Harangszó, 1921
1921-10-02 / 40. szám
1921. október 2 HARANQSZO 315. záréit: Balogh Jenő főgondnokot, r' Ravasz László püspököt. Fájó lélekkel ii áldozott néh. Petri Elek püspök em- > lékének. Bejelentette, hogy dr. Hering Zsig- mond pénzügyi bizottsági elnök állásáról lemondott. Dr. Heringnek — mondja a püspök jelentésében — csak n megköszönni képes, de meghálálni soha a kerület az ó munkásságát. Az elismerés legszebb hangján köszöntötte Horváth Sándor főesperest, 80 éves évfordulója és az esperesi ? székből való távozása alkalmából. 4 Az egyház új vezéreit: dr. Radó Gyulát, Bélák Lajost, Fenyves Ede esperest sok-sok bizalommal üdvö- :» zölte. Megható szavakban köszönte i meg Magyary Miklós volt zalai egri peres eddigi esperesi, László Miklós i) titkári munkásságát. Az egyházi életet kielégitőnek tali lálta, ámbár a rend tekintetében itt-ott r még a forradalom hatásai nyilván- v valók. Érintette az egyházlátogatásokat, f a nyomda kérdését; Dombóvár, So- mogyvámos anyasítását, a pécsvidéki n missiói lelkészi állás szervezését. Bejelentette, hogy a minisztérium a soproni tanítóképzőnél hitoktatói álii lást szervezett s hogy a nyugdíjas lelkészeket is hajlandó az állam némi segélyben részesíteni. A jelentés végén hálás köszönetét nyilvánította az egyes egyházaknak, n nevezetesen az evang. népnek az *> elmúlt közigazgatási évben tanúsított >í tekintetem a házra, az ablakra, őket M kerestem, a tavaszt, a májust: a :»cherub-arcu leányt és a sastekintetü, >i lobogószemű férfit. De az ablakon n nem nézett ki senki: le volt az füg- jí gönyözve, be volt csukva, mint a rí halottak szemei. Vájjon hova lettek? — Mi történt? A Szent-Mihály temető megadta a v választ... Egy napon, mint a halálveszélyt ; jelző sziréna-bugás, zúgott végig a 'A Nyugati Végeken: »Jön az osztrák!« \ Jön, hogy a haldokló, hősi nemzet testéről le szakíthasson még egy életképes végtagot. Ám a haldokló nem- ix zet váratlan talpra állt, fiai: a ma- ’ gyarok, németek, a horvátok fegyvert n ragadtak s az osztrákot, ezt a légig gyávább és legősibb ellenséget véres s>: fejjel kergették túl a Lajtán. Azok között, akik fegyvert ragad- it tak a Nyugati Végek ,,védelmére, ott h volt a kicsiny lány vőlegénye: a saspáratlan áldozat készségéért. A közgyűlés a püspök jelentését hálásan vette tudomásul és a kerületi felügyelő indítványára elhatározta, hogy a jelentést, egész terjedelmében kinyomatja. Ezután a külömböző bizottságok tettek jelentést, melyeknek meghallgatása után a püspök imájával s a Hymnusz eléneklésével a közgyűlés véget ért. Bányai egyházkerület. Dr. Raffay Sándor jubileuma. A bányai egyházkerület közgyűlése alkalmából bensőségteljes, meleg ünnepségben részesítették dr. Raffay Sándor püspököt, lelkészi pályafutásának harminc éves határkövénél. Az ünneplés 21-én este kezdődött, amikor az Ev. Szövetség gyermekénekkara és az Iparos képző Protestáns Egylet Dal-Egylete fáklyákkal kivilágítva szerenádot rendezett a püspök tiszteletére, -kit Győry Lóránt ny. miniszter üdvözölt. Másnap a kerületi közgyűlésen dr. Zsigmondy Jenő felügyelő köszöntötte meleg szavakkal a püspököt Este 6 órakor folytatódott az ünnepség a templomban. Az Erős vár a mi Istenünk eléneklése után Tolnay Kornél Máv. elnökigazgató köszöntette és méltatta munkásságát. Pékár Gyula államtitkár a kultusz- miniszter üdvözlő iratát adta át, majd üdvözlő beszédében többek között a következőket mondotta: Székely vér nézésű, bronzarcu főiskolás is. Az első riadóra ment és verekedett. Verekedett a Hazáért, Sopronért, a kicsi leányért... Ágfalvánál nagy harc volt. A magyarok győztek — az osztrák elfutott. »A veszteségünk mindössze három halott« — jelentették a magyar fölkelők. A három közül az egyik a lobogószemű főiskolás volt, akinek tegnap még azt suttogta a cherub- arcu kicsi lány: »Mindenem!...« »Egy elesett fölkelő« — mondja a jelentés... »Mindenem!« —sikoltotta eszelősen a menyasszony... És becsukódott az ablak, mint a halott szeme. Nem néz ki rajta senki, a székely erdész meg éppen soha többet. n, A fehérhaju, piros szemhéju özvegyasszony folyton sír. Most már nemcsak a fia attilája aránylik a szemébe, ha az almáriumba nyúl, folyik ereiben s a régi nagy protestánsok Bocskayak, Bethlenek, a Rá- kócziak, a Kossuthok lelke ég benne. A protestántizmus úgyszólván nem más, mint szabadságharc s ma is ilyen szabadságharc folyik, de ez életre, halálra' megy. Pékár beszédje után sorban üdvözölték a püspököt: dr. Zsigmondy Jenő, Perényi Zsigmond báró, Papp Elek min. tanácsos, Rásó Lajos, Kovács Andor és Kruttschnitt Antal főesperesek. Raffay püspök minden alkalommal meghatottan válaszolt az üdvözlésekre : Én csak kiáltó szó vagyok a pusztában — mondotta — dicsőség és dicséret ne illessen mást, mintjaz Istent. Mint az evang. nép szócsöve csatlakozva mi is az üdvözlőkhöz, meleg szeretettel köszöntjük a jubiláns püspököt és kérjük az Egek Urát: Áldja meg őt s őrizze meg őt továbbra is I Gyámintézeti templomi ünnepély. A bányai egyházkerületi gyámintézet ünnepi estélyét szeptember 21-én este a Deáktéri templomban tartotta. Az ünnepi szónok dr. Zsilinszky Endre, a Szózat vezércikk írója volt. Előadása tele volt eszményi gondolatokkal, amelyen végighúzódott a mélységes aggódás magyar hazánkért, evang. anyaszentegyházunkért. Neves művészek és művésznők egészítették ki a nívós műsort. hanem a kicsi lánya vőlegényének az erdész-dolmánya is... De borzasztó az ilyen gazdátlanná vált ruhákat látni!.. . A cherub-arcu kicsi lány tegnap még fehérruhában járt és Reája gondolva boldogan mosolygott, ma talpig feketét visel és könnytelen szemekkel viziósan néz maga elé. Még nem tud sírni; majd... A Szent-Mihály temetőben egy hősi sírral több domborul s az égen egy fényes csillaggal kevesebb ragyog: — ki veszi észre? Alig más, csak a krónikás, aki szomorú szívvel járja szomorú hazája . véres-avar borította útjait, katona-sirokkal megtelt temetőit, hogy feljegyezze- a késő utódok számára: »Lássátok, itt is, meg itt is és mindenfele voltak magyarok, akik annyira szerették a hazájukat, hogy meghaltak érte. Dicsőség nekik!. ,.«
