Harangszó, 1921

1921-12-25 / 52. szám

1921. december 25. HARANQSZÖ. 419. Magyaróvár. Úgy szeretném egymás után ezt a helységnevet leírni — nagyon sok­szor. \l név komoly biztatás nékem, hogy mégis e téren is egy évtized óta történik megmozdulás. Magyar­óvár nevét a Harangszó lapjaira is többször szeretném felírni, hogy lega­lább egyszer vetődhetne Magyaróvár nevére és betűire azon gyülekezetek tagjainak tekintete, kiknek elviselhe­tetlenek a gyülekezet gondjai és a gyülekezeti élettel együttjáró anyagi terheket oly nehezen hordozzák. S ha hordozzák is — félve a végre­hajtótól, tele vannak zúgolódással, de legalább is panasszal. . . Avagy ha nem is mondják, a kifejezés ott ül az arcukon s tüntetnek a templom elkerülésével. Mennyivel máskép’ van ez Magyaróvárott .. Pedig itt is az egyházi élet nagy lendüietet csak ezután fog venni, miután mindent szépen és ékesen elrendezett az Isten dicsőségére. I9i4. óta nem is tudom, hogy alakult volna nálunk anyagyülekezet — Osiffyasszonyfát és Dombóvári kivéve, melyek a Dunántúli egyház- kerületben vannak. Pedig másutt is akad nagyobb filia is, anyagiakban is inkább bővelkedók. De hát várnak jobb időket, amikor majd 5 koronáért újból vásárolhatunk egy dollárt... Sajnos, az emberek gondolkozása, terve, reménye manapság e körül forog. Igaz, volt visszafejlődés Magyar­óvárott is. De nem egeszen a gyüle­kezeti tagok hibájából. A magyar­óvári evangélikus egyházközség a XVII. században egyike volt a leg­népesebb s legbuzgónb egyházaink­nak. Becsben való közelgése azonban megbénította erejét. Az Evangélium hőseinek feje felett vészek bánattal, könnyel és fájdalommal terhelt felle­gek kóvályogtak. Itt-ott már dúlt, sőt tombolt is a vihar... Csepreg..., Pozsony.. ., Eperjes. .. de nem em­legetjük. Elmúlt, a jutalom és bünte­tés osztogatása Istennél igazságosan történt. Szóval Becsnek segítségül jött az ellenreformáció vihara, mely, ha a gyülekezetek ágainak, gyökerei­nek elnyirbálásával nem erte el em­bertelen célját, egyenest a derékba hasított, vagy a törzset tepte ki tö- vestől s dobta félre úuából felnégyelve a város szélére, vagy Nápoly felé, hogy szabadon más merre száguld­hasson s ott is fájdalmat és könnyt hagyjon maga után. Egy egy vérző csonk maradt meg erre is — arra is... Tanúiul a szörnyű időknek! így semmisült meg a magyaróvári nagy gyülekezet is. Annyian azonban maradtak, hogy meglátói legyenek a feltünedező szivárványnak s róla ol­vasták le a biztatást: Ne féljetek, álljatok meg a hitben, legyetek erő­sek, el nem hagylak titeket!... Es most jött a hitben türelmes várakozás hosszú ideje. 1791-ben szűnt meg a magyaróvári evangélikus gyülekezet — elnéptelenedés és a hívek elszegényedése miatt. Az egy­más után jövő nemzedékek azonban nagyon hűségesen ápolták s kedves tehernek tekintették az apáiktól át­vett örökséget: összehordani az anya­egyház biztos fundamentumait. Min­dent szépen erős alapokra ráhelyezni, hogyha jönne újból a vihar, a szél és az árviz többé el ne pusztítsa... Ez az örökség, amint évtizedeken át óvták, őrizgették, gyarapítgatták lelki­ekben gazdagította az örökséghordo­zókat. Hogy szívesen és hűségesen hordták az alapot, itt a bizonyság: együtt az anyaegyházközség minden kelléke, nemcsak a külsőségekben, de az őszinte lelki örömökben is. Művészi beccsel bíró gyönyörű tem­plomunk van a Lajta-csatorna part­ján, melyet nem régen meg is reno­válták. A lelkészlak alapjait a világ­háború megindulásának esztendejében tették le. A folyó évben fejezték be. A háborús anyag hiány miatt, húzó­dott ennyi ideig. A parochia a Lajta- csatorna másik partján egy szép kert­ben helyeződött el — a templom közelségében, ahová a parochiáról egy szép hídon át juthatunk el. Ez is büszkeségére válhatna akármelyik nagy gyülekezetünknek. Egyemeletes villaszerű szép epület, mely nemcsak kényelmes otthont, de bizonyos fokig ihletést is nyújt az isten dolgaival foglalkozó benoelakóknak. Az egyház anyasításának minden nemű munkája 1921. júniusában fe­jeződött bo Kissé nehezen ment, de a szívós akarat — a jó ügy érdeké­ben érthető is — minden régebbi és újonnan felmerülő akadályt legyőzött. A csaknem teljesen cseh iinperium alá jutott Dunáninneni egyházkerület magyaróvári anyaegyhazzal való gya­rapodásán isten munkáját látjuk, me­lyen igaz szívből örvendezünk. Az áldotiemlékü patriarcha-püspök: dr. Baltik Frigyes utolsó püspöki intéz­kedései is a magyaróvári anyásítás elintézésének sürgetése volt. Az ősz patriarcha azonbau a teljes befejezést már nem érhette meg. 1919 ben be­következett halála «tán még két esz­tendeig húzódott. Ma már elérve a célt, beteljesedve az apák vágya, megvalósulva az édesanyák imádsága, elrendezve a munkáskezek fáradsága, megválasztva a gyülekezet első lelki- pásztora Szűcs Sándor személyében, aki folyó évi november 24-én meg­tartott közgyűlésen egyhangú meleg lelkesedéssel hívtak meg. S'űcs Sán­dor legutóbb a Rákóczi úti egyház helyettes lelkésze volt. Feleségét dr. Füsti Molnár Máriának hívják. Az I. sz. szemklinika elsóosztályu tanár­segédje. Amellett elismert jónevfi gyermekgyógyász és diplomás iskola­orvos. Pdpnéink történetében szokat­lan az ilyen képesítés; én azonban hiszem, hogy Istentől megáldott lesz az ó gyülekezeti tevékenykedése is. A lelkipásztor ünnepélyes beiktatása, melyet nagyobb keretekben kívánnak a magyaróváriak 1922 január 15-én lesz. Az istentisztelet nyelve: magyar, havonként egyszer német. Az anyaegyház megalakulása kö­rül elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Csatáry Elek, mosonvármegyei alispán, egyházközségi felügyelő és Schmicke Gergely bőrgyáros, ki az anyásítás megvalósítása alkalmával 50,000 koronát adományozott az egy­házközségnek. A gyülekezet lelkiis­meretesen tevékeny utolsó levitája: Franckendorfer Róbert állami tanító volt. Az egyházi mellett nagyon fontos hivatás vár Magyaróvárra nemzeti szempontból is. Győr és Hegyesha­lom között fekszik az ideiglenesen megállapított osztrák határtól 10 km.- re. Határváros lett A gyáripar és kereskedelem nyugati középponja. Fejlődése nagy lendületet fog venni. Vasúti összeköttetése minden irány­ban kitűnő. Magyaróvári anyaegyházunkra sok feladat vár. Merték vállalni a feladat megoldását, sőt nyíltan mondják: édes Örömmel fogjuk egyházunk min­dennemű terheit hordozni!... Büsz­kék lehetünk ezekre a hittestvérekre, kiknek egyházszeretete kellene, hogy sok közönyös gyülekezeteinkbe életet lehelne I Szuchovszky Qyu’a. Egyházunk integritása. Evangélikus egyházunk országos egyház, amelyet alkotmányunk szerint az ország területén lakó híveinek összesége alkot. Minden hatalom az egyházközségekből ered, magától ér­tetődőig azokból az egyházközségek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom