadásairól többek között a következőket írja: A hét (valóban Nagyhét) első három napja itt a mi városunkban sok ember lelki világában nevezetes forduló .pontot fog képezni azon sorozatos előadás révén, melyet az ev.-ok szűknek bizonyult templomában Kapi Béla püspök tartott az emberi élétről s amelyet városunk szellemi arisztokráciája is felekezeti különbség nélkül mély meg- illetődéssel és fáradhatatlan mohó figyelemmel hallgatott végig... Az ország egyik legelső papjának és komoly tudósának ajkairól egy fényes kép bontakozott ki, amelyben olyan sok vonást ismertünk fel a magunk életéből és legtitkosabb vágyainkból. Az első estén a modern ember a maga meghasonlott bensőjével tárult fel a hallgatók előtt... Nagy dolgokra képesített oroszlánok lettünk és lenn csúszunk-mászunk a mocsárban. Mi idézte ezt elő? Az, hogy elhagytuk, mint tékozló hu az apai hajlékot, kitéptük magunkat az Isten kőzöségé- ből, önállóság után sóvárogva, büszke magabizássaí lefejtettük magunkról Istennek ölelő apai karját és ezzel megindultunk a bűn lejtőjén. A bűn nem képzelet, hanem rettenetes realitás, melynek átka nyom egyént, nemzetet, emberiséget, miatta nyomorult a világ, minden külső csillogása dacára és az agyonhajszolt modern embernek nincs égy pillanatnyi nyugalma és békessége... Az ember nem a fertő számára teremtetett. A második estén a bűnből szabadulás útja tárul fel a hallgatóság előtt. Meg kell ismernünk, hogy van báli,: s be kell látnunk, hogy a mi arcunk vonásait is eltorzította az. Nem a büntetéstől való félelemből kell szakitanunk eddigi életünkkel, hiszen a bűd magában hordja a büntetést is, a bűn következményeit semmi hatalom el nem tünfetheti, nem is az egyes büaök okoznak nyugtalanságot és fájdalmat, hanem az a tudat, hogy bemocskoltuk lelkünket, tönkre tetiük életünket, amin soha többé nem változtathatunk. De tovább nem sülyedhetünk, feltámadt életösz- tönünk visszasír az elhagyott apai hajlék felé és elkeseredett harc tör ki a szokás hatalmával lenyűgöző bűn és a tiszta életre vágyódd lélek között. Ebben a kemény harcban lelkünk forog kockán, érdemes megvívni. Harceszközeink csak lelkiek lehetnek, ezek: a bűn megismerése és beismerése, a bűnbánat és a megtérés. Síró könnyeink egybefolynak az Isten bűnbocsátó könnyeivel és ebből támad az az új élet, amely a harmadik előadásban állt éles vonásokkal
