Harangszó, 1919
1919-11-23 / 46-47. szám
HARANGSZÓ. 241. 1919. november 23. Clemenceau a szociálizmusról. Cle- menceau Franciaország miniszterelnök« Straisburgban prograrambeszó- det mondott, mely alkalommal többek között a kővetkezőket mondotta: Ha a munkásnak igénye van arra, bogy jogait tiszteljék, úgy az idegen jogokat is tisztelnie kell. A szociálizmus- nak csak akkor van értelme, ha ércbe foglalt szoclálizmus. A mezőgazdasági munkásnak is biztosítva kell látnia jogait kemény munkájáért. Nem szabad város és falu, ipar és mezőgazdaság között ellentétnek bekövetkeznie. A bolsevista terror khausztba döntötte Oroszországot. Ettől a veszedelmes betegségtől Franciaországnak óvakodnia kell. Jönnek az amerikai magyarok. Jönnek.. . Nem a maguk jószántából, ami érthető is ebben a nehéz világban, hanem, mert Amerikából sorra kiutasítják őket. Ahogy a kommunista baj rászakadt Magyarországra, Amerikában szomoruzágra fordult a magvarok helyzete. A gyárak sztrájkkal fenyegetőzve követelték a magyar munkások kitoloncolását, jóllehet az egész hákoru alatt sem politikával, sem szociális mozgalmakkal nem foglalkoztak. A könyörtelen intézke- V dések azért történnek, mert Amerika [pb**-»szabad népe még gondolatban is I m gyűlöli a bolsevizmust. i Hogy magyar véreinknek már most ( helyük legyen, nincs más hátra mint kitoloncolni a gácsországi söpredéket s a fajtájukbeli kommunistákat. Állam és egyház Csehországban. Skrbenszki bíboros, olmützi hercegérsek nyilt levelére, amelyben tiltakozik a kormány egyes, különösen az államnak az egyházhoz való viszonyára vonatkozó intézkedései ellen, Masaryk elnök levélben felelt, amelyben hangoztatja az egyház és az állam egyetértő együttműködésének szükségét, ez a cél azonban nézete szerint csak a teljes szétválás után érhető el. Utal arra az elrettentő példára, a melyet az ( ■^osztrák és magyar monarkiában adott |jaz államnak az egyházzal való ösz- ^ szeköttetése. Ausztria és Magyarország és a dinasztia, Írja az elnök, csak politikai visszaélésekre használták az egyházat és ez okozta nemcsak a politikai, hanem az erkölcsi bomlást is. Az uj cseh államnak az egyháztól való elválasztása nemcsak az állam érdeke, hanem a vallásé és az erkölcsé is. Meg van győződve róla, de elhatározása is, hogy a szét- f*’ választást kultúrharc nélkül hajtsa végre abban a reményben, hogy az egyház és mindenrendü papsága ebben segítségére lesz, valamint reméli azt is, hogy a bíboros el fogja ismerni az amerikai katolicizmustól átvett taktikáját jövő politikája alapjául, a mint a Vatikán is elismerte. A vallásoktatást és as iskolai hitgyakorlatot nevelés-kérdésnek tekinti és nem mulaszthatja el sajnálatát kifejezni amiatt, hogy a kermáiy rendeletének megvalósítása köril megbántották a lakosság vallásos érzelmeit. Azt, hogy néhány kolostor helyiségeit lefoglalták, a halaszthatatlanul foltos szBkséglet okolja meg és teszi jogossá. Az egyházi javak törvényben kimondott kisajátítása nem jelent elkobzást. Hogy bántunk a háború alatt a külföldi tökével? Magyarországon a háború egésx folyamán emberségesen bántak az idegenekkel. Társadalmilag nem ayomtuk őket, gazdasági téren pedig alig korlátoztuk őket szabad ténykedésükben. Az az állami felügyelet, mely alá az idegen tőkével dolgozó vállalatokat helyestük, ia- kább formalitás volt, mint cselekvési szabadsaguk megkötése. Élő bizonysága ennek a méltányos elbánásuk a belga érdekeltség keié« levő Magyar-Belga Fémipargyár R.