Harangszó, 1921

1921-11-20 / 47. szám

378. HARANGSZÓ. 192Í. november 20. Böhm L. a leánynevelés új irányá­ról tartott előadást. Szelényi Ödön dr. a német > vándormadár % intéz­ményét ismertette. A szabad termék szetben csatangolók szövetsége ez, mely a néppel való érintkezést keresi, népdalokat gyűjt és előad, falvakon és tanyákon előadásokat rendez Elő­adó szerint az ébredő magyarok ma­gukévá tehetnék ezt a programot. Hittrich Ödön dr. főigazgató a közép­iskolai szakosztály működését ismer­tette. A napot gyámintézeti istentisztelet fejezte be, melyen Pröhle Károly dr. soproni theol. tanár mondott nagy­hatású beszédet. Az egyetemes gyűlés. Az egyetemes gyűlés nov. 10-én, Luther Márton születése napján volt. A közgyűlésen 67 pontot tárgyaltak le. Geduly Henrik püspök imája után báró Solymossy Lajos egyetemes fel­ügyelő terjesztette elő évi jelentését, s emlékezett meg a magyarhoni ev. egyházzal kapcsolatos eseményekről. Az elnöki jeletéshez elsőnek báró Kass Albert szólott hozzá s tartott nagy beszédet. Erélyes vezetést kívá­nok — úgymond többek között —, hogy ne lehessen ezt az egyházat megtámadni, mert ez élő energia. Szelényi Aladár dr. főjegyző javas­latára ezután a közgyűlés magáévá tette az elnök-javasolta üdvözléseket, majd áttértek az egyetemes törvény­szék és a bizottságok kiegészítésére. Ebben a kérdésben Kapi Béla du­nántúli püspök indítványa kapcsán magasnívóju vita indult meg. Prónay Dezső báró e kérdéssel kapcsolatban a zsinati törvények rendelkezéseit is­mertette. Ugyancsak heves vita folyt a Lut- her-Otthon kormányzásának ügyében. Az ,1848 : XX. t.-c. végrehajtását újra megsürgette a közgyűlés. A fő­rendiház reformjával kapcsolatban tiltakozását fejezte ki a keresztény egyházak különböző fokú osztályozása ellen, nemkülönben a nemzeti had­seregnek Kap*sztrán János védőszent­sége alá helyezése ellen. Tiltakozott a közgyűlés az Orsz. Munkásbiztosító Pénztár állandó zaklatásai ellen. A vegyes házasságok körüli sérelmeket illetőleg az előadó Sztehló Kornél dr. álláspontját tette magáévá a közgyűlés A zsinattartás kérdésében hatalmas beszédet mondott báró Prónay Dezső, mely beszédnek gondolatmenetét la­punk vezető helyén hozzuk. A‘ készpénzzel fizetett lelkészek fizetésrendezése ügyében a gyüleke­zetekhez és a kormányhoz fordul támogatásért az egyetemes egyház. Az egyetemes egyház szükségesnek látja az ev. sajtó megszervezését, egy ev. nyomda felállítását. A po­zsonyi theol. akadémiának a pécsi egyetem keretébe fakultásként való be­kapcsolását tudomásul vette. Ugyan­csak tudomásul vette a protestáns tábori püspökség szervezését. A közgyűlés több kisebb folyó ügy letárgyalása után pénteken délelőtt Geduly püspök imájával ért véget. minden gyülekezetben megünneplik. Az egyesület tiszteletbeli elnökét, Raffay Sándor püspököt 30 éves jubi­leuma alkalmából metég szeretettel üdvözölték. Nagy elkeseredéssel tárgyalták a készpénzfizetésre utalt lelkészek anyagi helyzetét. A tisztujítás során a régi tisztvise­lőket újból megválasztották a meg­szállás alatt levő alelnök Pröhle Vil­mos kivételével, akinek helyébe Isó Vince győri lelkészt választották meg. Az ev. vallástanárok és az ev. tanáregye­sület közgyűlése. A vallástanárok gyűlésén Het- vényi Lajos elnökölt. Megnyitó beszé­dében azt követelte, hogy az iskola ne legyen a különböző világnézetek küzdőtere, hanem az evangéliom ha­ladó szelleme hasson át mindent. Többek hozzászólása után elhatároz­ták, hogy a vallástanításhoz új ter­vezetet készítenek elő. A tanáregyesületben. Szigethy La­jos dr. alelnök beszédében megem­lékezett a soproni evangélikus inté­zetek válságáról és hazafias elszánt­ságáról. Üdvözölte a vendégül meg­jelent Lévay Ede dr. főigazgatót, az Országos Tanáregyesület elnökét és Máday Gyula főtitkárt, Oberle Ká­rolyt, a Katholikus Tanáregyesület elnökét és Ravasz Árpád ref. gimn. igazgatót. A testvéregyházak egy­másra szorulnak és nem repülhet a turulmadár, ha egyik szárnya csonka. TÁRCA. Az Ipoly partján. Ipoly vize kicsiny folyó, Nem fut rajta büszke hajó. Egy-két ugrás a túlsó part; — Haj, lánc nyomja ott a magyart! Magyar testvér ott szántogat Magyar vértől szent hantokat. Két szemében bús szégyen ég : Cseh szolga ő meddig lesz még?! Keserűen néz ide át, Ide hallom a sóhaját .... Várj csak, testvéri — Van még Isten, Lesz még egyszer ünnep itten! Szánts, vess, testvér, — de — légy résen, Baltád, kaszád tartsad készen I És — majd — kinek most ebe vagy, Bitang csehből magnak se hagy! —í. Poéta-sors. Irta: Porkoláb István. A költők a legdrágábbat: lelkűk kincseit, néha éppen a könnyeit adják. Sokszor sír­nak, mikor teremtenek, míg a közönség gyönyörködik al­kotásaikban. Ez a kis történet ezelőtt mintegy tiz esztendővel esett meg. Sopronban kezdődött, a Színház kávéházban, ennek is egyik leghátsóbb sarokasztalánál, amelynél néhány jó barát: theologusok, fiatal színészek, kezdő iró- és poéta-emberek, köztük Gyóni Géza, szép, nagy terveket szö­vögetve beszélgették át az ólmos téli estéket. Ma alig-alig van soraikból valaki. Széjjel hordta, a föld alá vitte a lelkes, qjeghitt kis társaság legtöbb tagját a háború s az eszmék harca, a forradalmak; Sopronban meg éppen csak a márványasztal maradt, amin annyi sok feketét megittak, jó arcot vágva a rossz folyadéknak. Mert a fekete nemcsak most rossz, békében is az volt. Egy zuzmarás téli estén is, amikor az utcákra vastagon ereszkedett a tipikus soproni köd s a törzsvendégek föltűrt kabátgallérral és szemrehuzott kalappal surrantak be a kávéházba, — együtt voltak a fiúk. De ekkor nem feketét szürcsölgettek, hanem — bort ittak. Nagy szó volt ez 1 Ritkán került az asztalukra. Ezúttal is csak azért, mert a társaság egyik tagja tiszteletére ürítettek búcsúpoharat. A távozó a bonvivánt színész volt; elegáns, csinos, szőke fiú, a soproni lányok kedvence akkor — neves újságíró ma. Öröm sugárzott az ar­cáról : Pestre szerződtették a Víg­színházhoz Beszélgetés közben Gyóni meg­említette neki: — Te most Pesten leszel; tehetnél az érdekemben valamit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom