Harangszó, 1920
1920-03-14 / 11. szám
86. HARANGSZÓ. 1920. március 14. haszonnövényeink egyikét-másikát is kirántsuk. A ritkítás is épen olyan fontos, sót sok tekintetben fontosabb munka, mint a gyomlálás. Célja az, hogy a * kelleténél sűrűbben vetett és ezért sűrűn kelt növényeinket megritkítsuk annyira, hogy egymást a továbbfejlődésben ne akadályozzák. Ezt az eljárást a gazda egyezésnek is nevezi, mely utóbbi elnevezés különösen akkor helyes és találó, midőn egy de több rekeszes magból (péld. takarmányrépamagból) 2—3, esetleg több növény is kel, de természetesen azokból csak egyet szabad meghagynunk. Ritkítani is akkor kell, midőn növényeink még kicsikék, tehát egymást még nem nyomták el és már minden mag kikelt. Szárazabb idő alkalmával a ritkítás előtt is tanácsos bőségesen öntözni. Maga a munka abban nyilvánul meg, hogy az elsürüsííő gyengébb, satnyább növénypéldányokat kihúzzuk és csak az erőteljesebbeket hagyjuk meg, egymástól kellő távolságra. Melegágyak. A mezőgazda melegágyat igen ritka esetben használ, bár alkalmilag (pid dohánytermesztésnél palánta nevelés végett) neki is szüksége lehet a me- legágyra. A kertészkedő embernek azonban — ha kellő okszerűséggel dolgozik — melegágyra minden évben szüksége van. Melegágyat készíthetünk két célból, nevezetesen : hajtatás és palántanyerés végett. Hajtatás alatt azt értjük, ha erre alkalmas konyhakerti növényeket tél idején a melegágyba termesztünk ki konyhai felhasználásra, vagy e célból való eladásra alkalmassá. Hajtatásra legmegfelelőbb növények a következők : hónapos retek, saláta, kalaráb, hagyma, ugorka, tök. dinnye, a bab és a borsó, de csak az úgynevezett meleg- ágyi fajták, melyek a magánjegyzé- kekben is ilyeneknek vannak jelölve. Hajtatás céljából januárban és február elején, palánta nyerés céljából pedig február második felében és március elején készíthetünk melegágyat. Egyik esetben sem nélkülözhetjük a tulaj- donképeni melegítő anyagot, a heves természetű friss lótrágyát, melyből a bajtatásnal 80 — 100 cméter, a palánta nevelésnél pedig 60 ctméter vastag réteget kell a melegágy alá helyeznünk, illetve ilyen vastag trágyaalapra kell a melegágyat építenünk. Tavasz felé, palánta nevelés céljából készült melegágyaknál, a trágyába, ősszel összegyűjtött falevélhulladékot, vagy szarvasmarha trágyát is keverhetünk. A hájtatás céljából készült melegágyaknál tanácsos a trágyaalapnak megfelelő széles és hosszú, valamint 60 ctméternyi mély lapos fenekű gödröt ásni és a trágyaalapot a gödörbe helyezni el. A gödör falai ugyanis a beléje helyezett trágyaalapot az időelőtti kihűléstől igen jól megvédik. Tanácsos azonban ilyenkor a gödör fenekére vékony rőzseréte- get helyezni és a trágyaalapot arra rakni, hogy az ott netalán összegyűlő túl sok nedvesség eloszelhasson. A gödröt a fent ajánlott 60 ctméternéi mélyebben ásni nem tanácsos, mert ha a gödör ennél mélyebb, a trágyaalapnak későbbi roskadozása folytán melegágyunk igen lesülyed. Legmegfelelőbb a négy ablakos melegágy, mely esetben — tekintve a már eléggé közismert ablakméreteket — a trágyaalapra épített melegágy hosz- sza 480 — 560 ctméter, a szélessége pedig 150 —180 ctméter lesz, illetve ilyen méretű deszka kertről kell gondoskodnunk, mely a már elkészült