Harangszó, 1919

1919-11-23 / 46-47. szám

242. HARANGSZÓ. 1919. november 23. 1918 november 11-éig mit vesztettek halottakban és eltűntekben. Ez adatok szerint az egyes államok vesztesége a következő volt: Belgium 44.000, Egyesült-Államok 114.000, Nagy- Britannia 869.000, Görögország 12.000. Olaszország 494.000, Romá­nia 400.000, Szerbia 369.000 és Franciaország 1,392.515, akik közül egy milliónál többen húsz és negyven év között voltak. Franciaország pon­tosan megállapított háborús költsége 159 milliárd frank volt a nyugdíjak és az újjáépítés költsége nélkül. Csu­pán nyugdíjakra ötödfél milliárd fran­kot költött Franciaország a háború első évében. HIBEE. A politikai helyzet. A románok kivo­nultak Budapestről Clerk az antanthatal­mak magyarországi teljhatalmú megbízottja szakadatlanul tárgyal a vezérpolitikusokkal, de lapunk zártáig megoldás politikai tekin­tetben nincsen. Tisza gyilkosainak nyomozása. Tisza István gróf gyilkosait a legnagyobb appa­rátussal nyomozza a rendőrség. Erre az ügyre koncentrálja egész energiáját és si­került a nagy bünügy politikai hátteréhez vivő nyomokat megtalálni. A nyomozásnak ez a része a legnigyobb titokban folyik, mert nagyállásu és részben még ma is szerepvivő személyiségek is belekeveredtek a dologba. Károlyi Mihályt kizárták a Katolikus Körből. A Középponti Katolikus Kör vá­lasztmánya tagfelvételi ülést tartott, a melyen számos újonnan jelentkező tagot vett fel. Ugyanakkor elhatározta a választ­mány, hogy a kör tagjainak sorából Ká­rolyi M'hály grófot gyászos emlékű köz- szereplése miatt kitörli. Wilson lemond a népszövetség elnöki tisztségéről. A genfi lapok értesülése szerint Wilsonnak az a szándéka, hogy lemond a népszövetség elnöki tisztségéről Hymans Pál belga külügyminiszter javára. A lapok megjegyzik, hogy Wilson ezt a belga királyi pár iránt való előzékenységből teszi. A belga királyi pár amerikai utazá­sának ugyanis egyik célja az, hogy kiesz­közölje a népszövetség székhelyének áthe­lyezését Géniből Brüsszelbe. Két gyorsvonat szerencsétlensége. A genfi gyorsvonat összeütközött Pont sur Yonne állomáson a Simplon-expresszel. A genfi gyorsvonat vezetője ugyanis nem vette figyelembe a tilos jelzést és belevitte a vonatot az állomás előtt haladó expressz- vonatba. A szerencsétlenség az utóbbi években történt legnagyobb ilyen katasz­trófák közé tartozik. A legújabb jelentések szerint a halottak száma hatvanra emel­kedett, a sebesülteké pedig meghaladja a százat Az Osztrák Magyar Bank II. kibo­csátású huszkoronásai. A Magyar Táv­irati Iroda az Osztrák Magyar Banktól azt az értesítést kapta, hogy a bank alapsza­bályai értelmében és az annak idején köz­zétett hirdetmény alapján kibocsátott II. kiadás jelzéssel ellátott huszkoronás jegyei minden tekintetben teljesen azonos elbírálás alá esnek, mint az Osztrák Magyar Bank többi kibocsátásából származó bankjegy- címletei. Az első és a második kibocsátású huszkoronások között csupán az előállítás szempontjából van különbség. A II. kiadás jelzéssel ellátott huszkoronás tehát éppen olyan valódi kékpénz, mint az első kibo­csátásból eredő és a bank sem fizetésnél, sem pedig fölváltásnál az I. és II. kibocsá­tású huszkoronások között különbséget nem tesz. Az angolok bort vásárolnak. A magyar bor iránt az angolok igen nagy érdeklődést mutatnak. Felkérték a földmivelésügyi mi­nisztérium szőlészeti osztályát, hogy ré­szükre borkereskedő ezégeket és szőllő- tulajdonosokat ajánljon. A földmivelésügyi minisztérium ezúton is felhívja mindazokat, a kik Anglia részére bort akarnak eladni, jelentkezzenek a minisztérium szőlészeti osztályánál, földszint 6. sz. a. Tájékozásul közöljük, hogy Anglia főleg finomabb pa­rasztbort akar vásárolni Értesülésünk sze­rint a bort angol valutában, fontokban fizetik. A hadifoglyok hazabocsátása. Cun­ningham ezredesnek, a bécsi angol misszió vezetőjének hivatalos értesítése szerint az antant ötös tanácsa elhatározta, hogy azon­nal hazabocsátja