Harangszó, 1920

1920-05-23 / 21. szám

140.

HARANQSZÖ.

ömichen zu Zöblitz bei Marienberg in Meissen) örökli. A férj egyik tanúja Artner Erhard városi kamarás, a nőé pedig Kőszegi Szekér Mátyás soproni magyar lelkész volt.

De Medgyesen sem sokáig maradhatott Emich. Sopron városa valami ismeretlen okból elmozdította állásából. Akkor ez könnyen megtörtént. Qensei Kristóf soproni lelkészt is például a tisztán evang. városi tanács azért fosztotta meg hivatalától, mivel Űrnapján egy kissé hevesebb beszédet mondott a pápisták ellen. Emi- chet nagyon sajnálták nem csak a medgyesiek, hanem a rusztiak is. Pirnstingel Clyörgy, Prenner Kristóf s más ruszti polgár 1627. május 5. folyamodott a városhoz, hogy Emich továbbra is náluk maradhasson. »Szorgalmasan tanít és prédikál — Írják róla — nem béres, hanem hű pásztor, a háborúban (Bethlen idején) a legnagyobb veszedelemben sem hagyta el híveit, hanem Isten igéjével és a szentségekkel vigasztalta őket; ha hibázott, legyen iránta a tanács irgalmas; ezután jobb útra tér lelkészük, botránkoztatás nélkül fog élni és eljárni hivatalában és nem hiszik, hogy az utóda őt pótolni tudná. A várossal szemben Schubert Pál a jeles soproni esperes és Kis Bertalan püspök is oltalmába vette Ernichet. »Az ő püspöke •— irja Emich — közölte vele. hogy a tanácsnak nincs joga őt papi állásától megfosztani, azért csak maradjon meg a papiakban.«

De tuind hiába volt, Emichnek mégis távoznia kellett Medgyesről. Könnyen megvigasztalódhatott, mert Nadasdy Pál gróf hívta őt vissza Soproukereszturra, valószínűleg a püspök- ajánlatára. Emich 1628. már mint keresztúri lelkész vett részt a csepregi zsjnaton. Ennek a kis mezővárosnak, mely a pusztulás után a régi díszes kastéllyal együtt most épült újjá, rendszerint csak német papja volt. Nádasdyék pedig, ha itt laktak, a nagycenki magyar papot hívták át udvari lelkészül s ezen szolgálatáért külön is díjazták. Mivel pedig Nádasdy udvarában több magyar nemes is tartózkodott, sürgős esetekben ezek a német lelkész szolgálatával is éltek. Emichnek azonban több baja volt velük is.

1630-ban a K^reszturott tartott kerületi kis gyűlésen Szilvásy Jakab például azzal vádolta őt a püspök előtt, hogy nem temette el a szolgáját. Emich viszont azzal védekezett: nem

tudja, • nem volt-e a megholt török vagy anabaptista, mert soha sem élt az úrvacsorájával. Ebből az látszik, hogy Emich szigorú egyházi fegyelmet gyakorolt Farkas István meg azzal vádolta, hogy az ő feleségét nem akarta Emich az egyháztól kibocsátani, még pedig azért nem, mivel ő, úgymond, a németek papja és nem a magyaroké. Talán az ilyen eseteket a cenki udvari lelkész tartotta fenn a maga számára, vagy más oka is lehetett. Emich különben tudományosan képzett lelkész volt. Még 1631. is egy vitairatot adott ki Tűbingen- ben, melyben Mária menybemenetele ellen polemizál s melyet Kis Bertalan püspöknek ajánlott.

Emich volt még a keresztúri német lelkész akkor is, midőn az űj várkastélyban az utólag elkészült (ma is meglevő) díszes kis kápolnát 1631. dec 21. ünnepélyesen felavatták. Nádasdy Pál ez alkalommal külön levélben kérte fel a soproni tanácsot, hogy papjuk, a jeles Schubert Pál esperes a felavatáson részt vehessen.

Emich mellé Nádasdy még ezen 1631. évben külön magyar udvari lelkészt is hívott Kereszturra Zvona- rics Istvánnak, a püspök fiának személyében. Ezzel a magyar nemesek kívánságának tett eleget es gyermekeinek nevelését is erre bízta. Nádasdy Pál már 1633. elhalt. Fiatal özvegye Révay Judit a Forgách Ádámmal való újabb házassága kedvéért 1638. nagy lelki vergődés után áttért. E miatt még a saját fia, Nádasdy Ferenc is elitélte, ki 1643-. szintén a szép Esterházy Julia kezéért tagadta meg apáinak hitét.

Emichnek, ha előbb már el nem ment, most kellett Kereszt úrról távoznia, mert Nádasdy Ferenc plebánust és jezsuitákat hozott ide. Keresztur templomát a királyi biztosok 1646. azért nem Ítélték vissza az evangélikusoknak, mivel ez már Rakóczy György szabadságharca előtt elvétetett tolók. így tehát már 12 évvel a felavatás után miséztek a szép űj várkápolnában is.

Emich későbbi pályafutásáról nincsenek adataink. Azt sem tudjuk, hogy a későbbi Emichek, fi magyar közélet jeles munkásai, egyenes vagy oldalági leszármazottjai-e a keresztúri evang. lelkésznek. De bizonyos, hogy a Szászországból bevándorolt jeles családnak első ismert nevű őse ez az Emich Tivadar volt. Ezt már Eabó András jeles historikusunk is megállapította.

A miniszternek atyja, id. Emich Gusztáv egyetemet végzett könyvkiadó volt, ki főképen a nemzeti irodalmat pártolta s Petőfi költeményeit is ő adta ki. Üzlete a negyvenes éveknek egyik irodalmi központja volt, mely 1868-ban az Athéniam tulajdonába ment át. Mint udvari tanácsos fejezte be életét s 10,000 kötetes magánkönyvtárt hagyott hátra. Rendkívül műveli és áldozatkész szakember volt. Hozzá méltó a fia is.

A miniszteri kinevezés adott alkalmat arra, hogy az ároni házak kul- tijrtörténeti jelentőségéről s az Emichek papi őséről is megemlékezzünk.

1920. május 23

A Zrínyiek.

— Visszaemlékezés a költő születésének 300. évfordulója alkalmából. —

Irta: Porkoláb István.

„A lelkes eljár ősei sírlakahoz S gyújt régi fénynél új szövét- neket."

Ouray János. ,

1. Nemzetét igazán szerető, jó katona, török verő hős volt valamennyi, sűrűn találunk soraikban babérkoszorús. legendás hirü vértanukra, dicső honleányokra is: de áruló nem akadt köztük. Csupa fény és sehol semmi árny, annál több a vér, a könny, a szomorúság: a legjobbak sorsa Magyarországon a Habsburgok alatt.

Főrangú, ősrégi, nagy vagyonú nemzetség sarjai, anélkül, hogy a grófi koronához, zászlósúri méltósághoz, fejedelmi vagyonhoz árulás, honfi vér szennye tapadna: nem osztozkodtak hazafiságért elkobzott vagyonokon sem, pedig mindezeket megengedték koruk erkölcsei é3 divattá tették, szentesítették a trón birtokosai. Az ő kincseiken ellenban sokan osztozkodtak.

Mind Nagy volt! Örök dicsőség nekik!

2. A Zrínyi-család: horvát eredetű, ősrégi Sítbics nemzetség magyarrá lett ága, okleveles nemzedék- rendje 1066-ig vezethető vissza. Ősi származási helye a dahnáciai Osztro- vica-vár, melyért cserébe /. Lajos magyar király a szlavóniai Zerin- várát adományozza 1347-ben Subics Györgynek a nápolyi hadjáratban tanúsított vitézségéért. Ez időtől kezdve nevezi magát a család Zrínyinek s helyeződik át szereplésének és dicsőségének színhelye mindinkább 1 magyar földre. ,

Már Nagy Lajos, Mária király-