Harangszó, 1919
1919-04-27 / 17. szám
X. évfolyam. 1919. április 27. 17. szám. Felelős szerkesztő és kiadd: SZALAV MIHÁLY. Társszerkesztő: NÉMETH KÁROLY. Kéziratok Lovászpatonára (Veszprémmegye), előfizetési dijak, reklamációk a HARANOSZÓ kiadóhivatalának Szentgotthárdra (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Szerkesztő s a kiadóhivatal vezetője: CZIPOTT GÉZA SZENTQOTTHÁRD (Vasvármegye.) A „Harangszó“ előfizetés ára : egész évre közvetlen küldéssel 10 kor., csoportos küldéssel (legkevesebb 10 példány) 8 korona. A „Harangszó" terjesztésére befolyt adományokból szórványban lakó híveinknek ingyenpéldányokat küldünk. Alapította: Kapi Béla 1910 ben. Megjelenik minden vasárnap. Legyen akaratod! Bármily nehéz terhel rakiál rám Uram, Bár siralemcelgyén rezessen is ütem. Begyen akarafed! Nem csüggedez lelkem, fisak úgy szeresselek, mini Fe szerelsz [engem, Alyám! §ekszer érzem megpróbáló kezed. Mely a szencedesek nehéz ulján rezei. Beoyen akaraled! Megnyugedra üárem, «is régre általad lesz szabadulásom. f Madár Mátyás. Van-e belső erőnk? Nehéz próba előtt áll egyházunk. Az iskola nem lesz ezután veteményes kertünk. Sok támadás, sok gúny, sok kisértés várja és követi a híveket. Sokan látják rokonaik, ismerőseik vallástagadását és érzik majd a példa vonzó erejét. Sok nehézség, sok áldozatot és fáradságot kívánó akadály gördül különösen a kisebb egyházak és a templomtól távol eső hívek elé. Megméretik most egyházunk belső ereje. Reméljük nem ez lesz az ítélet: »Megmérettél és könnyűnek találtattál!« Mert akire ez az ítélet illik, annak ki kell tépetnie az élők közül. Mikor volt egyházunkban igazi belső erő: üldöztetés, elnyomatás, gályarabság, templomrablás mellett is megállt és fejlődött. Elvett templomok helyett épültek újak s a buzgó hívek veszélyek közt, fáradsággal, messziről is elmentek, hogy a hitrokonokkal együtt ünnepeljenek és épüljenek. Most elválik, milyen fához vagyunk hasonlók. Míg a fának van belső ereje: addig zápor csapkodhatja, vihar tördelheti, nem dől ki, sőt a belső erő a letördelt ágakat is kipótolja, a csorbát is kiegészíti. De ha belül korhadt, vihar sem kel! neki: magától földre terül és vele esnek a rajta még itt-ott élő nyers ágak is. A vihar már itt van, reng a fa, recseg is: de meg fog állni; megtartja és csorbáit is kiegészíti a benne rejlő életerő. szm. A kommunizmus alapelvei. A kommunizmus alapelveit Engels Frigyes és Marx Károly közösen állapították meg az úgynevezett »Kommunista kiáltvány«-ban, amelyet 1848-ban készítettek a Kommunista Szövetség londoni konferenciájára. A »Kommunista kiáltvány« számára Engels is, Marx is készített előzetes tervezetet. Engels tervezeté- ! nek a címe ez: „A kommunizmus í alapelvei.“ A munka kátészerüen I kérdésekben és feleletekben tárgyalja j a proletárság helyzetét s az új tár- I sadalmi rendnek, a kommunizmusnak • programmját és teendőit. A munkának egyéb részeit mellőzve, a legidőszerűbb kérdéseket és j válaszokat minden megjegyzés nélkül ! a következőkben közöljük : 14. Kérdés: Milyennek kell lennie i ennek az új társadalmi rendnek ? Válasz: Mindenekelőtt az ipar és általában véve minden termelőág üzemeit ki kell vennie az egymásnak versenyt csináló egyének kezéből és ehelyett mindezeket a termelőágakat az egész társadalom utján, azaz közös számlára, közös terv alapján és a társadalom valamenyi tagjának részvételével kell folytatnia. A magán- tulajdont meg kell szüntetni és helyébe valamennyi termelőeszköznek közös használatát és valamennyi terméknek közös megállapodás alapján való szétosztását, azaz az úgynevezett vagyonközösséget kell tenni, A magántulajdon megszüntetése a legrövidebb és legkifejezőbb összefoglalása az egész társadalmi rend amaz átalakulásának, amely az ipar fejlődéséből következik és azért a kommunisták joggal tartják ezt főkövetelésüknek. 17. Kérdés: A magántulajdon megszüntetése egy csapásra lehetséges lesz ? Válasz: Nem, aminthogy a meglevő termelőerők sem lesznek egy csapásra annyira megszaporithatók, amennyi a közösség létrehozatalához szükséges. A proletárságnak minden valószínűség szerint bekövetkező forradalma tehát csak lassanként fogja a mostani társadalmat átformálni és csak akkor tudja majd a magántulajdont megszüntetni, ha az ehhez szükséges mennyiségű termelő- eszköz rendelkezésére fog állani. 18. Kérdés: Milyen lesz a lefolyása ennek a forradalomnak ? Válasz: Azok a legfontosabb intézkedések, amelyek a mai viszonyok szükségszerű következményeként már most is adódnak, a következők : 1. A magántulajdon korlátozása progresszív adókkal, nagy örökösödési adókkal, az oldalágak (testvérek, unokák stb.) örökségének megszüntetése, kényszerkölcsönök stb. 2. A földbirtokok, a gyárak, a vasút és hajőtulajdonok fokozatos kisajátítása részben az állami vállalkozás versenye, részben állami papírpénzzel való kártalanítás utján. 3. A nép többsége ellen lázadók és emigránsok birtokainak elkobzása. 4. A munka megszervezése, vagyis a proletároknak a nemzeti birtokon, gyárakban és műhelyekben való foglalkoztatása, ami kiküszöböli a munkásoknak egymás ellen való versenyét és ami a gyárosokat arra
