Harangszó, 1919

1919-05-11 / 18-19. szám

1919. május 11. HARANGSZÓ. 121 Levél. Kedves testvérek! Uj levelet írok néktek. Uj levelet, de nem uj tarta­lommal. Új csak a levél lesz, tar­talma régi. Nem tudom, éppen ezért érdekel-e titeket. Arról akarok ugyanis Írni: hogyan tarthatna össze a mi evangélikus népünk is a szervezkedés mai nagy korszakában az eddiginél jobban erősebben az egyes gyülekezetekben. Régi, bevált, sokszor hangoztatott igazság: egyesülésben összetartásban az erő. Igen ám ezt hirdetni, prédi­kálni nem nehéz dolog, de hát azt meg is valósítani, az már más dolog és nehezebb dolog. Jellemző az is, hogy a templomi szószékekről köz­vetve, vagy közvetlenül végső sorban úgyszólván mindig az összetartásról lehet hallani de a visszhang erre az, hogy az az összetartás az emberek életében még sincs meg. Nincs össze­tartás az emberiségben az egyes nemzetek között, nincs összetartás egy-egy nemzetben a pártok között, nincs összetartás egy községben annak lakói között — és ami ben­nünket legközelebbről érdekel — nincs összetartás a gyülekezetekben. Még az egymás mellett levő gyüle­kezetek sem tudnak semmit egymás­ról. Nincs közöttük szorosabb össze­tartó kapocs Végül pedig nagyon sokszor egy és ugyanazon gyüleke­zetben sincs összetartás az anya- és filiák közt, nincs összetartós az egy és ugyanazon községben lakó gyüle­kezeti testvérek közt sem. Kedves testvér és hitrokon! Ha ez eddig így volt, most már itt az ideje, hogy ez másként legyen. Ezt aszót: fösszetartás« most már többé nem szabad felfognod úgy, mint amely csak úgy régi jó szokásképen hangzik feléd a szószékekről és más­honnan, hanem olyan látásodnak és hallásodnak kell most lenni, hogy úgy érezd, hogy ezt a mai zivataros idők vésztrombítája harsogja lelked előtt. Riadó ez számodra és saját korodnak parancsszava ez hozzád. Ennek el kell jutnia s meg kell állí­tania tégedet is. Ha hozzád már el­jutott s füledbe zúg e parancsszó, akkor két ut áll előtted. Vagy enge- delmeskedel vagy nemengedelmeske- del. A következmény is e szerint kétféle. Ha engedelmeskedel, erősebb lész, élsz és boldog leszel, ha nem engedelmeskedel magadat gyöngíted, az idők viharja rád szakad s boldog­talan leszel. összetartani! összetartani! De hogyan ? Én összetartanék, én szeret­nék összetartani, de hát ha a másik embertestvérem nem tart össze, vagy nem lehet vele összetartani. Bizony sokszor ez a szomorú valóság, ez a keserű tapasztalat. De itt ne feled­jük, hogy csakis becsületes, egymás javát, jólétét, boldogságát akaró és munkálni törekvő emberek tarthatnak össze igazán és tartósan Addig, míg az ember más hasznot nem ismer, mint a maga hasznát csak egyedül, addig mig az ember másért nem dolgozik, csak egyes egyedül a maga egyetlen hasznáért, addig mig az ember nem tudja belátni, hogy abból, ha másnak is hasznot tesz, másnak is szívességet tesz, mással szemben is őszinte jó akarottal van, neki ön­magának is haszna van és haszna az egész közösségnek, ahol él, addig csakugyan nehéz lesz az embereknek összetartaniok. Ezt be kell látniok az embereknek, kik egymással test­vérek. Ha én mással jót teszek, jót j teszek magamnak, jót teszek a kö- 1 zösséggel, a gyülekezettel is. Ha másnak nemes hasznot csinálok, ez a haszon reám is visszahat. Ha pedig nem mindig készpénzben, akkor egy nemes érzésben. Hogy mi ez a ! nemes érzés ? Az a