Harangszó, 1918
1918-12-15 / 33. szám
1918. december 15. HARANGSZO. Szomorú Advent. Sok szomorú Ádventje volt már ennek a szerencsétlen, sokat szenvedett szegény magyar hazának De ilyen szomorú, vigasztalatlan Adventét alig élt még által az idők folyamán, hosszú ezer esztendőn keresztül. Az ember szíve majdhogy meg nem dermed, amikor egy rövid hétnek történeti eseményeit emlékbe idézi, azokat magyar lélekkel mérlegeli. Ilyenkor fájó lelke önkénytélenül fel- jajdul: Jó ég, hát akkora a mi vétkünk, hogy így sújtasz bennünket! Csakugyan oly rosszak, mostohák voltunk mi, hogy emlőinkön táplált édes gyermekeink most mind hűtlenül, nyugodt lelkiismerettel elhagyhatnak bennünket. S mind valamikor Krisztus köpönyegét, úgy tépik, szakgatják foszlányokra édes hazánk testét! Mert míg délen a szerbek elhelyezkedtek, a bácskai és bánáti szerbek kimondották az önálló szerb vajdaságot, addig december 1-én Gyulafehér- várott a román nemzetgyűlés prokla- málta a hazai románság elszakadását Magyarországtól. Ez az elszakadás pedig Erdély elvesztésével azonos, Erdély többé nem a miénk ?! Lehetséges ez ? Nem ! Ez nem lehet valóság, ez csak egy rövid ideig tartó rettenetesen idegőrlő rossz álom! Ezzel azonban még nem telt meg egy rövid héten belül a keserű pohár. A románok alig hogy elhelyezkednek és szállják meg nap-nap után a románországi csapatok Erdély különböző gyöngyeit, a magyar nemzet ezalatt ismét kálváriájának egy újabb állomásához érkezett. Az antant parancsára és rendeletére, amelyet a Budapesten székelő francia különítmény közvetített, vissza kellett vonnunk katonáinkat a felső vidékről s a tótlakta vármegyék megszállását a a cseh csapatok részéről minden ellenállás nélkül meg kell engednünk és el kell viselnünk. Ezekután szinte kétségbe kellene esnünk, ha a magyar nemzet örökéletébe és az Isten kegyelmének gazdagságába vetett hitünk nap-nap után nem táplálna, éltetne bennünket. Azért Isten a mi oltalmunk és erősségünk, nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe. Nemzetek zajongnak, országok mozognak, a seregek ura velünk van, Isten a mi várunk. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére! Előfizetési felhívás. Nehéz körülmények között közeledik lapunk a IX. évfolyam végéhez és lép Újévkor a tizedikbe. De annál nagyobb hálával tartozunk Istennek, hogy a sok akadály mellett is segítségünkre volt és annál mélyebb köszönettel adózunk lelkészeinknek, tanítóinknak, munkatársainknak, olvasóinknak, jóltevőinknek, nyomdánknak, hogy a sok kedvezőtlen körülmény ellenére is híven kitartottak mellettünk és lehetővé tették lapunk megjelenését. Az ő segítségükkel tudtunk katonáinknak ezernél több ingyenpéldányt küldeni s a szórványokban élő hívek közül is sokat felkeresni és hitében erősíteni. Bizalommal kérjük, támogassanak bennünket továbbra is. Ismertessék, terjesszék lapunkat, ezt az egyetlen szélesebb körben munkálkodó magyar evangélikus néplapot. Igyekezzék minden olvasónk legalább egy uj olvasót szerezni: hadd terjedjen ki lapunk hatása minél több családra. Igen nagy szükség van ma arra, hogy a hívők tömörüljenek és egymás hitén épüljenek, erősödjenek, mert a hitetlenek soha ekkora számban, ilyen céltudatosan össze nem fogtak a keresztyénség ledöntésére. Akaratlanul is az ő munkájukat segíti, aki a hitért küzdők táborába nem áll és bármi gyönge erejével ezt a tábort nem erősíti. Ha szét vagyunk szórva, legalább a Harangszó kössön össze, bennünket, ebből lássuk egymás örömét, bánatát, munkáját, törekvését, ebből merítsünk tájékozódást az egyházunkat érdeklő kérdésekben. A kiadóhivatalt áttesszük a nyomdához, tehát az új megrendeléseket és befizetéseket erre a címre kérjük küldeni: A Harangszó kiadóhivatalának Szentgotthárd (Vasvármegye). Mivel pedig a papiros hiánya és drágasága miatt felesleges példányokat nem nyomathatunk, kérjük a megrendeléseket lehetőleg december 30-ig beküldeni. Ezzel sok hiábavaló költségtől és zavartól kímélnek meg olvasóink bennünket. Az előfizetési dijat a körülmények hatása alatt kénytelenek vagyunk csoportos küldéssel (legalább 10 példány rendelésénél) 8 koronára, cim- szalagos küldéssel 10 koronára emelni. Lapunk aránylag még igy is a legolcsóbb lap, mert mi nem a magunk, hanem olvasóink nyereségéért dolgozunk. Az előfizetési díj felemelése csak látszólagos. A »Harangszó« ugyanis 243 a jövő évtől kezdve egész éven át hetenkint, tehát 52 számban fog megjelenni. És pedig 1 —10 számig 8 oldalnyi, 11—41-ig 4 oldalnyi. 42— 52-ig 8 oldalnyi terjedelemben. Amidőn tehát időt, fáradságot, áldozatot nem kiméivé mindent elkövetünk, hogy a »Harangszó« az egyetlen magyar ev. néplap el ne némuljon, kérjük a nagy közönség értékes támogatását. Csak egy kis áldozathozatalról van szó. Megrendelhető minden lelkeszi és tanítói hivatalnál. Olvassuk a bibliát. Dec. 15. vasárnap, Pfil. 4, 4—7. , 16. hétfő, Ezsaj. 40, 1—11. „ 17. kedd, Luk. 1, 5—7. „ 18. szerda, „ 1, 18—23 „ 19. estit., „ 1, 26-33. , 20. péntek, „ 1, 34—38. „ 21. szombat, „ 1, 46—56. +4- HÍREK, -k Az egyház köréből. A Dunántúli Luther-Szövetség szervezési és taggyűjtési munkálatai folyamatban vannak. A zavaros és változó idő alkalmatlannak látszik ugyan a taggyüjtésre, de éreznünk kell azt is, hogy erre, vagy hasonló szervezetre különösen most és a jövendőben lesz nagy szüksége egyházunknak. Hogy híveink is érzik és tudják ezt, mutatják az egyes gyülekezetekből eddig már visszaérkezett gyüjtőivek. Igy például a meszleni kis gyülekezet eddig már 13 alapító-tagot jelentett be s a gyűjtés még. tovább folyik, a rábaszentandrási gyülekezet gyűjtőívét 637 korona tagdíjjal küldötte meg, Muraszombatból eddig 1025 korona érkezett, Szombathelyen 2241 kor folyt be. A jelentkezések naponkint érkeznek, bizonyságául annak, hogy ahol komolyan aggódnak az egyházat fenyegető veszedelmek miatt, ott sietnek híveink a jövendő előkészítésére és biztosítására. Jubileum. Kalláth Károly, szepestóí- falusi lelkész november 20-án ünnepelte lelkésszé avatásának 40. évfordulóját. Vallásos estélyek. A nagyközönségnek élénk érdeklődése mellett tartják Szombathelyen rendszerint vasárnap este a vallásos összejöveteleket. Az előadásokat maga Kapi Béla püspök tartja, ki legutóbb a „keresztyénség és az új alakulás* címen értekezett. Alapítvány. Mátis Ádám és neje, Németh Eszter a kemeneshögyészi gyülekezet buzgó tagjai, a világháborúban hősi halált halt feledhetetlen fiuk, Gyula emlékére 1000 kor. alapítványt tettek evangélikus hadiárvák javára. A jó Isten adjon vigaszt áldozatos szivüknek. A magyar protestáns egyházak a külföld tájékoztatására küldöttségeket menesz- tenek Amerikába és az entente országokba. A küldöttségekben püspökök, lelkészek és theológiai tanárok vesznek részt. Az evangélikusok részéről Geduly Henrik püspök ment el Upsalába.
