Harangszó, 1921
1921-10-02 / 40. szám
316 HARANGSZO 1921 október 2 Egyházkerületi közgyűlés. Szeptember 21-én reggel 9 órakor gyámintézeti istentisztelettel vette kezdetét, melyet Mendöl Lajos szarvasi főgimn. vallástanár tartott. Dr. Zsigmondy Jenő felügyelő megnyitójában a trianoni béke szomorú következményeire mutatott rá. Dr. Raffay Sándor püspök évi jelentése után rátértek a kerületi tisztviselőknek és különféle szakbizottságoknak a kiegészítésére. A sok tárgy közül érdekes volt a munkásbiztosító eljárása, mely üzemnek minősítette iskoláinkat s az ev. tanítókat munkásbiztosítási kötelezettség alá vonta. Elhatározták lelkészt könyvtárak felállítását, valamint, hogy a vallást-tanítók részére theol. tanfolyamot szerveznek. A segély ügyek, felebbezések, indítványok le- tárgyalása után a püspök imájával fejeződött be az emlékezetes közgyűlés. Visszaemlékezés. Mint a gyorsan tűnő, lenge délibábra, Úgy gondolok gyermekéveim korára; Eltűntek, elszántak a gondtalan évek, Ámde megmaradtak mind a szép emlékek. ősz — idő volt éppen; oly szép volt az [alkony ; Jó anyámmal voltunk künn, a patak parton, így szólt hozzám akkor az ő szelíd hangja: Édes kicsi lányom! hogyha megnősz nagyra, Ha nem látod majd a világot oly szépnek, Ha megtudod, benne menyi a bűn, vetek : És ha éri lelked szenvedések árja : Tekintsen föl szemed majd a keresztfára! Tovább is beszélt még, szelíd hangon, halkon, S én ott hallgattam az őszi alkonyaiban : Van meg egy jo anyad, egy második anya ... Ez adja mindenünk... úgy hívjuk hogy: [Haza! Ősapáink véren szerezték ezt nékünk : Híven kell szeretni, — drága örökségünk. Kedves legyen neked sikja, halma, bérce, Sok hősünknek vere hullott már ki érte! Honleányi kebled égesse a bánat, Szelíd arcát hogyha elborolni látod. Kikerültem már az Élet tengerére, Anyámnak szavait a szívembe vésve. Hogyha éri lelkem szenvedések árja: Csak némán tekintek föl a keresztfára. Szegény hazámat is bús csapások érték... Elrabolták legszebb síkját, halmát bércét! Pedig elhullott sok dicső hősünk vére, Idegen országok bársonyos füvére. Honleányi keblem égeti a banat, Míg'gyaszos álmából hazáin föl nem támad. Csajbók Lidiké. Léhner György ácsmester Győr, Vásárhelyi Pa! utca 12. R valláserkölcsi oktatás ellen. Sokan vannak, akik azt gondolják, hogy korunkban a keresztyén világnézet és a valláserkölcsi nevelés ellen intézett támadás erejét veszítette, többé már nem igen lesz képes tömegeket mozgásba hozni, az embereket félrevezetni, vagy pedig hogy egyáltalán elhallgatott már. Hogy máskép áll a dolog, igazolja az alábbi eset: új Köln városának szociálistái úgynevezett vörös iskolahetet rendeztek, melynek az volt a célja, hogy az iskolák vallásoktatása ellen tüntessenek. A gyűlés nagy felvonulással kezdődött, amelyen mintegy 2000—2500 ember vett részt. A tüntetők kétharmad része Uj-Köln hat laikus iskolájának kirendelt tanulóiból került ki. A menet elején vitték a három szociálisa párt vörös lobogóját, zenekarok és énekkarok voltak mindenütt a tüntetők közé beosztva. A tüntetők az agitációs plakátoknak egész tömegét vitték magukkal, amelyeken ilyenfajta kommunista izü felírások díszelegtek ; »Szülők, szabadítsatok meg bennünket a vallásoktatástól!« »Szo- ciálista tanítókat követelünk!« >Le a potsdami szellemekkel!« »Az erkölcsösség netovábbja az Istentagadásban rejlik!« »Kutass új szellem után és vesd meg a régit! Ez a követelés hozza meg a szerencsédet és nem a biblia !« A leányok hajában koszorú volt és azon ilyen felírások: >Le az iskolai reakcióval!« »Engedjétek hozzánk jönni a gyermekeket a laikus iskolába!« »Éljen az istentagadó emberiség I« A tüntető felvonulásnak az volt a célja, hogy a Fuldastrassén levő Luther Márton-templom istentiszteletét megzavarják. Csakugyan a templom előtt a vörös vezérektől felizgatott tömeg s a vezérek egyike egy emelvényre állott és kalapját lengetve elkiáltotta magát: »Le a papokkal!« Erre a jelre a tömeg többször megismételte ezeket a szavakat és őrjöngött a vörös mámortól. A felvonulás a Herzberg-téren tüntető gyűléssel végződött. Élőször Löwen- stein kommunista városi tanácsos í llott fel szólásra, aki kijelentette, hogy a laikus iskoláért való küzdelem po’itikai küzdelem. És az Isten nem más, mint egy kapitalista nagyhatalom. Ha a proletáriátus osztályöntudatra ébred, akkor legyőzi a burzsoáziának ezt a princípiumát. A harc tulajdonképen nem a parlamentben vagy a törvényhozásban fog eldőlni, hanem a proletáriátus óriási tömegeinek a kulturális és a gazdasági kérdésekben kell a nagy szabadságharcát megvívni. A laikus iskola lesz az első cél ebben a harcban. Utána egy elvtársnő beszélt, aki többek között a következőket mondotta: »Engedjétek a kisdedeket hozzám jönni, ezt mondotta a nagy Ná- zárethi, ezt mondjuk mi is. Ki kell dobni a vallási oktatást az iskolákból. Mi világi iskolákat követelünk. Neveljék és világítsák fel gyermekeiket a szülők. Az ellenálló szülőket kényszerítsék a saját gyermekeik, hogy lemondjanak a vallásoktatásról és ha a szülők nem engednek a kényszernek, jöjjenek a gyermekek szülőik engedelme nélkül hozzánk, mi azután majd gondoskodni fogunk róla, hogy ezek a gyermekek a laikus iskolában maradjanak.« Akinek szeme van a látásra, látja, füle a hallásra, hallja mindezeket s legalább egy pillanatra gondolkodóba esik, ha keresztyénnek érzi magát, szereti hitét, egyházát. Új iskolalátogatási törvény. A nemzetgyűlés az 1921. évi XXX. törvénycikkben új iskolatörvényt állapit meg, melyet, mint közérdekű dolgot, röviden leközlünk. Megállapítja a tankötelezettséget 6 — 15 évig. Ezalatt hat elemi és három ismétlő osztály elvégzése kötelező, úgyszintén a kötelező vasán- és ünnepnapi istentiszteletlátogatást is kimondja. A szülő köteles gyermekét beiratni. Ha elmulasztja, 600 koronáig megbüntetik. Ami annyit jelent, hogy a pénzbüntetés helyébe behajthatatlanság esetén elzárás-büntetés lép. Az ilyen gyermeket hivatalból írják be az iskolába és mulasztásaiért külön büntetik a gondozóját. A rendesen beíratott gyermek gondozójára minden félnapi mulasztásért 4—4 korona pénzbírságot szab ki az elöljáróság. Ha a gyermek harmadszor is igazolatlanul mulaszt, a birság minden félnap után 8 korona. Minden másodízben mulasztó továbbképző népiskolai tanuló után 50 korona, harmadizben mulasztó után 100 korona birság jár. • A negyedízben mulasztó gyermek gondozója már kihágást követ el és