trágyaalapra helyezve, a melegágy földjét és az azon fejlődő növényeket foglalja magában. Mostrnár ha az ablakok egyenkénti mérete hosszúságban 150—180 cm., szelességben pedig 120 — Í40 cm. lesz, a melegágy földiét és a növényeket magában foglaló deszka keret, négy ablakkal épen befedhető. Miután a melegágy jósága nagyban függ a trágyaalap mikénti ösz- szerakásától, erre is kiváló figyelem fordítandó. A trágyát vékonyabb rétegenként rakjuk össze, az egyes rétegeket tapossuk le és ha a trágya nem elegendő nyirkos, öntözzük is meg. Ügyeljünk arra is, hogy a trágyaalap egy méterrel hosszabb és szélesebb legyen, mint a reá helyezendő keret, mert akkor a keret körül 50 cm. széles padka marad és ha ezt a padkát is megrakjuk trágyával, akkor nemcsak a keret alatt, de körülötte is ott lesz a melegítő trágya, mely azután minden oldalon védeni fogja a kihűléstől. Fontos a keretnél, hogy az egyik hosszoldala valamivel magasabb legyen mint a másik. Ugyanis ha most már a fentiekkel elkészültünk és a keretre felhelyezzük az ablakot, akkor az ablakok az egyik hosszoldal felé kissé lejtenek. Erre azért van szükség, hogy egyrészt a melegágyba több világosság hatoljon, másrészt pedig, hogy az ablakokon lecsapódó gőzökből, valamint a külső csapadékból származó vizek, az ablakokról lefolyhassanak. Ügyeljünk azonban arra, illetve a melegágyat úgy építsük, hogy az ablakok lejtése felé történjen, mert akkor fog a melegágyba legtöbb világosság hatolni. (Folyt, köv.) HETI KRÓNIKA. A kormányzó. Horthy Miklós, Magyarországnak megválasztott ideiglenes államfeje, régi erdélyi nemesi család sarjadéka. A nagybányai Horthy-család a nemességet 1635-ben kapta. Horthy maga 1868- ban született, 1887-ben a tengerészeti akadémia növendéke lett és tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte. Hosszabb ideig Konstantinápolyban szolgált, majd Ferenc József királynak volt szárnysegéd je. Az olasz háború kitörésekor a Novara-val ott volt Porto Corsini lövetésénél. Később a Novarával behatolt és egy pár torpedónaszád- 1 dal San-Giovanni di Medua kikötőjébe. Számos ellenséges gőzös és vitorlás pusztult el rakományával együtt Horthy hajóinak ágyutüzé- ben. 1917. május 11-én éjjel a 1 Novara, Saida és Helgoland cirkálókból álló hajócsoport Horthy vezényletével támadást intézett az otrantói szorost elzáró ellenséges hajókordon ellen. Az ellenség rendkívül súlyos vereséget szenvedett. A mi veszteségeink csekélyek voltak. Ez alkalommal megsebesült maga Horthy is. Horthynak erről a bravúros szerepeléséről az ántánt- sajtó is az elismerés hangján beszélt annak idején. Horthy fővezér a legválságosabb időben jött vissza hazájába. A forradalom mindent tönkretett, az ország pusztulásnak indult, destruktiv elemek kerültek felül és tombolt az anarkia. Horthy megszervezte a magyar nemzeti hadsereget, az uj Magyarország létének első biztosítékát. Raffay püspök előadása a MOVE [ altiszti csoportjában. A Magyar Or- J szágos Véderő Egyesület altiszti csoportja előtt Raffay Sándor püspök előadást tartott az altiszt sze- J repéről a nemzeti hadseregben. Ebner József, a MOVE C. osztá- . lyának az elnöke pár szóval üdvözölte Raffay Sándor püspököt és bejelentette, hogy sorozatos elő- \ adásokat terveznek a nemzeti had- j
