Harangszó, 1917
1917-12-09 / 33. szám
266. HARANQSZÓ. 1917. december 9. meglevő Harangszó köré. Hogy az utóbbi időben mindenütt háttérbe szorítanak bennünket s úgy kezdenek beszélni rólunk, mintha már egyházunk végelgyengülésben volna, annak nem annyira kevés számunk és szegénységünk, mint inkább az az oka, hogy szétszakadozva nem tudunk egymástól indítást, bátorítást, önbizalmat kapni A szétszakadozottság és ma- gunkrahagyatottság érzése elseny- veszti meglevő erőnket is és habo- zóvá, kishitüvé sülyeszt bennünket. Lapunk folytonos összekötő kapocs akar lenni egyházaink, híveink között, hogy a távollevőket közelebb hozza egymáshoz. Ebből láthatjuk, hol hogyan munkálkodnak, mit akarnak, mit alkotnak, miben éri egyházunkat előmenetel, öröm, miben veszteség, szomorúság. Sok jel szerint forduló ponthoz ért egyházunk. Vagy, vagy! Az eddigi élettelenség nem tarthat tovább ! Ébredni kezdenek a vezetők is, a hívek is. Itt az ideje, hogy a lelkek megmozduljanak mindenütt. Megújult hitre és szorosabb összetartásra van mindenekelőtt szükségünk. Áron is megvegyük az erre kínálkozó alkalmakat, mert csak igy fogja a világ megismerni és elismerni erőnket, értékünket és hivatásunkat. Mikor annyi a dudva a világon, hadd ejtsen az egész országba szétrepülő lapunk Mit köszönhetünk a reformációnak? Irta: Szalay Mihály. A reformáció adta vissza továbbá a mélyebb, tisztább erkölcsi felfogást. A hit nem maradhat elrejtve a szív mélyén, hanem az ember cselekedeteiben, magaviseletében mutatja ki magát. Mint említettük, annyira kihat életünkre, hogy egyenesen olyanná lesz életünk, amilyen a hitünk. Ahol nincs keresztyén élet, ott hiányzik a keresztyén hit. Amit ott hitnek neveznek, holt hit, a kegyesség semmisitő máza, kiszáradt, vagy képre festett fa, amely nem tud gyümölcsöt teremni. A jó gyümölcsü életet erkölcsös, a rósz gyümölcsüt erkölcstelen életnek nevezzük. A kath. egyház betanult, kívülről ránk parancsolt hitének megfelelően egy-egy jó magot minél több szívbe 1 Mikor annyi harang elnémult, hadd szóljon be helyettük a mi Harangszónk minél több hajlékba! Előfizetési ára a nagy drágaság miatt csoportos küldéssel (legalább 10 példány rendelésénél) 4 kor., cim- szalagos küldéssel 4 kor. 60 fillér. Rendelést elfogad minden lelkész és tanító is. A megrendeléseket és mindennemű befizetéseket december 30-ig Körmendre kérjük küldeni. Sok zavart és késedelmet elhárítanak olvasóink, ha megrendeléseiket a megjelölt időre és helyre küldik. Hisszük, belátja mindenki, hogy az előfizetési díj felemelésére a körülmények kényszeritettek bennünket s igy sem sajnálja senki egy ebéd árát, vagy egy napszámát egy évi lelki táplálékért. Egy hitvalló asszony.*) Kép a magyar protestantizmus történetéből. Irta: KISS SAMU. Az a ráerőszakolt jegygyűrű volt Katalin hosszú kálváriájának a kezdete. Minden nappal szomorúbb és bánatosabb lett, mert mindegyik közelebb hozta.-—8- rettegett esküvőt. *) Felolvastatott a győri evang. belmisz- sziói egyesület reformációi vallásos estélyén. jócselekedni is inkább külső, ki- , szabott, jó cselekedetnek: mint a böjt, az olvasószámra való imádkozás, az alamizsna osztogatás, a testsanyargatás, a világtól való visszavonulás, amelyből a zárdái élet fejlődött. Csakhogy ezek lehetnek látszólagos jócselekedetek, fakadhatnak bajtól, büntetéstől való félelemből, jutalom reményéből, vagy üres kegyeskedésből. A reformáció szerint a jócselekedet megítélésénél mindig a belső érzület a fő, amelyből a tett fakad. Amint Luther mondja, nincs olyan külső dolog, amely az embert kegyessé tehetné. A léleknek nem használ, ha a test szent ruhába öltözik, szent helyeket keres fel, imádkozik, böjtöl, búcsúra jár és szüntelen jócselekedeteket visz is véghez. A jócselekedetek még senkit sem tesznek jóvá, hanem megfordítva : a jó ember cselekszik jókat. Ha jó a fa, jó gyümölcsöt terem; de ha száraz, vagy vad, a ráaggatott gyümölcstől nem válik élővé és nemessé. Több ilyen jócselekedet egyenesen ellenkezik az Fájdalmas vergődésének láttán megesett néhány jobb érzésű rokonnak a szíve; s hogy a házasság elé akadályt gördítsenek, kieszközölték a katholikus püspöknél egy parancsot, amely az esketést megtiltá, ha csak Katalin a róm. kath. vallásra át nem tér. A szegény menyasszony e parancs következtében remélni kezdte, hogy az esküvő elmarad. De reménye meghiúsult. Édesanyja és vőlegénye sokkal jobban akarták e házasságot, semhogy visszariadtak volna a fölmerült akadálytól Igyekeztek azt az útból minden áron elhárítani; ha máskép nem megy, csellel is kijátszani. A család lakóhelyén Szebenben pusztító ragály ütött ki, amely elől menekülvén az édesanya leányával Hévízre, Haller László pedig fehéregyházi birtokára ment. Történt aztán, hogy egy kolduló barát vetődött ide, aki a püspöki tilalomról mit sem tudott. Haller kapott a kínálkozó alkalmon s rábírta a barátot hogy menyasszonyával eskesse össze. Majd gyors futár által értesítette mostoha anyját, aki a hir vétele után azonnal átvitte leányát Fehéregyházára, ahol sebbel-lobbal megtartották 1717. szeptember 11 -én az esküvőt. A szegény áldozat számára most már csakugyan nem volt menekvés. A szomorú menyaszonyból még szoevangéliommal, amely nyíltan kimondja, hogy mikor imádkozunk, ne legyünk sok beszédüek; hogy a test a lélek temploma, tehát nem sanyargatni, hanem megbecsülni való; hogyha mindent megtettünk is, csak haszontalan szolgák vagyunk, tehát nincsenek felesleges, bucsuhelyeken kiosztható jócselekedetek. Jézus az ő főpapi imádságában nem azt kéri Istentől, hogy az övéit kivegye e világból, hanem hogy e világban tartsa őket tisztán a bűntől. A zárdái élet megfutamodás az élet kisértései és küzdelmei elől, pedig épen ezek között, ezeken győzedelmeskedve kell a keresztyénnek megmutatni hitét, hűségét. A zárda lakója már csak azért sem élhet magasabb erkölcsi életet, mint más, mert megfeledkezik a legtermészetesebb s igy legszentebb kötelességekről, amelyekkel szülei testvérei és az emberi társadalom iránt tartozik. Bizonnyal Istennek tetszőbb annak a szülőnek élete, aki jó gyermekeket nevel az emberiség és Isten országa számára; annak a gyermeknek élete, aki
