Harangszó, 1920

1920-03-14 / 11. szám

1920. március 14. szét a nemzet erőit. És jöttek a tö­rök-tatár hordák, amelyek megdúlták, elpusztították, ami még megmaradt ebben a boldogtalan országban. És az isteni Gondviselés akkor küldte Hunyadi Jánost. A semmiből hatalmas sereget szervezett, Krisztus nevével ajkán megrohanta a rabló ellenséget, megszabadította tőle az országot, de megszabadította a belső békétlenségtől is. Erős hitü, tiszta leikével, puritán becsületességével, de vaskeménységgel rendbetette az ország dolgait annyira, hogy fénye­sebben ragyogott Magyarország dicső­sége, mint bármikor előtte. Most a történelem megismétli ma­gát. A Garák, Cilleiek s társaik he­lyett Károlyi Mihályék és Kun Bé- láék szították a belső harcot, amikor a nagy vérveszteség már megroppan- totta erőinket. — Azután jött az oláh, a cseh és ezek semmivel se jobbak 14—15. század törökjénél, tatárjánál. Az isteni Gondviselés megint el­küldte a kiválasztottját, hogy vissza­rántsa a sír széléről szegény hazán­kat. Horthy Miklós a huszadik szá­zad Hunyadija. Rá vár az a nehéz, de dicső feladat, hogy megmentse ezt a drága hazát. A nemzet vásztása öt találta annak az egy férfiúnak, akit követni akar, akinek engedelmeskedni akar, akit vezéréül akar. Öt és csakis őt látja alkalmasnak, hogy az a szikla legyen, amelyre ráépül a jövendő al­kotmányos épület. És Horthy Miklós vállalta a kál­váriajárást, vállalta a legnehezebb, de egyben legdicsőbb feladatot is, amely egy ember energiáit talán idő Még ma is jót mulatunk A Peles- kei nótárius c. vígjátékának komikus alakjain. Három nevetést keltő alakja: az egyikben, a nótárius uramban a régi vágású, tudatlan, elmaradt falusi nemes embert, a másikban: Bacúr Gazsiban a szájas, duhajkodó, foko- sos magyart, a harmadikban: egy német serfözó alakjában, a haza ügyé­vel nem törődő polgárt gúnyolja ki — természetesen javító célzattal. A peleskei nótáriuson kívül több munkájában, drámában, elbeszélésben s versben, — élesen rajzolja korának politikai, társadalmi s művészeti gyarlóságait, »ólmos botok« című gúnyos költeményében pellengérre ál­lítja, kicsúfolja a tudatlan, eszem- iszomért megvehető, adózástól bor­sódzó nemességet, mely ólmos botok­kal is visszaveri a reformokat, a ha­ladás szellemét. (Folyt, köv.) HARANGSZÓ. előtt felőrli, de a nemzet energiáit visszaadja. — Horthy Miklós vállalta Magyarország kormányzói tisztét, melyre őt nem a nemzetgyűlés, ha­nem a magyar nemzet választotta ki. A nemzetgyűlés csak szentesítette a nemzet határozatát. Most már nem fejetlen ez a meg­tépett, ezer sebből vérző ország. Meg van a fő, amely összesítse az alkotó gondolatokat, — és meg van a kéz, amely keményen tartva a gyeplőket, rendes vágtára kényszerítse a most szerteszéjjel, rendetlenül szaladó öt­letparipákat. Meg van a férfi, akiben mindenki megtestesülve láthatja az ország tekintélyét, akinek kezében mindenki biztosan tudja a magyar nemzet hajójának kormányrúdját. — »Isten engem úgy segéljen, — jelentette ki ünnepélyesen Horthy kor­mányzó a nemzetgyűlés színe előtt, — hogy Magyarországot hűségesen szolgálom !« Segítse az Isten, segítse őt és ál­tala a magyart, hogy — amikor a kormányzó átadja helyét annak, aki hivatott, hogy fejét Szent István ko­ronája díszítse, — az ezeréves haza ép területét adhassa át! Földmívelés és növénytermesztés. Irta: Németh Dénes áll. kertészeti felügy. Gyomlálás és ritkítás. Mint a talajmunkálatokkal szoro­san összefüggő teendőkről teszek említést a gyomlálásról és a ritkításról is. Mezőgazdasági növények termesz­tésénél gyomlálni rendszerint nem kell, mert a jelentkező gyomok kiir­tása a szokásban lévő soros mivelés mellett kapával eszközölhető. Kerti termesztésnél azonban ez a munka minden évben előfordul, mert palánta nyerés végett, vagy más célból szórva vetett és sűrűn álló növényeink közül csak igy tudjuk a gyomokat eltávo­lítani. A gyomlálás ideje akkor van, midőn a gyomnövény a többi oda­vetett növény között már könnyen felismerhető, de még nem nyomta el, tehát nem növekedett nagyra és nem zsarolta ki a talajt. Szárazabb idő­járás alkalmával a gyomlálandó terü­letet mindenek előtt jól meg kell ön­tözni és csak azután gyomlálni, mert akkor a gyomnövények az elszaka­dás veszélye nélkül, gyökerestől együtt könnyen kihuzhatók. A kihúzásnál vigyázni kell, nehogy a gyom felsza­kadó gyökerével együtt, odavetett Hogyan lábolunk ki? A nagy világégés üszke lepted a magyar földet. Ezer­éves hazánkat romjaiból kell újjáépíteni. Az elkövetkező nehéz idők mindenkitől vilá­gos kötelességtudatot, a fele­lősség átérzését és hü köte­lességteljesítést kívánnak. Krisztusnak lelke nélkül el­pusztulunk. Egyedül az evangéliom isteni hatalma menthet meg bennün­ket. Méltán számíthatunk tehát a jóakaratu emberek támoga­tására azok az intézmények, amelyek az evangéliomi szel­lem megerősítését, Krisztus ügyének diadalra juttatását tűzték ki célul. A Dunántúli Luther-Szö- vetség az evangéliom védel­mére alakult. Legyen Ön az első tízezer között, akik a Szövetség tag­jaivá lesznek. Senki sem re­mélheti, hogy csak a maga erejére hagyatva elérhet any- nyit, mint abban az esetben, ha összefog a vele egy aka­raton levőkkel, egy cél felé törekvőkkel. Egymásra va­gyunk utalva. A Dunántúli Luther-Szövet- ségnek szüksége van Önre; Önnek szüksége van a Dunán­túli Luther-Szövetségre. Jelentkezzék belépésre lel­készénél, tanítójánál, vagy Szombathelyen az evangélikus püspöki hivatalnál! Tagsági díjak: I. alapító tagság 200 K, 2. rendes tag­ság egyesnek 6 K, családnak 9 K, 3. segítő tagság 2 kor. _______85^

Next

/
Oldalképek
Tartalom