boldogító tudat, | hogy felebaráti cselekedetet vittem végbe. Összetartásban az erő, erőssé teszi az egyest, erőssé az egyesekből álló gyülekezetét. De most jól vigyáz- ; zatok, kik az Krisztus evangéliuma által vagytok testvérek, ezt úgy kell i értenetek, hogy az összetartás erőssé ! tesz benneteket minden fokon, de ! nem az önzésben, a mások elnyomá­sában, hanem ellenkezőleg az össze- ; tartás, kell hogy erőssé tegyen az i önzetlenségben, egymás javainak, egymás hasznának elősegítésében, a felebaráti cselekedetek gyakorlásában. Én most egy gyülekezetét gondo­lok magam elé. Gyülekezetét vagy | filiát, mely egy helyen egy községben ! van. Itt legyen tehát legelső sorban összetartás. A gyülekezeti testvérek itt tartsanak össze igazán mint test- • vérek. Hogy az egy helyen lakó I gyülekezeti testvérek összetarthassa­nak. meg kell teremteni közöttük az összetartó kapcsot. Hála azoknak a gyülekezeteknek, melyek ezt már megvalósították és ennek áldásait már régóta élvezik. Ezek az össze­tartó kapcsok volnának a gyülekezeti olvasó-, tanácstermek, otthonok. A falu népéről sem lehet mondani, hogy nem szeret egymással együtt lenni Még pedig hol szokott össze­gyülekezni ? Egy-egy olyan ház előtt, ahol egy kitett hosszú gerenda szol­gál ülőhelyül Itt szoktak eldiskurálni esténkint egész a késő órákig, itt szoktak együtt lenni a vasárnapok délutánjain. Tehát evangélikus népünk önmaga használja fel ezt az össze- gyülekezési jó tulajdonságát. Mi kell ahhoz, hogy ez a jó tulajdonság végre is legyen hajtva a gyüleke­zetekben. Egy terem, vagy egy szoba, újságok és könyvek. Ha a gyüleke­zetnek nem volna magának alkalmas helyisége, akkor ilyent bélelnie vagy építenie kell. Ha a gyülekezet anyagi viszonyai ezt nem engednék, legszebb megoldás, ha egy gyülekezeti testvér ily célra használatra felajánl egy helyiséget, melyet ő nélkülözni tud. Ha a körülmények engedik, rajta kell lenni, hogy a gyülekezeti olvasó-, tanácsterem valamikép az imaház, vagy a templom mellé, vagy köze­lébe kerüljön. De semmikép sem lehet ! elhelyezni pl. vendéglőben. Nekem már most az az erős meg- j győződésem, hogy a gyülekezeti l olvasó-, tanácstermeket, otthonokat saját jövőnk érdekében feltétlenül • meg kell teremteni az egész vonalon mindenütt, hol csak vannak és élnek I hitrokonok és testvérek. Az idők I parancsolják ezt nekünk. Ezek a he- j lyiségek lesznek belátható időn belül i a legfőbb összetartó kapocsok a : testvérek közt. Hogy miképen és ! milyen formán arról, később fogok ; írni. Annyit azonban már most is | előre bocsátók, hogy ezekben a he- j lyiségekben tartják majd a nőegyletek is összejövetelüket s itt lehet a gyer- ! mekeket hitoktatásban részesíteni. Gaál József. Olvassuk a bibliát. Május 11. vasárnap, III. Mózes 9. , 12. hétfő, » „ 10. „ 13. kedd, „ , 14, 1—32. „ 14. szerda, „ „ 16. „ 15. csütörtök, „ „ 17. , 16. péntek, III Móz. 9, 1 — 18,30—37. „ 17 szombat, III Móz 23, 1—22. „ 18. vasárnap, 111 Móz. 23, 23—44. „ 19 hétfő, III. Móz. 24. . 20. kedd, III. . 25. 1 -22.­, 21. szerda, ii! Móz 26, 1—22. „ 22. csütörtök, III. Móz. 26, 23—46. , 23 péntek, IV Mózes 6. „ 24. szombat, IV. Mózes 8. Evang. tanítónő egy, esetleg két elemista gyermekhez falura állandó tanítónőnek ajánlkozik. Leveleket „H. N.“ címen a Harangszó kiadó- hivatalába kér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom