Harangszó, 1918
1918-06-02 / 17. szám
132. HARANQSZÓ. 1918. junius 2. a foglyokat már régebben Oroszország nyugati részébe szállították, úgy tudjuk Irkuckba. Nyugtalanítja a közönséget az is, hogy levelet és pénzt mostanában nem lehet küldeni. Ennek oka csak az, hogy a békekötés és az oroszországi rendszerváltozás folytán a foglyok hollétének helye bizonytalan és ezért a velük való érintkezés lehetetlen. Foglyaink értesítései pedig azért nem érkeznek meg ide, mert az uj rendszer alatt az ed- dig is gyenge postai igazgatás megszűnt és a különféle mozgalmak folytán beállott közigazgatási szervezetlenség rendezésére az uj rendszernek eddig elég ideje és ereje nem volt. A mi illetékes helyeink közvetett és közvetlen utón mindent megtettek foglyaink anyagi és egyéb támogatása és mielőbbi visszatérése érdekében. Ez irányban nagy tevékenységet fejtenek ki és minden utat és módot megragadnak, hogy foglyaink helyzetét megjavítsák és visszatérésüket rövid időn belül lehetővé tegyék. Be kell azonban látnunk, hogy egy oly súlyos megrázkódtatáson keresztülment országban, mint Oroszországban, a hol békében sem voltak a közlekedési és közigazgatási viszonyok megfelelők, ma egy ily nagyarányú akció gyors és sima lebonyolítása szinte lehetetlen és miután a mai orosz kormány fiatal és gyenge hez, akiknek bizony akor sem tudna szemébe nézni, ha bajom esnék olyankor, amikor neki nincsen módjában megvédeni Sok sok apró históriát jegyeztem fel abban a csaknem 3 esztendőben, amit sok örömben, keserűségben, di csőségben, és gyászos szomorúságban éltünk át az én Mihály barátommal. Mindegyike rávilágít az ő becsületes nyilt szivüségére, meg nem rontott kedélyére, igaz magyar jó lelkére. Három évi együtt lét után vállanunk kellett. Azóta is felkeres néha nagy szarkaláb betűivel. Arra figyelmeztet, hogy vigyázzak magamra, bajom ne essék, mert ő még most is úgy érzi, hogy van némi közünk egymáshoz az együtt töltött fényes napok, zord éjszakák kapcsán Ír a kis családjáról amely azóta egy férfi taggal emelkedett létszámban, és ha erről ir, meleg szeretet hatja át egyszerű szavait. És ir gazdaságáról, hogy drága az élet. De azért tart a felesége malacot, csibét. Csak már vége lenne a háborúnak ! De tudja kötelességét. Nem szabad ma semmi miatt sem zúgolódni. Nem is keze nem kormányozhat egy oly óriás területen mindenütt a kellő erővel, nekünk kell ebben a kormányt segíteni, ez pedig hetek alatt nem lehetséges. De minden jogos reményünk megvan arra, hogy az oroszországi viszonyok rövid időn belül rendbe jönnek és akkor a mi foglyaink különösebb segítségünk nélkül visszatérhetnek. Addig is állandóan jönnek a mi embereink és ma már igen tekintélyes azoknak a száma, akik saját elhatározásukból érték el a hazai földet. Az elmondottak szerint a hadifogoly-kérdés mai állapota érthető, de nem nyugtalanító és még kis ideig tartó türelem vissza fogja hozni azokat, a kiket oly régóta várunk. Akik még nem járatják lapunkat, a Ií. félévre megrendelhetik a kiadóhivatalnál Körmenden ( Vas m.) jutiiis elejéig csoportos küldéssel 2 korona, névre küldve 2 kor. 30 fillér, katonák részére 1 kor. oO fillérért. Aki szereti lapunkat és méltányolni tudja en nek evang. népünk és egyházunk javára irányuló munkáját, ajánlja, terjessze a hitrokonok