a magyar és osztrák ha­difoglyokat Angol-, Francia- és Olaszor­szágból, további Egyiptomból, Máltából, Szalonikiból és Indiából. A nyugatról, szá­razföldről jövőket Kölnben, a tengeri utón érkezőket pedig Triesztben kell átvenni. Az átvételhez szükséges intézkedések megté­tele folyamatban van. Javul a magyar korona. Berlinben a magyar korona árfolyama egy teljes szá­zalékkal felülmúlja az osztrákét. Zürikben a korona 5 35 frankról 5 75 frankra emel­kedett, mig a cseh valuta, mely még a múlt héten 19*5 frankon állott 12 5 frankig ha­nyatlott. Amszterdamban a korona 2-60 hollandi forintra emelkedett. A biztositó intézetek helyzete. Láng József, a Gazdák Biztositó Szövetkezetének vezérigazgatója, a biztositó intézetek hely­zetérői a proletárdiktatúra alatt és a jövő feladatokról a következőképpen nyilatko­zott : Az úgynevezett proletárdiktatúra a biztositó intézeteket Í3 gúzsba kötötte. Sze­rencsére a szociálizálás csak a papíron maradt. A népbiztosok uralmuk kezdetén a biztositó intézeteket egészen el akarták törölni a föld színéről és érdekes, hogy ebben őket megint csak a kisgazdák aka­dályozták meg, habár önkénytelenül is. Az életbiztosítást teljesen beszüntették. A jég­biztosítást megtörték olyképpen, hogy az intézetek jégosztályait egynéhány biztosí­tási tisztviselő kívánságára egy szervezetbe összevonták Azzal a gondolattal is foglal­koztak, hogy a magyar intézeteknek ameg­szállott területen lévő üzleteit külföldi in­tézeteknek eladják, hogy ezáltal idegen valutára tegyenek szert. Szabad a jugoszláv élelmiszerkivitel. Belgrádi jelentés szerint a minisztertanács a gabona- és élelmiszerek kivitelét sza­baddá tette. A rozs, árpa és zab kivite­léhez csak akkor van külön engedélyre szükség, ha 20.000 vagyonnal nagyobb mennyiségtől van szó. A kivitel vámot később állapítják meg. Magyar kikötő az Északi tengeren. Londonból jelentik, hogy a német kormány felajánlotta Magyarországnak, hogy az * Elba torkolatánál válasszon ki egy kikötőt külső kereskedelme számára s e kikötőnek a németek messzemenő kedvezményeket nyújtanának. Mennyi burgonyát tarthat meg a termelő saját céljaira. A földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, mely megál­lapítja hogy az idei burgonyatermésből a termelő házi szükséglet cimén felnőtt csa­ládtagok részére kétszáz kilogramot, egyéb ellátandók részére évi 135 kilogramot tarthat vissza. Gazdasági szükséglet cimén pedig visszatarthat ho danként kilenc mé- termézsa vetőmagot. Legfeljebb olyan te­rület vehető számításba a vetőmagmennyi­ség megállapításánál, mint a milyen terület 1918-ban burgonyával tényleg be volt vetve. Takarmányozás céljára burgonyát fölhasz­nálni tilos. Időszaki munkások részére legfeljebb három hónapra harminc kgr. tartható vissza, a cselédek részére a szer­ződésben kikötött mennyiség, ha nem ha­ladja meg a fentebb megállapított adagokat. Tóth Lidi. Népszínmű egy felvonásban. Irta: Csite Károly. SZEMÉLYEK: 3 Pipás Tóth János, gazdaember. Bábi, felesége. Lidi, leányuk. Bárdosi Kálmán, volt csendőr s földmívelő. Cirók Józsi. !S‘<££‘8! Zsuzsi, Lidi barátnője. Idő: A nagy világháború előtti évek egyike. (Színházakkal szemben kézirat; műked­velők 10 példány megrendelése után ad­hatják elő.) Szín: Falusi udvar, utcára néző rácsos kerítéssel, kapuval. Baloldalon mó­dos gazdaház, két ajtóval és ablak­kal. Az ablak alatt egy kis fa. Jobb oldalon vén diófa, alatta kerti pad és asztal. Kilencedik jelenet Lidi, Zsuzsi, Szigeti és Bencé. Szigeti és Bence: (Ünneplőbe öltözött gazdaemberek, utca felől jönnek. Szájukban szivar.) Szigeti: Testvér, kár volt vissza­menned szivarért, nem fogunk sze­rencsével járni. Bence : Nem adok az olyasmire semmit, babona az asszonynépség dóga. (Szigetivel a második ajtó felé tartanak, nem veszik észre Lidit és Zsuzsit.) Zsuzsi: (Gúnyosan.) No, nézze meg őket az ember gyereke, min­ket meg sem látnak az urak! . . . Jó munkát adjon az Isten!

Next

/
Oldalképek
Tartalom