Harangszó, 1921
1921-02-20 / 8. szám
1*21. február 20. HARANQSZO. 59. nemzeti királyt választottak. A történelem ókét igazolta, akik nemzeti királyt választottak, azt a tábort, melynek soraiból került ki koronként Bocskai, Bethlen, Rákóczi, Kossuth s adta a hazának a hajdúdat, a kuru- cokat, a honvédeket... * * * Mohács után három részre szakadt Magyarország, kétfelé a nemzet. Azóta a negyedik évszáz van elmúló- ban, mégsem értette meg egymást a magyar. Vájjon mest, az elkövetkezett második Mohács után, amikor ismét egy nagy csatatér az egész ország és üszkös romok szélén állunk, megértjük-e egymást? Tudjuk e igazán, hogy egyeknek, keresztyéneknek és magyaroknak kell lennünk ? Okultunk-e a múlton és ráeszméltünk-e a történelem tanításaira?... Ha igen, úgy egy újabb ezer év gyönyörű hajnala virrad a hazára, ha nem, akkor —: »Nemzeti nagy létünk nagy temetője — Mohácsi«... Kiáltás. Magyarok, az égre kérlek : Legyünk végre jó testvérek, S amíg küzdünk ezer bajjal: Fogjunk kezet bizalommal I Árvák vagyunk, árván élünk, Gyámolítonk nincsen nékünk ... Csak Isten és önönmagunk .. . Másban mi már nem bizhatunk! Bíztunk ebben, bíztunk abban: Kevély földi hatalmakban, Bíztunk csaló bitangokban, Juhbörbe-bujt farkasokban. A bitangok ránkrohantak, Mindenünkből kiforgattak .. . Kirabolva, elhagyatva Úgy maradtunk vérbe fagyva. Mikor újra talpraálltunk, Rabul ejtett régi átkunk: íme, magyar a magyarral Viszálykodik vad haraggal! Magyarok, az égre kérlek: Legyünk immár jó testvérek! Gyűlölködő testvér-pártok, Egymást mostan ne marjátok! Nem látjátok? Az ég alját Lángok verik, lángok nyalják v . Terjed a tűz egyre jobban ... Jaj. elveszünk a lángokban! Ha nem oltjuk, jaj lesz nékünk: Tüzhalál lesz gyászos végünk! Ne rohanjunk hát egymásra! Mentsük inkább, ami drága! Hej, testvérek összefogni! Viszály tűzét el kell fojtni! Ki gáncsot vet: balga, dőre ! Fogjunk kezet és úgy menjünk Becsülettel — csak előre! Horváth Imre. Thessedik Sámuel. • Egyik legnagyobb nemzetgazdá- szunk, evangélikus egyházunk lelkes papja, nékünk dicsőségünk. A XVIII. század végén és a XIX.-ik elején Szarvas kiváló papja Thessedik. Aberti-ból származik, papi tanulmányait főleg Németországban végzi; de sokat foglalkozik nemzetgazdasági problémákkal —- és nagy tudásának, nagy szívének minden erejével munkához lát — mikor Szarvasra kerül lelkésznek. A tatár és tőrök pusztítások alatt elpusztult falu helyén az új Szarvas, a Haruckernek felvidéki evangélikus telepítvénye még az alakulás első stádiumában van akkor. Thessedik tanítja a népét munkásságra és okszerű gazdálkodásra. Magyarországon 53 külföldi növényt Milyen áldott, milyen áldott, * Sugaras, szép, tiszta élet I Gonddal élő, galambósz fő, Gyermekes, víg, naiv lélek. Ki ma is tud énekelni, Ennyi bd közt, ennyi bajjal, Mert a szíve csordulásig, Csordulásig tele dallal. Áldjon meg az örök Isten, Kedves költőm, öreg társam, Piros-pozsgás, derült arcod Szomorúbbnak sose lássam! Porgolódjon kis családod Még sokáig körülötted — Bűtelt hazánk boldog napja Virradjon fel még fölötted I Bpest, 1920. okt. 22. Varságh János. Sántha Károlynak. Hej, moát kén’ csak szépen dalolni I De tud-e vígan dorombolni Hideg padkán búvó cica? S mégis, úgy tetszik — fűt a lélek — Eszembe jut sok zengő ének, Lelkes, szép, régi harsona. Tisztán gondolt, nemesen érzett, Rímbe csendülő pontos méret, S versláb nem volt »sánta« soha I De a munka, mit ezzel végzett — — Bár öngyönyörűségére zengett, — Az nemes misszió vala 1 Ifjúkoromnak kedves lantja, Mint élveztem s épültem rajta 1 Protestánsok ősz bárdja, Tel S ha Isten adta ezt megérned, honosít meg, köztük a lóherét és az Alföldön olyan fontos talajkötő akácot. Munkái főleg német és orosz nyelven jelennek meg. Külföldön inkább felismerik tehetségét és nagy tudását s mint szaktekintély, sokszor kérdik fontos ügyekben; így pl. az orosz népoktatás egész tervezetét kidolgozza s az be iz vált. Hazánkban nem nagyon ismerték, sok volt az ellensége, akik áskálódtak ellene. De ennek dacára felsőbb elismerésben is volt része: József császár és I. Ferenc két ízben aranyéremmel tüntették ki, József nádor pedig otthonában, Szarvason is felkereste, ó alapította 1792-ben hazánk első gazdasági iskoláját Szarvason : ez 1806-ig fenn is állt. A keszthelyi Georglcont Fes- tetich gróf az ó intenciói alapján valósította meg. Halálának 100 éves évfordulóját, 1920 december 29-én ünnepelte Szarvas I Az emlékünnepet a helybeli Ev. Szövetség rendezte, melynek nevében Benka Gyula ny. igazgató koszoruzta meg a sírt. Ünnepi beszédet Bartos Pál ev. lelkész tartott, aki mély, mindenre kiterjedő beszédben vázolta Thessedik életét, munkásságát és eredményeit. Testületileg vett részt a kisgazdapárt is, az ő nevében Borgulya Pál nemzetgyűlési képviseld mondott beszédet és koszoruzta meg a sírt. Az ipartes- tfllet is helyezett koszorút a sírra, végül az Ev. Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége nevében mondott: színes, az ifjúság lelkesedésére jellemző beszédet Plenczner Sándor orvostanhallgató, a Szöv. titkára. A lélekemelő és impozáns emlékünnep, a sir megkoszorúzása méltó elégtétel a nagy férfiúnak, akit kora meg nem értett, s akitől népe hálátlanul elforMi lelkedig emészthet Téged, — Hogy elveszett Hazánk fele; — Érd meg majd azt a dicsőséget: Hazánk, Sionunk hogy újra éledt, Minek el kell még jönnie! Hacsak van Úr, ki egylen Isten S mert van, ebben kétségem nincsen, Az legyen lelked ünnepe! Addig fogadd e szál virágot, Mint hóban hajtott »csonka« ágét — Fázós, vidám üdvözletem. De lesz ám hajnal, — lesz még szén is, S szabadság, egység, békesség is, — Az Úr megáldjon s — úgy legyen! Bpest, Orth Ambrusné 1920. okt. 31. Szegedy-Maszák Viola.
