Harangszó, 1919
1919-03-30 / 13. szám
94 HARANQSZO. 1919 március 30. a minisztertanácsot. Itt egyértelműen megállapították, hogy az ántánt határozatait, melyek meghallgatásunk nélkül döntenek sorsunkról, nem vesz- szük tudomásul. Mivel a megszállásnak ez a kiterjesztése egyebek között termelésünkre is katasztrófát jelent és ilyen körülmények között a kormány nem vállalhat felelősséget az ország ellátásáért, a kormány elhatározta lemondását. Az a megállapodás jött létre, hogy most már tiszta szociálista kormánynak kell következnie, mert szervezett és fegyelmezett erővel csupán a két szociálista párt rendelkezik. Ez az elhatározás a pénteki nap folyamán arra vezetett, hogy a szociáldemokrata párt egyesült a kommunista párttal. Az egyesült párt ideiglenesen a Magyarországi szociálista párt nevet vette föl. Ilyen előzmények után ült össze a katonatanács, délután pedig a munkástanács és nagy lelkesedéssel kimondották, hogy a szociálista párt egyedül átveszi a hatalmat. Amott Pogány József, a Munkástanács ülésén Garbai Sándor mondott nagy beszédet. Qarbai azt is bejelentette, hogy az oiosz proletáriátus hadserege közeledőben van, és hogy ezek után a nemzetgyűlési választás előkészületeit megszüntetik. Délután megtartották Berinkey Dénes miniszterelnök elnöklésével az utolsó minisztertanácsot. Ezen aláírták a lemondó okiratot, elintéztek néhány folyóügyet, azután a polgári miniszterek búcsút vettek szociálista minisztertársaiktól. Miután a polgári miniszterek eltávoztak, a szociálista miniszterek még egy ideig együtt tanácskoztak. Este megtörtént Károlyi Mihály elnök lemondása is. Károlyi ezzel is dokumentálja azt, hogy a hatalom teljes és kizárólagos, mely ezzel Magyarország népei proletáriátusának kezébe került. Lemondását Károlyi manifesztumban tudatja és ebben nemcsak az ország közönségéhez fordul, hanem az egész világ proletáriátu- sához is. Proklamáció az országhoz. Károlyi Mihály a következő prok- lamációt adta ki: Magyarország népéhez! A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép akaratából és a magyar proletárság támogatásával kormányoztak, belátták, hogy a viszonyok kényszerítő ereje uj irányt parancsol. A termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a hatalmat a proletáriátus veszi kezébe. A fenyegető termelési anarkia mellett a külpolitikai helyzet is válságos. A párisi békekonferencia titokban úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét katonailag megszállja. Az ántánt- misszió kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezentúl politikai határnak tekintik. Az ország további megszállásának nyilvánvaló célja az, hogy Magyar- országot fölvonulási és hadműveleti területté tegyék a román határon harcoló orosz szovjet-hadsereg ellen. A mitőlünk elrablóit terület pedig zsoldja lenne azoknak a román és cseh csapatoknak, amelyekkel az orosz szovjet-hadsereget akarják leverni. Én, mint a magyar népköztársaság ideiglenes elnöke, a párisi konferenciának ezzel a határozatával szemben a világ proletáriátusához fordulok igazságért és segítségért, lemondok és átadom a hatalmat Magyarország népei proletáriátusának. Károlyi Mihály. A magyar Tanács- köztársaság. Átmentünk a második forradalmon, — írja egyik fővárosi lap — mely hasonlíthatatlanul gyökeresebb és mélyebben szántó, mint volt az első. Egyetlen csepp vér kiontása nélkül: = ezt jelenti a világ proletáriátusának Kun Béla külügyi népbiztos és hogy ezt jelentheti, az elévülhetetlen érdeme a szédítő változásnak és azoknak, akik az átalakulás irányát megszabják. Egy másik népbiztos, Erdélyi Mór, hivatalának elfoglalása alkalmával arra hivatkozott, hogy a kommunizmus, amelynek vörös lobogója alatt ezentúl Magyarország társadalma, politikája és gazdasági élete evez, korántsem az a féktelen démon, a minek a tájékozatlan balhit tartja. A rombolás, az elnyűtt szövetek lerontása csupán kényszerűsége; célja, hivatása az alkotás, fölépítése új rendnek, új szellemi és anyagi struktúráknak. Ezek a kijelentések bizalommal és megnyugvással töltenek el mindenkit; a forradalmi kormányzótanács legelső rendeletéi ennek a szellemnek az alkotásai. Az új alakulás elleni bűntettekről, a fosztogatásról, rablásról, a fegyverviselésről és szesztilalomról kiadott rendeletek azt mutatják, hogy az ország rendjét, lakosainak biztosságát kemény kezek őrzik és hogy a proletariátus kizárólagos uralma szilárd síneken igyekszik eszményi céljai felé. A forradalmi kormányzótanács határozatai. A Pol. Hir. jelenti: A forradalmi kormányzó-tanács március 22-én, szombaton délben tartotta első ülését. Qarbai Sándor, a forradalmi kormányzó-tanács elnöke vezette a tanácskozást, a mely este félhét óráig tartott. Az első ülés fontosabb határozatai a következők: A forradalmi kormányzótanács elhatározta a címek és rangok eltörlését. A forradalmi kormányzótanács kimondotta az egyház és az állam szétválasztását. Elhatározta, hogy az egyházi és felekezeti célokra való összes kényszeradózásokat eltörli. Utasította egyúttal a közoktatásügyi, földművelési és pénzügyi népbiztosokat, hogy az ezzel összefüggő kérdések likvidálására rendeletet dolgozzanak ki. A forradalmi kormányzótanács ötös bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy készítse elő a munkás-, katona- és paraszttanácsok megválasztását. Elhatározta a forradalmi kormányzótanács, hogy az összes kormány- biztosokat fölmenti állásuktól és felszólítja a munkástanácsokat, hogy mindenütt három tagú direktóriumot válasszanak, a melynek az lesz a feladata, hogy az eddigi kormány- biztosi teendőket ellássa. A forradalmi kormányzótanács kimondotta, hogy forradalmi törvényszékeket állít fel, a melyek laikus birákból állanak. A forradalmi törvényszékek biráit a forradalmi kormányzótanács nevezi ki. Az első forradalmi törvényszéket Budapest székhellyel azonnal ki is nevezték. A forradalmi kormányzótanács utasította a szociálizáló népbiztosokat, hogy a házak és üzemek szo- ciálizálására vonatkozó előterjesztéseiket a legrövidebb időn belül terjesszék a forradalmi kormányzótanács elé. Utasította a kormányzótanács a közoktatásügyi népbiztosokat, tegye-
