Harangszó, 1920

1920-03-14 / 11. szám

I92Ö. március 14. HARANOSZÖ. ________87.

s

ereg altisztjeinek nemzeti szellemben való továbbképzésére.

Raffay püspök legelőször is rámutatott arra, hogy a múltban a

polgárság és katonaság között valami kis érzelmi különbség mindig volt. A polgárság bizonyos köteles tisztelettel, elismeréssel és talán némi félelemmel nézett a hadseregre, de szeretettel és bizalommal nem mindig tekintett reá. A polgárság és hadsereg közé éket vert a reglama, amely a föltétien engedelmességet gyakran még a haza- szeretet szent kötelessége fölé is rendelte. Ma a nemzeti hadsereg életének első korszakában ez az érzésbeli különbség mindjobban kezd elmosódni és hisszük és reméljük, hogy rövidesen egészen meg fog szűnni, mert ma valamennyien egy szent érzés uralma alatt állunk, egy szent kötelesség parancsszavára hallgatunk, a nemzet szolgálatának kötelessége vezet bennünket. Ma egymásra talált a nemzet egésze és annak fegyveres ereje. Az altiszt hivatása a nemzeti hadsereg egészében olyan, mint a paedagogsu-é volt a görög társadalomban. A tiszt és a törzstiszt közvetlenül nem igen érintkezik a legénységgel, a közvetítő szerepet az altiszti karnak kell játszania.

Ezekután rámutatott arra az útra, amelyen az altisztikarnak haladnia kell, hogy fontos hivatását a nemzet érdekében teljesíthesse. Ez az ut az önfegyelmezésnek, a szilárdságnak, a tiszta szónak, tiszta gondolatnak, a becsületes jellemnek az útja. Jellembeli meggyöngülésünk okozta a magyarság összeomlását. De nem szabad gondolnunk, hogy a jelen állapottal befejezett helyzet előtt állunk. Nekünk csak egy gondolatunk lehet, amely minden cselekedetünket irányítja, hogy ezeréves hazánkat ősi határai között mielőbb ismét erősnek láthassuk. Erre az alkotó munkára össze kell forrnia minden magyar ember lelkének és első- I sorban azoknak, akik a várfalat alkotják.

A román görögkeleti egyház egye- ; sitcse. A szenátusnak azon az ülésén, amelyen az egész román terület görög-keleti egyházának L egyesítéséről tárgyallak, Schullerus szenátor a német néppárt nevében a következő nyilatkozatot tette:

— Minthogy az anyanyelv használata általánosságban még nincs rendezve, engedjék meg nekem, hogy társaim nevében én is nyilatkozzam. Véleményem szerint a görögkeleti egyház egyesítése olyan kérdés, amelynek megoldása nem a parlamentre, hanem az autonóm egyházra tartozik. Ezért csak azzal a föntartással fogadom el ezt a javaslatot, hogy nem teremtenek olyan precedenst, amelynek alapján a parlament a többi egyház autonóm ügyeit befolyásolhatja. Bejelentem továbbá azt a föntar- tásunkat is, hogy a görögkeleti egyház egyesítésének elintézése nem lesz precedens arra nézve, hogy a görögkeleti egyháznak mint állami vallásnak nem adnak kiváltságokat az államban levő többi egyház rovására.

Nagy osztrákellenes tüntetés Sopronban. Neugebauert és Hauen- schildot, az osztrák kormány kiküldötteit, akiknek feladata a nyugatmagyarországi hangulat tanulmányozása, amikor Sopronba érkeztek, a néptömeg izzó elkeseredéssel fogadta és zajosan abcugolta, úgy hogy ezek a fenyegető magatartástól halálsápadtan szálltak kocsiba és menekültek a Pannónia szállóba. A közönség azonban ide is felvonult és zajosan tüntetett az osztrák kiküldöttek ellen. Ugyancsak aznap érkeztek meg Sopronba szintén a viszonyok tanulmányozására a magyar kormány kiküldetésében báró Villány Frigyes és Pacor tábornok egy angol tábornokkal, akik azonban nem az osztrák kiküldöttek vonatán jöttek. A közönség a magyar kormány kiküldötteit lelkesen ünnepelte.

