Harangszó, 1919
1919-03-30 / 13. szám
X. évfolyam. 1919. március áu. Felelős szerkesztő és kiadó: SZALAY MIHÁLY. TArsszerkesztö: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovászpatonára (Vesz prím megye), előfizetési dijak, reklamációk a HARANGSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. HARANGSZQ EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Alapította: Kapi Béla 1910-ben. Szerkesztő s a kiadóhivatal vezetője: CZIP0TT GÉZA szentgotthArd (Vasvármegye.) A „Harangszó“ előfizetés ára • egész évre közvetlen küldéssel IO kor., csoportos küldéssel (legkevesebb 10 példány) 8 korona. A „Harangszó“ terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek Ingyenpéldányokat küldünk. Megjelenik minden vasárnap. A forradalmi kormányzó- tanács három rendelete. A Porradalmi Kormányzótanács eddig három rendeletet adott ki. A rendeletek a következők: I. sz. rendelet. 1. Mindenki, aki a Tanácsköztársaság parancsainak fegyveresen ellenszegül vagy a Tanácsköztársaság ellen fölkelést szft, halállal büntetendő. 2. Mindenki, aki rabol vagy fosztogat, halállal büntetendő. 3. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék ítél. A Forradalmi Kormányzótanács. II. sz. rendelet. 1. Mindennemű szeszesital kimérése, forgalombahozatala és fogyasztása tilos. 2. Aki szeszesitalt e tilalom ellenére kimér vagy forgalomba hoz, üzletének elkobzásával és 50.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 3. Aki szeszesitalt e tilalom ellenére fogyaszt, egy évig terjedhető fogházzal és 10.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 4. A bűnösök fölött forradalmi törvényszék ítél. A Forradalmi Kormányzótanács. III. sz. rendelet. 1. Bárminemű fegyvert csak a katonaság, rendőrég, csendörség, véd- őrség és népőrség és más elismert karhatalmi alakulatok, valamint gyár- őrségek és munkásgárdák tagjai viselhetnek. 2. Mindennemű egyén fegyverviselési engedelme hatályát veszti. 3. Aki a fegyverviselési tilalom ellen vét, öt évig terjedhető fegyházzal és ötvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. A bűnös fölött a forradalmi törvényszék Ítélkezik. A Forradalmi Kormányzótanács. A népbiztosok Forradalmi kormányzótanács. A kormány lemondása folytán Budapest Munkástanácsa átvette a kormányzó hatalmat és a következő ideiglenes forradalmi kormányzótanácsot alakította meg: Forradalmi kormányzótanács: Elnök: Qarbai Sándor. Belügy : Landler Jenő dr., helyettese : Vágó Béla. Földmivelésügyi népbiztosságot a következőkből álló kollégium alkotja : Csizmadia Sándor, Vántus Károly, Hamburger Jenő dr. és Nyisztor György. Pénzügy : Varga Jenő, helyettese : ; Székely Béla. Közoktatásügy: Kunfi Zsigmond, helyettese: Lukács György. Munkaügy és népjólét: Bokányi Dezső, helyettese Fiedler Rezső. Külügy: Kun Béla, helyettese Ágoston Péter. Kereskedelemügy ideiglenesen : Landler Jenő, helyettese: Rákos Mátyás. Hadügy: Pogány József, helyettesei: Szántó Béla, Szamuelly Tibor. Igazságügy : Rónai Zoltán, helyettese : Láday István. Szociálizálás: Böhm Viimos, helyettese: Hevesi Gyula. Német: Kalmár Henrik. Russzin : Szabó Oreszt. Közélelmezés: Erdélyi Mór, helyettese Illés Artur. A kormányzótanács hivatalainak elnevezése népbiztosság és a meg- bizott tagok népbiztosok. Döntő fordulat. Miközben Magyarország népe a nemzetgyűlési választásokra készült, kormányzatunkban és politikánk irányában döntő fordulat történt. A Berinkey-kormány lemondott és helyét átadta egy tiszta szociálista alakulásnak, mely a hatalmat a maga teljességében és kizárólagosságában vette kezébe. És lemondott a magyar népköztársaság elnöki tisztéről Károlyi Mihály is. Ezt a változást tisztán és kizáróan az ántántnak az az irgalmatlan elhatározása idézte föl, hogy Magyarországot feldarabolja, Ínségében elpusztítja és azonkívül hadműveleti bázisnak használja föl az orosz szovjeturalom elleni harcában. Ez az elhatározás pénteken vált ismeretessé nálunk, bár tudtuk, hogy a párisi konferencián és versaillesi haditanácsban már napok óta rólunk tárgyalnak s a felől sem lehetett kétségünk, hogy innen sok jót nem várhatunk. Pénteken megjelent Károlyi Mihály elnöknél Vix francia alezredes és átadott egy jegyzéket, melyet a magyarországi ántánt-haderők főparancsnoka Bel- grádban irt alá. Ez a jegyzék jelentékenyen odább tolja a demarkációs vonalakat, azon innen pedig még mintegy 100 kilométer széles, úgynevezett semleges övét állapít meg, melyet szintén ántánt haderők szállanák meg. A magyar kormány uralma alatt tehát alig néhány megyére való területet hagy meg a jegyzék, ami azonban ennél is súlyosabb, Vix alezredes kijelentette, hogy az uj demarkációs vonal már Magyarország jövendő politikai határának tekintendő. Károlyi nyomban kijelentette Vix- nek, hogy ezeket a kívánságokat 6 oly súlyosnak tartja, hogy azokról nem haíározhat és átadja a kormánynak. A jegyzéket átküldte Berinkey miniszterelnöknek, aki összehivatta
