Harangszó, 1917
1917-01-28 / 5. szám
34 HARANOSZO. 1917. január 28. adata nem könnyebb: ö otthon küzd a mostoha életkörülményekkel, harcol a sötét gonddal, me!y házának rendes lakója, lelkében a reményt kétségbeesés, a bizakodást csüggedés váltja fel. A csekély hadisegély alig fedezi a legszükségesebbek beszerzését, napestig dolgozik, éjszakáját is megrabolja pislogó lámpafény mellett vir- raszt fél éjjelen keresztül, hogy távoltartsa házától ama paizsos férfiút; az Ínséget. Ilyen súlyos körülmények között kell sok, nagyon sok édesanyának teljesítenie gyermekeinek a nevelését. A háboiu elrabolta mellőle segítő társát s igy megszaporodott a gondja, kevesebb időt szentelhet a nevelésre. Óh pedig de nagy veszteséget jelent ez a gyermek életében ! A szülőktől, elsősorban az édesanyától indul ki a legelemibb vallásos nevelés, tőle hallja a gyermek először Istennek a nevét, a legegyszerűbb vallási fogalmakat, tőle tanul imádkozni, vele jár el a templomba, szüleinek életében látja maga előtt a követendő példát. Sajnos, napjainkban nagyon sok gyermek nélkülözi ezt a szülőktől vezetett vallásos nevelést, lelke kopár, kietlen marad, hasonlatossá válik a keményre taposott földhöz, mely nem tudja befogadni a jó magot. Sok helyütt ta- nitóhiány miatt nem látogathatja az iskolát, avagy kénytelen korán kimaradni, hogy édesanyjának a kenyérkeresésben segítségére ltgyen. Ruha, lábbeli hiány gátolja a rendszeres tanulásban, de nem tartja vissza attól, hogy rossz társaságba keveredjék, hogy az utcán keressen szórakozást és elsajátítsa annak minden rossz szokását, lelket megmételyező bűneit. Mindezekért nem lehet felelős csak az édesanya, ez is egy jelenség, ami a háborúval áll összefüggésben. És mivel nem csak egyes esetekre szorítkozó jelenségről van szó, hanem nagyon sok helyen tapasztalt társadalmi betegség ez, azért nem lehet felette egy szánakozó sóhajjal átsiklani, hanem komolyan gondolkodnunk kell orvoslásáról. A helyes, valláserkölcsi nevelésben az egész társadalmi, nemzeti életre kiható érték rejlik, — amint ezt a németek példája bizonyítja, — de hiánya magában rejti nemzetek erkölcsi züllésének, megromlásának, majd politil ai bukásának a csiráit. Egyházi, társadalmi, nemzeti szempontokról és érdekekről van szó, arról, hogy a mai nagy időket, véres eseményeket átélő fiatalkorú gyermekekből vallásrerkölcsi neveléssel egy életerős, a szenvedésekben megpróbált és megtisztelt, istenfélő nemzedéket neveljünk az elkövetkezendő békesség a nagy feladatokat hozó jövendő számára, hogy igazán áldás legyen rájuk nézve a jelenlegi >keserűség«. Remélhetnénk-e különben erkölcsi javulást, szebb, boldogabb jövendőt, nemesebb élet- felfogást, ha a jövőnek a nemzedéke : a ma élő gyermeksereg nem érti meg ezt a világzajlást és nem tudja ennek tanulságait lelki épülésére, tö- kéletesbülésére fordítani ? Komoly feladatok ezek, melyek előtt nem hunyhat szemet a jövendő iskolai oktatás és nevelés, amellyel szemben nem lehet közömbös az állam, de mégis, azt mondjuk, hogy minden javulásnak az egyénből kell kiindulni, magunkat kell először meg- jobbitanunk, hogy másokra nevelő erőt gyakorolhassunk. Magunknak kell először a Jézus Krisztus vallásában megerősödnünk, az Ö bizonyság tételeit