Harangszó, 1921

1921-05-29 / 22. szám

XII. évfolyam. 1921 május 29. 22. szám. Falaid* narkeiiM 4* kiadó: SZALAY MIHÁLY. Társszerkasztfl: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lováazpatonára (Vaazprémmagya), elófl- zatéal dijak, raklamóclók a HARANQ8ZÓ kiadóhiva­talának Szsntgotthárdra (Vnavórmagya) küldendők. Klóflzatéat elfogad minden evang. lelkéaz éa tanító. Megjelenik minden vasár- nap. w EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapitotta: Kapi Béla 1910-ben. Szerkeaztl éa a kiadókért feleld*: CZ1POTT OÉZA • ZENT QOTTHÁRO (Vaavórmegye.) A „Harangazó" előfizetési ára egész évre: Luther- Szövetségi tagoknak clm- azalagos küldéssel 88 K, csoportos küldéssel 80 K, a nem Luther-Szövetségl tagoknak clmszalagos kül­déssel 94 K, csoportos küt- déssel 88 K. A „Harangszó" terjesz­tésére befolyt adományok­ból szórványban lakó hí­veinknek Ingyenpéldányo­kat küldünk. A „DUNÁNTÚLI LUTHER-SZÖVETSÉG“ HIVATALOS LAPJA. Apponyi. Május 28-án nagy ünneplésben részesíti az ország Apponyi Albertot. Az ünneplésre Apponyi születésének 75-ik s közéleti szereplésének 50-ik évfordulója adott alkalmat. Az orszá­gos ünnepség a fővárosban folyik le s részt vesz azon kiküldötteivel s lel­kének hódolatával az egész nemzet. Vidéki városok, községek is egy­más után ünnepük s választják dísz­polgárukká. Utcákat, tereket nevez­nek el nevéről s megfestetik arcké­pét közgyűlési termeik számára. Apponyi nemes nagysága előtt mi is igaz tisztelettel hajtjuk meg az el­ismerés lobogóját. Isten iránt való hálával tiszteljük benne hazánk leg­nagyobb élő politikai szónokát, állam- férfiát, tekintélyét, vezérét, a trianoni béketárgyalások hatalmas bajvívóját, aki ugyan látható eredményt nem ér­hetett el, de erkölcsileg mégsem ví­vott sikertelenül. Széles körű, magas műveltségével, nemes egyéniségével, tiszta jellemével fényesen megcáfolta a műveletlenségünkről, keleti barbár­ságunkról szóló vádakat s mikor az elszakított részeken népszavazást kért, napnál világosabban megmutatta, hogy nem a békekötés urai, hanem mi ál­lunk azoknak az elveknek alakján, amelyeket a háború alatt fennen han­goztatták, de azután csúful megtagad­tak s magunk tesszük biránkká azo­kat a más nyelvű lakosokat, akiket állítólag zsarnokul elnyomtunk. Igaz tisztelettel latjuk benne azt a szerencsétlen sorsunkból sokat tanult nemes hazafit, aki pártokon felül állva egyetemes nemzeti szempontból tud megítélni mindent s erre inti az egyéni érvényesülésért civakodó pár­tokat és embereket is. Szava világító fáklyául szolgálhatna, ha olyan sok elvakult ember nem volna közöttünk. Igaz tisztelettel hajiunk meg előtte, mint erő* hittt keresztyén ember előtt, aki nem tegnap vedlett át keresztyénné s nem száján, hanem szívében hordja s életével, jellemével bizonyítja ke- resztyénségét. Keresztyénségének bizonyságául szolgáljanak a parlamentben nemrég mondott következő szavai: »A tudat­lanság ellen ne csak az iskolával, hanem szociális munkával igyekez­zünk kevésbé művelt polgártársain­kat fölvilágosítani. Az erkölcsi érzés meglazulása ellen kell küzdeni val­lási alapon, krisztusi alapon, a ke- resztyénség nagy erkölcsi tanainak érvényesülése által; de viszont a ke­resztyén irányzat képviselőinek ma­guknak sohasem szabad a krisztusi erkölcsi alappal ellentétbe jutniok. Ez a legelső föltétel. Végül olyan szociális politikával, amely ha nem is elégít ki mfntienkit, de kiveszi a tömegek leikébe/ azt a hitet, hogy a vezető társadami körök nem törőd­nek azzal, hogy a milliók miből él­nek. * Apponyi életére sok áldást, a nem­zetnek sok ilyen embert kívánunk! szm. Kapi püspök előadásai Sopronban. Valóságos ünnepnapjai voltak a soproni gyülekezetnek azok, amelye­ken egyházkerületünk nagybuzgalmu főpásztora, Kapi Béla, már az ősz óta várt és óhajtott világnézeti elő­adásait a Luther-Szövetség munka- programmjának keretében megtartotta, május 8 —10-ig. Csak a Kapi név rendkívüli vonzó erejének sikerülhe­tett ezeken a szép tavaszi napokon háromszor egymásután délután 6 órakor olyan nagyszámú intelligens közönséget a soproni nagy templom­ban egybegyűjteni. A három előadás tervszerűen beosztott egészet alkotott. A szfinksz regéjéből kiindulva az em­berség, az emberélet egyetemes nagy problémáját állította oda a hallgató­ság elé s a tékozló fiúról szóló pél­dázat legkimagaslóbb fordulópontjai­nak útmutatása mellett mutatta ki azt, hogy ennek a nagy problémának a megoldását nem a naturalizmus, nem az érzéki rabságba vivő álszabadság- keresés, általában nem a filozófiai okoskodás utján, hanem csak a bűn- bánat és búnbocsánat utján, az isteni kegyelemből fakadó s az igazi meg­térésben valósuló új élet utján talál­juk meg. Az új élet tartalmának és erejének, ezzel kapcsolatosan az egy­ház jelentőségének erőteljes vonások­kal való kiemelése s a leszűrt ered­ménynek nemzeti jövőnkre való alkal­mazása koronázta be az előadás- sorozatot. Az egyes előadási esték programmját közének, karének, egy- egy esetben Alldörfer Viktor mesteri orgonajátéka és Varga Margit urhölgy művészi szóló-éneke, mindegyik eset­ben a püspök ur alkalmi záró imája és áldása egészítette ki. Tudjuk, hogy a Dunántúl városi gyülekezeteiben az ősz óta tartott világnézeti sorozatos előadások ter­vezése és rendezése Kapi püspök ur­nák, mint a Dunántúli Luther-Szövet­ség elnökének az érdeme. Soproni előadásaival ő maga szolgáltatta ezen előadások megtartására a legjobb példát. Nagy ismeretanyaggal könnye­dén rendelkező emlékezőtehetség, filo­zófiai mélyrelátás, az elvont dolgokat is plasztikus képekben és hasonlatok­ban megjelenítő, költői szemlélő és szemléltető képesség, hatalmas szó­noki erő szövetkeztek itt egymással az evangéliom örök igazságainak a ' szívekbe való bevitelére. Az előadó úgy tűnt fel előttünk, mint >a filozó­fus köntösében járó evangélistái

Next

/
Oldalképek
Tartalom