Harangszó, 1919
1919-05-11 / 18-19. szám
120. HARANQSZÖ 1919. május 11. Gondolatok a vallásról. Semmi sincs, a mi az emberi szívet annyira fölemelhetné, következőleg az élet mindennapi jeleneteiben s a szenvedélyek és indulatok örök ostromában hozzáragadt szennytől annyira megtisztíthatná: mint az istenség nagy gondolatával foglalatoskodás. Akármerre veted e temérdek mindenségben tekintetedet, mindenfelől egy végetlenül bölcs, nagy és jó, de egyszersmind megfoghatatlan lény jelenségei sugárzanak feléd. A legmesszebb, legnagyobb s legparányibb alakban, egyenként és egyetem- leg, lehetetlen célra sietést és célra jutást, származatbap és enyészetben nem látnod. És ezen egység a millióm ktilönféleségben, e szakadatlan lánc a legnagyobbtdl a legkisebbig; ugyanazon anyagok oly végtelenül változó, oly végtelenül sokféleképen alakuló vegyülete, e temérdek hatás és visz- szahatás közt fönnálló egyetemi nyugalom ; e képzeletet meghaladó terjedtség és szám: oly tekintetek, mik az érző s gondolkodó embert ellenállhatatlanul magasb körbe vonják föl. Kölcsey. * Minden emberi bölcseség legfölebb oda vezet, hogy az ész kedélyünk felett teljes uralmat gyakoroljon, de a vallás az ész és kedélyhez egyaránt szólván a kettőt harmóniába hozza. Ezért a vallás tökéletesen pótolja a philosophiát, de a philosophia sohasem pótolhatja a vallást. Gyulai Pál. * Az emberek többsége rendkívül vallásos és philosoph oly esetekben, S a tolvajok nagy betűkkel Írták fel a fehérre meszelt falra: Ki mint vet, úgy arat. S ki nem vet, nem harap. Elérkezett aztán ismét a vetés ideje. S Döme bácsinak most jól megmagyarázták, hogy balfelől fekszik Vencel szomszéd földje, jobb felől az övé. A szegény együgyíí ember egész utón számlálta s bökködte a lábát. — Ballábam felől Vencelé, jobb lábam felől enyém 1. . . A kertekaljánál már ilyenkép rövidült meg a mondása: — Ballábam Vencelé, jobblábam enyém !. .. Alig baktatott száz lépésnyire, már teljesen elcserélte: »Bal Iában enyém, hol mások szenvedései forognak kérdésben. Eötvös. * Féljed, imádd élted minden szakaszában az Istent: E félés mindig bátorodásra hevít. Vitkovics. * Emberek vagyunk: az imádkoz- hatás nincsen mindenkor hatalmunkban. Az Ég az imádkozási akaratot is imádság gyanánt tekinti. Lessing. * Oly vallás, melyet az államkormány nem védelmez, rendszerint sokkal nagyobb energiát és életerőt fejt ki, mint az olyan, melyet az igenis védelmez. Buckle. A legjobb futót is eléri a halál. Legtovább érni az igazsággal. Ne csak tudd a jót, hanem tedd is I j Nyugodt lelkiismeret a legjobb vi- , gasztaló. i Rossz ember dicsérete nem nagy becsületre válik. A rossz hajlam előbb vándor, aztán vendég, végre házi úr. Sokat élt, ki meghalt a hazáért, j »Csak azon föld marad a szép s i dicsőnek valódi hazája, hol a lakosok lehető legnagyobb száma honja emel- j kedése s gazdagságában remél s : kíván magára s övéire meritni áldást; j s igy inkább önmagával felejtkezik el, mint őtet-szülte hazájárul.« Széchenyi. jobb a Venceléit S ilyenkép ismét a zsugori földjét szántotta meg. Búza hiján azzal vetette be, amit aratott, azaz a konkollyal. A zsugori Vencel boldogan dörzsölte össze ráncos, sovány kezeit, amint meglátta a bevetett földjét. — Hehehe! Nem vetek, mégis aratok! S a tolvajokon is kifogok: vasrostélyt csináltatok az ablakomra. Nem lopják el többé a termésemet!... A vasrostély elkészült a zsugori ablakára, de teljesen felesleges volt, mert a konkoly-termés a tolvajoknak sem kell, már pedig a félbajuszu Vencel szomszéd most csak konkolyt aratott. Livingstone életéből. Mi ád erőt? ^ Livingstone Dávid, a nagy hittérítő ezt irta 1850-ben Afrikából szüleinek: »Nehéz, nagyon nehéz munkát bízott ránk az Ur. De mégis azt hiszem, terjed az Urnák ismerete. Ha az a hitem nem volna, hogy a szentlélek munkálkodik és segít bennünket kétségbeesve hagynám félbe munkámat.« ji Más alkalommal azt mondja: \\ »Szükséges, hogy az én áldott Meg- váltómhoz legyek hasonlatossá, mert csak akkor szolgálhatok az én Istenemnek minden erőmmel.« A hivő szív a veszélyek közt. Livingstone Dávid, mikor Afrika belsejében a Viktória-vizesést fölfedezte, ezeket a szavakat irta naplójába: »Jézusom, add, hogy megnyugodjam a te akaratodon. Engedd meg, hogy valamit tegyek Afrikáért. Az ügy a tied. Ha elpusztulok, micsoda hátránnyal jár ez Afrikára. Rád bízom utamat. . . de legyen meg a te akaratod !. .. Minden ügyemet s gondomat az Isten kezébe teszem le, aki az én kegyelmes üdvözítőm s a bűnösök barátja. . . Sok lelki küzdelmem volt, ha arra <s*í* gondoltam, hogy e vidék jólétére s a lakosság megszelídítésére irányuló minden tervemet megsemmisítik a vadak. De olvasom, hogy Jézus ezt mondta: »Nékem adatott minden « hatalom mennyen és földön: elmen- vén azért tegyetek tanítványokká minden népet és ime én veletek vagyok a világ végezetéig.« Ez pedig a legszentebb és legbecsületesebb Urnák a szava, aki helyt is áll azért, amit mond Nem kelek hát át éjszaka tolvaj módjára, amint szándékoztam. Ez menekülés volna, már pedig olyan emberhez, mint én, nem illik a menekülés.« »Ha egy határban százezer ökör van s esztendőnként egy millió mérő gabna terem, azt még nem nevezem nagy gazdagságnak ; de ha csak egykét ép s tökéletesen kifejlett emberfő van ott, azt vagy kincsnek tartom, — mert azon egy-két, vagy csak egyetlenegy emberi agyvelőbül előbb utóbb hasonlithatlanul több ökör s gabona s mindaz, ami a nép gazdagságával összekötve van, múlhatatlanul, vagy legnagyobb hihetőséggel eredend.« Széchenyi.
