Harangszó, 1919

1919-03-30 / 13. szám

1919. március 30. HARANQSZÓ. 95. ■ek előterjesztést, miképpen lehetne a színházakat a proletárkultura szol­gálatába állítani és a tömegek szá­mára hozzáférhetővé tenni. Kötelezi a forradalmi kormányzó- tanács az összes lapokat, hogy a forradalmi kormányzótanács hivatalos rendeletéit első oldaluk első helyén közöljék. A forradalmi kormányzótanács Charmant Oszkár bécsi követet visszahívta és helyébe Bolgár Eleket politikai megbízottá, Fenyő Andort pedig gazdasági megbízottá nevezte ki. Hasznos tudnivalók. A zab termelése. Ma, amikor évről-évre megismét­lődik a takarmányhiány s mikor még annyi a bevetetlen terület, sokkal nagyobb fontossága van a zab terme­lésének mint bármikor. A kalászosok között a legigénytelenebb. Megterem minden talajon, minden éghajlat alatt. Vethető kalászosok, kapások után, ugarban, gyeptörésekben. Jó a talajt még ősszel elkészíteni alája s tavasz- szal csak fogasolni. Sok nedvességet kíván kivált kikeléséhez. Az őszi Ä szántás jobban megőrzi a talaj ned­vességet. Három fajtája van, melyek közül nálunk a közönséges bugós zab díszük legjobban. Ennek kalásza minden oldalról elágazó, a szem héja vékony, egyenletesebben érik mint a másik kettő. Vetési ideje március hó. Minél korábban vetjük, annál jobb termésre számíthatunk. Késői vetés léha szemet ád. Jó talajba vetve elég magyar holdanként 100—110 liter mag. Minél gyengébb a talaj, annál sűrűbben kell vetnünk. Ha vetés után a talaj megcserepesedik, meghenge- rezzük, vagy könnyű fogassal meg- fogasoljuk. Ellensége a porüszög. Ellene 8A0/o-os kénsavas oldattal csá­vázunk. Ha vadrepce borítaná el, 20°/o-os vasgáüc oldattal megperme- bm Nézzük, amely a repcét elszoritja. A tüskét vagy aszatot kiböködjük. Hibát ti követ el, ki a talajt rosszul munkálja meg, vagy gyenge magot vet. Ha szára a kalász alatt sárgulni kezd s belőle egy marékkai összefogva né­hány szem marad markunkban, meg­kezdhetjük aratását. Ha szalmája jól megszárad, a legjobb takarmányt szolgáltatja. A teljesen meg nem érett szemek kévében utánérnek. Élesztő-készítés. Gyakran megesik mostanában, hogy sehonnan se tudunk élesztőt beszerezni s kénytelenek vagyunk magunk készíteni. Elesztöport úgy készíthetünk, hogy 7 deka borkősavat 3 deka szóda­bikarbónával összekeverünk Igen egyszerű a borsóélesztő ké­szítése is. Egy evókanálravaló borsót megtörünk, 4 deci vízzel leforrázzuk s egy éjjelen át meleg helyen hagy­juk állni. A folyadék tetején reggelre hab keletkezik, melyet élesztő gyanánt használhatunk. A legfinomabb élesztő sörből ké­szül. Egy üveg sört meglangyosítunk (természetesen lábasban, fazékban,) aztán annyi finom lisztet keverünk beléje, hogy a folyadék olyan sűrű legyen, mint a pergetett méz vagy mint az iró. Ehhez most még 2—3 deka élesztőt keverünk; az egészet 10—12 óráig meleg helyen állni hagyjuk (de melegíteni nem szabad, csak a meleg közelében állatni) és kész a legfinomabb élesztő. Hideg helyen hetekig frissen eláll. Készíté­séhez friss élesztőt használjunk. Mi­előtt a sör-élesztőnk kifogyna: az utoljából ismét készíthetünk a fent leírt módon friss élesztőt. * Cukor-készítés. Elmúlt már az a világ, mikor a kereskedő lépten-nyomon kinálgatta a cukrot. Ma az ország néhány cu­korgyára ellenséges megszállás alatt van, a cukorrépa jó része a földben maradt, amit pedig ki lehetett szedni, annak a feldolgozásához nincs szén. Akarva, nem akarva rá kell fanya­lodnunk magunknak a cukor-készítés mesterségére. Sokféle cukor-készítési recept van forgalomban, amelyek egyikével sem készíthető olyan jó cukor, amilyent béke-időben megszoktunk. Leghelye­sebb, ha a cukor-gyárak cukor-készí­tési módját próbáljuk utánozni. A cukorrépát súroló kefével jól megtisztítjuk ; a mélyedésekből késsel vakarjuk ki a sáros részeket. Azután káposzta-reszelőn megreszeljük a ré­pákat s mikor az általunk kívánt mennyiség készen van: a reszeléket leforrázzuk. Leforrázás után legfeljebb fél óráig kevergetjük (de nem főzzük és nem is a tűzhelyen). Ezzel a cukor kilugozódott a répából. Most a vizet leöntjük a répáról és magát a vizet főzzük mindaddig, míg körülbelül pergetett méz sűrűségű nem lesz. Ekkor kész a cukor, mely sűrű folya­dék alakjában jól eltartható dunsztos üvegekben. Ez a cukor maláta-cukor izü s talán a kényesebb ízléseket nem elégíti ki, de az ételek édeskéséhez jól felhasználható. Jó lekvárt is lehet vele főzni, éppúgy, mint a gyári cu­korral. Cukorrépa hiányában takarmány- répából is lehet cukrot készíteni, ennek azonban jóval kevesebb a cukortartalma. Különben a cukorrépa sem egyéb, mint a takarmányrépának egy élelmes német tenyésztő által kitenyésztett fajtája. Görög Ernő. Csöndes percek. >Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismerik meg min­denek, hogy az én tanítványaim vagy­tok, ha egymás iránt szeretettel vi­seltettek.« Ján. 13, 34—35. Az élet fejedelme az úrvacsora szereztetésekor új szövetséget létesí­tett, mondván: E kehely amaz új szövetség. A szövetséggel jár a pa­rancs. És pedig egyetlen egy parancs: szeressétek egymást. Meghagyta, vagy inkább örökségül hagyományozta te­hát Jézus nekünk a szeretetet. Új pa­rancsolatot adok néktek. Azon sze­retetet, amelyet ő tanított, újnak mondja. Újnak, melynek eredete a lelke maga az örök szeretet. Nyilvá- nulása: a teljes önzetlenség s a meg­bocsátás. Erről ismerik meg mind­nyájan, hogy az én tanítványaim vagytok, — mondja tovább — igen a szeretetről. Más mesterek tanítvá­nyainak sok egyéb ismertető jele volt; Jézuséinak csak ez az egy: a szere­tet. E nélkül a keresztyén csak csengő érc és pengő cimbalom. Amennyi ben­nünk a szeretet, annyi a keresztyén- ség, annyi a Krisztus. Ez a szülői vonás lelkünk ábrázatján. Az őske­resztyéneken tényleg ezt csodálta a világ, erről ismerte meg őket. Olvassuk a bibliát. Március 30. vasárnap, Jeremiás 52,17—34. , 31. hétfő, Jer. Siral. 1, 1 — 14 Április 1. kedd, Jer. Siral. 1, 12—22. , 2. szerda, „ 2. , 3. csütörtök, * 3, 1—25. I » 4 péntek, „ 3, 26—66 I , 5. szombat, „ 4. I ----------

Next

/
Oldalképek
Tartalom