között. \ zúgolódik, nem is panasz szó ez. Tudta ő, de a főhadnagy ur megerősítette benne azt a tudatot a napfelkeltekor, a napnyugtakor pipaszó meg lobogó tűz mellett, vagy a sátorban, meg néma éjszakákon a hosz- szu el-elmélázott utón folytatott beszélgetések során, hogy mi nekünk magyaroknak nem csak fegyverrel, régi dicsőséggel, hires virtussal kell az ellent legyőzni, hanem ésszel, okosággal s önmegtartózkodásban és zúgolódás nélküli megnyugodásban rejlő erővel is . . Vége. Egyházát szerető ember segítségére siet egyházának a nagy feladatok megoldásában. Ilyen mostan az „ Ev. nyomda“ felállítása. Jegyezzen mindenki részvényt tehetsége szerint. Egy részvény ára: 25 kor. Jegyezni lehet minden lelkésznél és tanítónál. A jegyzések Varga Gyula espereshez Vönöck- re (Vas-m.) küldendők. A részvények árát a jegyzést számon tartó lelkészeknél és tanítóknál julius l-ig kell befizetni, akik azt a körmendi esperesi i hivatalhoz küldik. Luther és a gyermekek. Luthernek igen magas felfogása volt a gyermekekről : megbecsülte bennük a jövendőt Már Juvenalis latin iró hirdette, hogy a gyermek iránt a legnagyobb tiszteléssel tartozunk, — Lutker hasonlókép ehhez azt hirdeti egyik egyházi beszédjében, hogy Krisztus országa nem más, mint a tisztalelküség : a gyermekek országa. | Luther megbecsülte és magasra ] L értékelte a gyermekiélekben szunnyadó 1 kis világot. »Tán egy gyermek na- j gyobb komolysággal tud imádkozni, mint egy doktor vagy egy császár; \ ók mondhatják igazán : le Atyám vagy!« Hogy olyan eleven pártfogója volt a gyermekkeresztségnek, annak I oka ama meggyőződése, hogy a gyermektől egyáltalában nem idegenszerü a hit, mint érzéklet és megértés az j isteni világhoz. Sokszor az észszerű 11 gondolkodás zárja el a túlvilághoz I vivő utat. Az ész nem egyszer a hit J ellen fordul. I Hogy a gyermeki szívben micsoda titokzatos hatalmak uralkodnak, az I különösen a gyermekek halálában I tűnik ki: a hét éven aluli gyermek a I legkönnyebben hal meg, halálfélelem ■■! nélkül A korral együtt növekszik az életösztön bennünk, és a haláltól 1 való nagyobb félelem. A gyermekek J nem disputáinak, hanem ahogy mond- j juk nekik, úgy hiszik el. A gyerme- I kéknél minden együgyü, fájdalom és 1 aggodalom nélkül halnak meg, mintha j„ elaludnának. Luther maga is családapa volt és 3 az ő családjával való meleg együtt- 1 élése meg is érezhető iratain. Kis I gyermekeinek szép párbeszédes ka- 1 rácsonyi költeményt irt, melyben an- I gyalkák és gyermnkek beszélgetnek. 9 Irataiban Istent nem egyszer hason- ] litotta össze a földi apával, a Qalata 9 levél magyarázatában is azt mondja, 1 hogy a szülők büntetés után a gyér- 1 meknek kalácsot adnak ; — az isteni ] nevelést szemlélteti az apával, aki az ő kis gyermekére nehéz munkát szab j ki, hogy pl. hozzon egy kanna vizet, 1 vagy huzza le a csizmáit, de aztán j ő maga segít, ha látja, hogy a gyér- ] mek erőlködik, s úgy tünteti fel a ] dolgot, mintha a gyermek maga tette j volna meg. Luther ezen szemléltető j képei a családi élet tapasztalatából s sarjadtak. Erzsébet lányocskája halála alkalmával azon csodálkozik, hogy az apai szív hogy lágyulhat el any- ! nyira gyermekével szemben s kedvenc j gyermeke Magdalena sírjánál a szív emberi és keresztyén érzés tusakodik