elhinnünk, hogy másókat is elvezethessünk Őhozzá a mi legnagyobb Tanítómesterünkhöz. S itt is először az édesanyára vár az a kötelesség, hogy első sorban ő maga tartsa meg a hallott karácsonyi szent igéket és szivében forgassa, mint Mária, Jézus anyja és foglalatoskodjék mindenek felett Istennek a dolgaival, akkor remélheti, hogy a gondviselésére bízott gyermekeket is áldásosán nevelheti, akik engedelmeskednek szüleiknek, gyarapodnak bölcsességben, testüknek állapotában »Isten és emberek előtt való kedvességben.« (Lukács 2, 51 —52.) Ebben a nemes, családi, egyházat, társadalmat, nemzetet építő munkájában legyünk segítőtársai az édesanyának, legyünk néki tanácsadói, ha útmutatásokra szorul, anyagiakban segélyezői, ha pénzben szűkölködik, gyermekeinek tanítói, nevelői, példaadói. hogy Istennek a félelmében, szüleik iránt való engedelmességben nevelkedjenek s legyen életük Isten előtt kedves és emberek előtt megpróbált. Olvassátok a bibliát Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a letrfőbb kinca \ Tanyát a sátán ütött ott, De Isten nem 1 Január 28. vasárnap, „ 29. hétfő, . „ 30. kedd, „ 31. szerda, Február 1. csüt., ■ „ 2. péntek, „ 3. szombat, >1 hajlékot. Máthé 11, 16-30. » 12, 1-21. „ 12, 22-37. , 12, 38—50. , 13, 1-23. „ 13, 24-43. „ 13, 44-58. Gazdag kalászok. Idézetek. Jellemzések. Luther a családi élet magas méltóságáról : >Az a családatya, aki házát isteni félelemben kormányozza, gyermekeit és cselédjeit Istennek félelmére és ismeretére, szemérmetességre és tisztességre szoktatja és neveli, üdvös és szent áljást foglal el. Ép úgy a nő, aki gyermekeit étellel és itallal ellátja, mosdatással és fürösztéssel gondozza, ne kérdezősködjék más szentebb, boldogabb foglalkozás után. Valamint a házban levő szolgák és szolgáló lányok is, midőn uruk parancsa szerint cselekesznek, Istennek szolgálnak s amennyiben a Krisztusban hisznek, sokkal inkább tetszik Istennek, ha akár szobát sepernek, vagy lábbelit tisztogatnak is, mint a barátoknak minden imádkozása, böjtölése, misézése, s mind az, amit ők magasztos istentiszteletként dicsőítenek.« * Melanchton Krisztus hívásáról: Nagyon szeretem hazámat, de nekem oda kell mennem, ahova Krisztus hiv, nem pedig ahova saját vágyaim vonzanak. Nem arra tekintek, hogy gazdagságban, hanem hogy becsületesen és keresztyéniesen éljek.« II. Vilmos. / Január 27-ike ünnepnap Németországban. Ünnepnap, mert e nap a német császár születésnapja. II. Vilmos német császár ugyanis 1859- ben január 27-én született. Ünnepel a német nép ezen a napon hálaadó szívvel, gerjedező lélekkel, mert tudatában van .annak, kit bir, micsoda szellemet, micsoda lelket a német nemzet II. Vilmos császárban. Nemcsak korunknak, de a világtörténelem legnagyobb alakjainak egyike Vilmos a német császár. Azzá tette őt főleg Krisztusban való élő hite és bizodalma. Hadi parancsai, nemzetéhez intézett szózatai, mind erről tesznek tanúbizonyságot. Tettei, nyilatkozatai élete, egész lénye röviden ebben a versben foglalhatók össze: (1. János 5 4 ) »mgrt mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, mely legyőzte a világot, a mi hitünk.« A derék német szövetségeseinknek mai ünnepében mi is részt kérünk, velük együtt mi is zörgetünk az ir-
