Harangszó, 1921
1921-11-20 / 47. szám
Xkl. évfolyam. 1921. november 20. 47. szint. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: a Dunántúli Luther-Szövetség. Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegye), előfizetési díjak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivatalának Bzentgotthárdra (Vasvárraegye) küldendők. Előfizetést elfogad ' minden evang. lelkész és tanító. Megjelenni minden vasárnap. w EVANGÉLIKUS NÉPLAP. SZERKESZTIK: SZALAY MIHÁLY, NÉMETH KÁROLY, CZIPOTT OÉZA. Kiadóhivatal: SZENTGOTTHÁRD, Vasvármegye. A HARANGSZÓ előüzetfat ára egéu érre: Luther- Szövetségi tagoknak címszalagos küldéssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségi tagoknak címsaalagos küldéssel 94 K, csoportos küldéssel 88 K. A HARANGSZÓ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Időszerű dolog volna-e összehívni a zsinatot ? — Báró Prónay Dezső tb. felügyelő nov. 10-iki közgyűlési felszólalásából. — Nem időszerű a zsinatot ma, vagy a közel jövőben összehívni A zsinat törvényhozó szerv. Az evangélikus egyház a hazai törvények alapján áll. Ezek: az 1791. évi XXVI. és az 1848 : XX. törvénycikkek, ezek szabályozzák az egyház közjogi állását. A zsinati törvények érvényességéhez ezek alapján királyi szentesítés is kell. Nem akarok — mondotta ^Prónay Dezső báró — olyan közjogi fejtegetésekbe bocsáthozni, amelyek a mai közjogi helyzetnél fogva nem időszerűek, nem is tartoznak ide. Csak idézőm ezeket a törvényeket, amelyek érvényét senki kétségbe nem vonja. Ez még nem jelent olyan politikai térre való áttérést, amely túllépi a gyűlés hatáskörét. A zsinat összehívása nem időszerű azonban más okból sem. A nemzetközi szerződéseket sem tartják meg és például a trianoni békét is csak addig tartják meg, amíg a nemzetközi hatalmi viszonyoknak megfelel. A nemzetgyűlés két körülménynek köszöni létét. Az egyik a lezajlott forradalom, a másik pedig az ellenséges államok azon kijelentése, hogy csak egy demokratikus utón választott nemzetgyűléssel hajlandók tárgyalni. Ez a helyzete ma szegény hazánknak. De az evangélikus egyház létét nemcsak a hazai törvényekből, hanem a kereszténység magasztos elveiből is meríti. A kereszténység is hirdet nemzetiséget és a magyar evangélikus egyház az egyetemes kereszténységnek egy része. Mivel pedig a kereszténység nemzetközi, nem törődik államhatárral sem, legyen bármilyen a békeszerződés, a nagyar evangélikus egyháznak tagja marad minden evangélikus ember. In egyetemes nagy zsiuatot akarok majd látni, amíg pedig ez nem lehet' A magyarhoni ev. egyetemes egyház, az ev. gyámintézet, az ev. lelkészegyesület, tanáregyesület ez évi rendes közgyűléseiket Budapesten nov. 10-én tartották. Az egyetemes egyház közgyűlésén Solymossy Lajos báró, egyetemes felügyelő elnökölt. Mellette Geduly Henrik tiszáninneni püspök töltötte be az egyházi elnökséget. Jól eső érzéssel állapítjuk meg, hogy a gyűlések iránt úgy az egyháziak, mint a világiak részéről nagy volt az érdeklődés. A megjelent előkelőségek soraiban ott láttuk Kupi Béla dunántúli, Raffay Sándor bányakerületi püspököket, Kiss István dunáninneni püspökhelyettest, dr. Zsigmondy Jenő, dr. Kéler Zoltán, Meskó László ny. államtitkár kerületi felügyelőket, báró Prónay Dezső tb. egyetemes felügyelőt, báró Radvánszky Albertet, báró Kass Albertet, báró Prónay Györgyöt, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyi minisztert, Rákóczy István ny. főispánt, Okolicsányi László, Mágócsy Ditz Sándor egyetemi tanárt, Sztehló Kornélt s még igen sokakat. A gyűléseken különösen igen nagy számmal jelenlek meg Dunántúl képviselői. Világi képviselői közül jelen voltak: dr. Mesterházi Ernő ny. főispán, kerületi pénzügyi bizottság elnöke, szentmártoni Radó Gyula, dr. Zergényi Jenő, hathalmi Pischer Gyula, Bélák Lajos, dr. Ittzés Zsig- mond egyházmegyei, szentmártoni Radó Lajos, Ajkay Elemér, Csemez István, dr. Mihályi Kálmán, Mihályi séges, addig ezt a kérdést függőben kell tartani, mert van evangélikus irredenta is, amely pedig nem öldöklő fegyverekkel, de a hit fegyverével mindig harcrakészen áll. Sándor, Mihályi Gyula, Kirnbauer Lajos, dr. Pischer Kálmán, dr. Kren- ner György gyülekezeti felügyelők. Az iskolák Stráner Vilmos, dr. Pröhle Károly, Hollós János, Arató István, Hetvényi Lajos által képviseltették magukat. A lelkészi karból ott voltak: Varga Gyula, Takács Elek, Zongor Béla, Hérints Lajos, Fenyves Ede, Schöll Lajos, Horváth Sándor esperesek; Isó Vince, Németh Károly, Skalay Mihály, Kováts Zsigmond, Magyary Miklós, Breyer Jakab, Nagy Ferenc, Zsiray Lajos, Vértesi Zoltán, Mesterházy László, Ziermann Lajos, Horváth Lajos, Wágner Ádám, dr. Tirtsch Gergely, dr Mohácsy Lajos, Haniffel Sándor, Szabó János, Kutas Kálmán, Eösze Zsigmond, Müller Róbert, Baldauf Gusztáv, Mühl Lajos, Fábián Imre, Fodor Miklós, Szabó Gábor tábori lelkész és Czipott Géza az egyházkerületi gyámintézet képviseletében. A lelkészegyesület közgyűlése. Az országos lelkészegyesület közgyűlését nov. 9-én Gáncs Aladár székesfehérvári lelkész imádsága és irásmagyarázata vezette be. Ezekiel könyve alapján a megtérés szükségességét hangoztatta. Paulik János elnök megnyitójában a lelkészek feladataira mutatott rá. Több kérdésben a reformátusokkal való együttműködés szükségességét hangoztatta. A lelkész- egyesület elhatározta, hogy Petőfi születésének százados évfordulóját Ev. egyetemes gyűlések Budapesten.