-t., melynek belga vezető igazgatója, Van Den Eynde Hector a háború alatt helyén maradt. Magát a vállalatot pedig senki sem háborította termelésébe*, anyagellátásában, közszállításaiban. Meg is látszik mindez a vállalat raa megjelent mérlegén, mely az 1917. évi áthozattal együtt a tartalékok bőséges táplálása után nem kevesebb, mint 719.692 korona tiszta nyereséget mutat ki, mindössze négymillió korona részvéiytóke mellett. Reméljük, begy az ilyen kézgazdasági adalékok mellettünk fogeak bizonyítani ott, a hol sorsunkról döntenek 1 A Károlyi-kormány megbélyegzése. Veszprém vármegve november 4-én tartott közgyűlésén Pósa Endre megyebizottsági tag indítványt tett a Károlyi-kormány megbélyegzésére. Az indokolás részletesen foglalkozik azzal, hogy minő terrort fejtett ki Károlyi Mihály gróf s törvénytelen cselekedeteivel mint vitte lejtőre az országot. Végül indítványozza, mondja ki Veszprém vármegye közgyűlése, hogy Károlyi gróf es összes miniszterei az 1918 október hónap utolján átvett hatalommal csuful visszaéltek, öthónapos uralmuk alatt minden tettük a haza kárát, nemzetünk megrontását célozta és a világtörténelemben előfordult, valaha államférfiak által elkövetett legbecstelenebb tettek legnagyobbikát, a hatalomnak, az ország kormányzásának rablógyilkosok kezére való átjátszását követték el. Ezért Veszprém vármegye törvény- hatósági bizottságának közgyűlése Károlyi Mihály grófot és a vele 1919 március 21-ig működő minisztereket megbélyegzi, egyben elhatározza, hogy az össeeölő neacetgyilés elé terjessze be est a határozatát. Egyben még azt is követeli, hegy a nevezett Károlyi gróf és miaiszterei ellen a hatalomnak goaosiul való átjátszása és a szovjeturalom által elkövetett gyilkosságok, rablások és egyéb büntettek miatt is, mint bfiarészcsek ellen a bünfeayitő eljárás mielőbb raeg- iadiitassék. A törvéayhatóság végül kimondja, hogy e határozata a többi törvényhatósággal is közöltessék. Kiütéses tífusz Keletgaliciában. A lembergi »Wpervd« cimü lap a kö- vetkeséképen ecseteli a keletgaliciai állapotokat: Liskevtól Koszovig a nép éhezik. Ltciigázva, rongyokban és mezítláb várja a legaagyobb kétségbeesésben : mit hez a holnap? A nagy- és paraszlbirtek egyaránt parlagén hever felszerelés és vetőmag hiiján. A háborús esemr'iyek folytán a nép a világtól teljesei el vai zárva. Niacs mód a keresetre és a legszükségesebb életszükségletek megszerzésére. A társadalmi segélyezés is lehetetlen, mivel az intelligenciának a falukba való belépése is reidkivüüen meg van nehezítve. Odavaló és idegen lánckereskedök mint a sakálok, járnak az elszegényedett és teljesen kiszipolyozott nép között, hogy még utolsó fillérjétől vagy ingóságaik egyéb maradványaitól is megfosszák. Egész Kelet-Galiciában ijesztő mértékben terjed a kiütéses tífusz. A közegészségi intézményekről szó sincsen Nincs orvos, gyógyszer, kórház, közegészségi szolgálat. Tömegesen fekszenek a betegek nyomorult viskóikban s legnagyobb részük elpusztul. A temetés anyag hijján koporsó nélkül megy végbe. A keletgaliciai ukrán nép kihalófelben van Az éhhalál előli egyetlen mentség csak a háború befejezése, a vámsorompók felfüggesztése és a dolgozó tömegek keresethez juttatása lehet. Az entente vesztesége halottakban és eltűntekben. Martin francia képviselő, a költségvetél főelőadója, jelentésébe! hivatalos adatok alapján beszámolt arról, hogy az entente egyes államai a háború kezdetétől
