Harangszó, 1921

1921-12-25 / 52. szám

1921. december 25.

harancjszó.

3

köretei, — a szivet köretei!, mert a szív az, amit ó a maga számára igénybe vesz, amit ő fenntartás nélkül követel s amit nyomban oda is adnak neki. Egyedül ebből a tényből következtetem én az ő istenségét.

Krisztus szól — és övé bármelyik nemzedék, mintha bensőbb és szorosabb kötelékek fűznék hozzá, mint aminők a vérség kötelékei. A szeretet lángját gyújtja meg, ami azután megsemmisíti az önszeretetet, amely pedig felette hatalmas. Hogyan ne lehetne tehát akaratának eme csoda- erejéből a világot teremtő Igét megismerni ? Krisztusnak legnagyobb csodaműve e szerint kétségtelenül a charitas — a szeretet országa. Egyedül neki sikerült az emberi szívet a láthatatlanig, az idő minden korlátának a megsemmisítéséig fölemelni s ez által ég és föld között felbonthatatlan kapcsolatot létesíteni. Mindazok, akik Krisztusban igazán hisznek, érzik ezt a csodálatos, a természetit meghaladó magasabb szeretet

— egy megmagyarázhatatlan jelenség, amelyet az egyszerű emberi értelem fel nem foghat, egy szent tűz, amelyet ez ai új Prométheusz hozott le a földre s amelyet még ez a nagy romboló: az idő, sem képes eloltani.

Ez az, amit én leginkább csodálok, mert már sokszor gondolkoztam rajta; ez az, ami — nekem legalább

— Krisztus istenségét feltétlenül bebizonyítja. Én magam is képes voltam arra, hogy felleikesíisem a tömegeket, amelyek én érettem a halálba rohantak. Isten őrizzen attól, hogy valamiképen párhuzamot vonjak katonáim, elragadhatása és Krisztus követőinek szeretet« között. De mindig szükséges volt az én jelenlétem, tekintetemnek vi'lamos szikrája, beszédem, hangom, hogy a szivekben a lelkesedés szent tűzét felgyújtsam. Bizonyara rendelkezem én azzal a titokzatos erővel, amely az embereket magával ragadja, de én azt másra át nem ruházhatom, egyetlen tábornokommal sem tudom azt közölni. S nem tudom a módját annak sem, hogy az irántam és a nemvem iránt való szeretet az emberek g/íveben maradandóvá tegyem, hogy ez a szeretet közbenjárásom nélkül is csodákat míveljen Épen ez a végzete minden, hozzám hasonló embernek, ez a végzete Caesarnak és Nagy Sándornak is. Végeredményben ugyanis elfelednek bennünket s a hódítónak a neve, épen úgy, mint a császáré is, iskolai feladványok tárgya lesz: tetteink az iskolamesterek ítélete alá

kerülnek, akik azután felettünk megrovásukat, vagy dicséretüket fejezik ki. Milyen mély ür van az én nyomorúságos voltom és amaz örökké élő országa között annak a Krisztusnak, akit szeretnek, imádnak és mind a világon prédikálnak I Mert vájjon meghalt-e Krisztus? Nem inkább úgy áll-e a dolog, hogy ez az örök élet? Ez épen Krisztus halála: nem embernek, hanem Istennek halála azl Közli: Balikó Lajos.

Az öregség .dicséreti*.

— Az emlékalbum átadása alkalmából. —

Albumban a sok név nemcsak a levélen Mind föl van írva a szivembe melyen.

Az öregség, mondják, tele bajjal, jajjal, Nem a szép gyermekkor, nem a kelő hajnal,— Nem ideje délnek, mikor a nap éget, Alkonyat bor ttja be az öregséget.

Alkonyom itt már rég. Fent vagyok a bércen, Gyönyörűség múltam völgyébe lenéznem, Üde gyermekségem völgyébe ha nézek, Lelkemet áthatja bűbájos igézet, —

Látom a reggelnek visszasugárzását, Aranyos kertemnek újravirágzását; Bejárom az Alföld homokos rónáit,

Szedem az emlékek feselő rózsáit; Édesanyám szoktat énekre, imára,

Ide csendül halkan a melódiája.

Jönnek a pajtások, áll a vidám méta .. . Haza már, gyerekek l jön s szól a staféta; Közel a talfái erdőbe ha mentünk, Madarakkal együtt dalolásba kezdtünk; Megyek iskolába, hűlök a padba,

S faragom, mint a kis Petrovlcs faragta.1)

— Gyermeki játéknak kora, Isten véled, Már változik a szín: jön a diákélet: Ob-rnylk, a költő, Tompát ragyogtatja,

„Ibolya álmait" velem szavadat ja;

Bulcsú meg, emelve haragosan a kart,

A „Romlásnakindult hajdan erős magyar“-t, Czékus Luthert, Filó Kálvint magyarázza— Egv törzs ikerága — tetszett a varázsa; Valaha Sopronban a diákok atvja,

Az öreg Lehr András a kriát íratja.

— A fiú ifjú lesz, egyetemi polgár, Tudomány s költészet a mező, ahol jár. Egyebütt is járt ö — ki veszi rossz néven : Az álom, az ábránd lündérligetében ... Még sir a madárdal, száll a virágillat,

Míg fényt lő vei a nap, mig ragyog a csillag, Mig pengeti lantját Szent Dávid a holdban: Szeret a szív, amíg legutolsót dobban.