Interpelláció a magyar ügyekről az angol alsóházban. Az alsóház ülésén Sir Greenwood az angol kormány nevében arra a kérdésre, hogy történtek-e lépések az irányban, hogy a magyar kormány túlkapásainak gát vettessék, kijelentette, hogy az angol kormány nem tudja, milyen túlkapásokról van szó. Kijelentette Greenwood azt is, hogy az angol kormány mit sem tud arról a memorandumról, amelyet magyar liberális politikusok intéztek az angol kormányhoz és amelyben a magyarországi terror miatt a felelősséget az angol kormányra és Clerkre hárítják. Greenwood hozzáfűzte azt is, hogy másutt sem történtek túlkapások az angol kormány hozzájárulásával.

egyházi közélet.

Hírek, hirdetések és mindennemű befizetések egyenesen a kiadóhivatalhoz küldendők.

Vissza az evangéliumhoz. Albertin Zólyomi Pál ev. lelkész vezetésével az ev. szövetség keretében megkezdet fák a höjli bibliamagyarázó órákat, a fiatal, evangélikus szellemű lelkész teljes odaadással, nagy munkakedvvel s krisztusi szeretettel dolgozik az Úr S/öllőjében. Ezen biblia- órákon segítő- és munkatársai elhalt elődjének 2 tanítónő leánya, Dubronyovszky Lenke és íren, kik vallásos tartalmú költeményeik eiszavalásával igyekeztek emelni és felújítani a vallásos érzéseket

Az albertiirsai kér. nőegyesület, melv még a múlt év decembeiben alakult meg százezrek jajkiáitasának visszhangjára, hogy legalább egy-egy balzsamcseppel enyhítsen a szenvedők, nyomorban sínylődök keservein, e hó 7-én estélyt tartott, melynek tiszta jövedelmét ezúttal a hazájukból, családi hajlékukból idegen ellenség által elkergetett és sokat nélkülöző vaggon- lakók részére fordítja. Nem mulaszthatjuk el ezúton is a legnagyobb clismeré ünket kifejezni Szentpétery Gézáné alberlii, valamint Anvander Oszkárné irsai elnöknőnck önfeláldozó ügybuzgóságukért, mellyel fáradságot nem ismerve munkálkodnak az egyesület kitűzött célja érdekében. Vajha számos példa követné munkálkodásukat a szükség e szomorú napjaiban.

W. Oberún Károly, a bécsi ref. egyház lelkésze, a föegyháztanács tagja, a theol. fakultás tanára 73 éves korában meghalt. Az osztrák protestantizmusnak ez a legkimagaslóbb alakja református volt. Régi elszászi patrícius család ivadéka volt, ez az impozáns megjelenésű, fáradhatatlan tevékenységű, kiváló lelkész, aki anyai ágon a nagyhírű steinthali lelkésznek, Oberlinnek, a kisdedóvodák megalapítójának volt leszármazottja. Párisban, Strassburgban, Er- langenben tanult. Az elszászi Mühlhausen- ben, Vischweilerben váló lelkészkedése után, a bécsi ref. gyülekezet hívta mee, ahol haláláig nagy hűséggel és eredménnyel szolgált.

A budai „Mária Dorottya Nőegyesület“ az. Oroszországoan sínylődő hadifoglyok segítésére fényes sikerű estélyt rendezett, melyen Augusta kir. hercegnő is megjelent gyermekeivel. A fenséges vendégeket belépésüknél Dr. Raffay Sándor püspök üdvözölte néhány szóval. A templomot egészen megtöltő közönség a Budai Dalárda énekében, Thormay Cecil végtelenül bájos és közvetlen, szívig szóló alkalomszerű beszédében, Dr. Székelyhidy Ferenc és Steinhausz Gyula művészi énekében, tésai Foglár Krisztina hegedű- mfivé?znő és Sugár Viktor orgonamfivész pompás játékában s Farkas Győzőnek, az estély rendezőjenek szavalatában igaz gyönyörűségét lelte. — Az estély bevétele megközelíti az 5000 koronát.

Kiközösítés a református egyházból. A budapesti református egyháztanács Petri Elek püspök és Kovácsy Sándor fogondnok elnöklésével tartott ülésén tárgyalta, hogy minő eljárást kövessen Garbai Sándor, Kunfi Zsigmond dr.. Jászi Oszkár dr. és Fényes László egyháztagokkal szemben. Kiss Károly dr., az egyháztanács ügyésze