— Dávid IA Szentkönyvben zengnek a zsoltárok,

Int szózat az égből: meddig, mire varok ? Vártam, amíg felhő borult a telkemre,

S könnyező szivárvány születik meg erre. Jött Napom: a Jézus, a világ Báránya,

S lelkemnek az ének lön a szivárványa ; Szőve a szivárványt, kezem ki vezette?

Te, dicsőült Székács, oldalak érette I Buzogott az ének és szállt az imádság, Vigaszom, jutalmam. Kegyelem és Váttság.

— Kegyelem és Válts tg nekem és a népnek, Édesen gondolok a népre. Üdv néktek: Némedi, Somogy Sand, Várpalota, Lő- Titeket lelkem kegyelettel őriz. rlncz,

*) Petőfi • keoskemétl ev. iskolába Járt az 1828'29, 1829 30. ás 1830/31. tanévben Peirovics Sándor névén bairva az Iskolai anvaköuyvben. Lakása Rhuz (Hruz) Pisai néninél volt. Kokon.

„Hittem, azért szóltam." Szóltam mint apostol, A szavam szinméz volt, de ha kellett, ostor, Az is, ez is a ti javatokra történt,

Mi szerettük egymást, betöltve a törvényt. Nemcsak a nyáj — nyája a kies mezőnek: Pásztorai mind mind a szivemhez nőttek; Áldás tireátok, ti régi bárotok!

Porotokra béke, kik elaluvátok!

— Itt adatik tudtul, aki még nem tudja, Mily nevezetes kút Lrrincz falukútja; Petőfi egyet lép a közeli házbulj)

S szolgai neki e kút kasztáli forrásúi Amália iránt — Ideált lat benne —

A szive itt gerjedt gyermekszerelemre.

„A négy ökrös szekér" e tájon ballagott, Sass Erzsikével itt választott csillagot. Kecskemét és Lőrincz magyar levegője Lesz a nagy költőnek magyar nevelője. Lelkét a magyar nép Beleje lehelve,

Lön magyar a lelke, a szive, a nyelve.

— Telhetetlen papzsák! Ezt ne hánytorgassák!

Papi zsákunk—példa vagyok rá — nem papzsak;

Jön a rendes fertály s hogy a kezem tartom, Tizenöt forintok ütötték a markom.

Üresen ásított biz’ a bugyelláris,

Mégis tiszteletben állt a principális.

Csekély volt bár az én káplánfizetésem.

De jó magot hintve, érett a vetésem.

Az „elrejtett kincset" népnek osztogattam, S cserébe sok hálás jóságot arattam. —

— Papi voltom mellett hazafi is voltam, Zengtem a nagyokról megkoszorúzottan; Arany, a nagy költő, dalomat ifjonia Feselő bimbóként „Koszorúba“2) fonta; Katona-ódakat Gyulai bírálva,

A „hírős városban* nekem jut a pálma Lantomat ihlették anya és unokák:

Agg törzs meg a törzsön viruló olajág; .Költemény kötetért* Rako-l méltányoll Valamint két püspök: Karsay. Szász Károly. Több szeretett név él még itt a szivemből, Édes volna nekem nevüket kizengnem,

A sok ezerét is, kik az Urat áldják,

Ha zendül az ének, buzog az imádság;

— De hív a gyönyörű májusi természet, Hol tart a tenyészet, múló az enyészet, öleden anyaföld pihennem oly édes,

Te tiszta, te szép, jó, te bölcs, te hűséges! Ha olykor az öröm poharából ittam,

Vagy a búbánatban magamat kisírtam:

A szivem megkönnyült, a lelkem úgy éledt, Ha örömöt és bút megoszthattam véled! természetes élet volt aranyszabályom, így jutni a révbe dagályon, apályon; Doktort és patikust nagyon is szerettem, Mert patikaszert én soha be nem vettem, így ért el az alkony fiatal épségben,

Derűs piros arccal, friss egészségben;

Évek sokaságát még bírja a vallom —

Ez az öregségnek „dicsérett" nálam.

SÁNTHA KÁROLY.

L Petőfi Tolna SzentlőrWzen tanult az algimnáziumban az 1831/33 éa 1832/33 tanévben Lakása Hitiig jegyzőnél volt, «nm-k leánya v lt Amália, a .kedves lány", kihez kesébb .Gyermekkort barát- námh<«z* című költeményét írta. — Lőrincz flliája Űzd éa B >rj id (Uzdborjád). Borjád ura Tűit dr Sasa István m gvei főorvos, Petőfi ta- ulótársa és baratja. Itt irta többek közt .A négy ökrös szekér" c. költemény t. — A házat, ahol Petőfi 'ako't, az iskolát amrfvben tanult 1884. aug. 10 én emléktáblákkal inlö tűk meg a Petőfi-, Kisfái udv-Tárt, a sag as a M. T. Akadémia küldöttjeinek r. szvételével. — Itt Lőrincien Petőfinek legeled kedves tanara Lehr András volt, kinek ő latinságát éa szép írását köszönte, *) .Koszorú* cimü lapjában közölte verseimet budapesti teológus koromban.

Adatait a Haraugszó terjesztésére!