Harangszó, 1917
1917-10-31 / 28. szám
1917. október 31. HARANGSZÓ. 223. kérdezgeti a kételkedő. Mi pedig kér- * déssel válaszolunk: Lehet-e az Isten temploma az, mely már négy évszázad alatt megépül ? És lehet-e egyáltalában az igazi vallásósság temploma, melynek van záróköve s mely emberkéz munkájával befejezést nyer ? Négy évszázad tanulsága a hálaadás imádságát adja ajkunkra. Istenhez visszük, ami Istené, azután babérágat hintünk a nagy reformátorok, hitvalló, példaadó őseink sírjára hála- datos kegyelettel. t Azután a magasba tekintünk és meglátjuk, hogy még mindig építésre vár a négyszázados templom. Ne mesz- sze idegenben, hanem önmagadon kezd meg az építést. Ha ez a jubileumi nagy ünnepség uj lángra lobbant ja lelked egyházszeretetét, uj erőt visz áldozatkész munkádba, ha újra megérted, milyen drága tenéked evan- géliomi anyaszentegyházunk, a te gyülekezeted, az örökkévaló evangéliom s egyházunk minden tanítása, akkor életed csendes munkája mind magasabbra segíti emelni a négy évszázad óta épülő templomot! Azért a múltról a jövőbe fordítsd tekintetedet! Ne csak nézd, hanem építsd evangéliomi - anyaszentegyháznak templomát! Szombathely Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök. X. Erős vár keletkezésének története. Az Erős várunk keletkezésének történetére vonatkozólag többféle nézet tartja magát. Jelen igénytelen munkám forrásául szolgáló Nelle Vilmos az Erős várunk keletkezését 1527. november 1-ére teszi a következő megjegyzések kíséretében. 1527. október 31-én volt tízéves évfordulója a 95 tétel kiszegezésé- nek, amely évben Luther súlyosan k megbetegedett. Testileg megtörve betegen kapja a hirt, hogy az evangélikusokat többhelyen gyilkolják. Éhez járult, hogy Witten- bergben ugyancsak ekkor kiütött a pestis. Jóllehet azonban mindenki fejét veszté, Luther beteges testtel is igazi hősként viselkedett. Kitartott a betegek mellett akkor is, amikor már az egyetem is otthagyta a várost. Ő ekkor saját lakását ala- j, kitotta át kórházzá. A nevezetes évforduló tehát amint látjuk Luthert, mintegy testileg-lelkileg ostorozott hőst köszönti, de közelsem talán mint legyőzöttet. Mint igazi hős, A ti i t hősei. Mint a búvár a hullámok alól igazgyöngyöt; az emlékezet a múlt idők tengeréből üdvös tanulságokat hoz fel, melyek a jelent gazdagítják s útmutatók az óhajtott szebb jövőhöz. A múltnak ismerete az emberiség szakadatlan küzdelmeiben felmutatja amaz örök hatalom az Isten sorsintéző gondviselésének bizonyságait s meggyőzően emlékeztet a múlandóság s az örökkévalóság az ember és alkotója között levő kapcsolatra. E kapcsolat érteti meg velünk azon történelmi tapasztalatot, hogy minden harcból, szenvedésből uj remény fakad, minden vereség után ujult erővel küzd az igazság. Az életet dúló minden viharok, a szenvedély, elfogultság ostroma a magasb eszmék ellen végül is eszközöknek bizonyulnak, amelyek Isten kezében az ember fensőbb céljához egyengetik az utat s arra indítják a népeket, hogy az önzés, gyülölség bilincseit lerázva egy szívvel lélekkel, törekedjenek az igazság s a szeretet uralmának biztosítására. Az idők teljességében, midőn a régi vallások ereje elhanyatlott, s az ember érezte, hogy hit, remény nélkül az életharcot győztesen vívni nem tudja és az ismeretlen fensőbb mikor legnagyobb a veszély, ő legkevésbé fél. Mikor körülötte legreménytelenebb a lét, ő még mindig a legszebben remél. Mikor mindenki kishitüvé lesz, az ő hite ekkor a legnagyobb. Az élet zajgó hullámai között a belső lelki ostromnak engedve, az élő Krisztussal kiált fel tehát: mit féltek ó kiesinyhitüek, „Erős vár a mi Istenünk.“ Spitta Frigyes az Erős várunk keletkezésének idejét 1523-ra teszi. A költemény, illetőleg az ének azonban jól tudjuk, sokkal későbben látott napvilágot. Mármost tudván azt, hogy Luther mindenkor a belső nyomásnak engedve kisebb avagy terjedelmesebb munkáit azon mele- giben bocsátotta világgá, amint azok megszülettek, nem képzelhető el, hogy egy oly irodalmi kincset, egy oly hatalmas lelki produktomut, aminő az Erős várunk, éveken keresztül az asztalfiókba zárva rejtegette volna a nagy nyilvánosság előtt. Rahn az Erős. várunk keletkezésének történetét egy egyházi beszéd kíséretében ellenben 1529. hatalomnak uj kinyilatkoztatása után epedt: akkor a Krisztusban „megjelent az Istennek üdvözítő kegyelme minden embereknek.“ Ő evangéliomával uj erkölcsi világrend alapját tette le. Az ige, melyet hirdetett el nem múlik soha, még ha az ég s a föld elmúlnak is, mert halhatatlan igazságot foglal magában. A megváltó azon örvendetes üzenetet hozta, hogy az Isten menynyei Atyánk s mi emberek mindnyájan testvérek vagyunk. A szeretetben állította követői elé az első nagy parancsolatot s az Isten- héz, -az áldás örök forrásához vezető hitben törhetlen reményt győzni tudó lelki erőt adott a földi vándornak. Ebben a halál után uj életet, a hűségnek üdvösséget igér. Az evangéliomot azonban, ezen útmutató vezércsillagot idők folytán elhomályositák az elfogultság s az emberi önzésből fakadt törekvések. A pogány népek, midőn tömegesen vették fel a keresztyénséget, anélkül, hogy kellően előkészítve lettek volna: eddigi vallási szokásaikból is sokat magukkal hoztak, ami zavarólag hatott a kér. hittanoknak tisztán megőrizésére. A főpapok, mig az egyház iránt teljes hódolatot követeltek mindenektől, egyszersmind a maguk befolyását is folyton emelni törekedtek. Kifejlődött az áprilisra teszi. Luther barátai wit" tenbergában Luther lakásán türel; metlenül várták a speieri birodalm1 gyűlés határozatáról az értesítést- Ez nem is késett soká. A birodalmi gyűlés kiküldöttje csakugyan megérkezett a levéllel, melynek tartalma ismeretes. Mint nyomorult kutyát szabad Luthert agyonütni. Luther jól tudta, hogy ez nemcsak az ő, de az evangélikusok halál- itélete is; hogy megkezdődött az élet-halál harc. Nehéz gondokba elmerülve hagyták Luthert ezúttal barátai egymagára a levél vétele után. Luther egyedül volt a szobájában. Szótlanul járt kelt egy- darab ideig föl alá, mig végre is felemelte asztaláról drágakincsét, leghívebb barátját a bibliát s benne felnyitotta a zsoltárok könyvét, elolvasta a 46-ikat. Elolvasta s Istennek békessége, mely minden emberi értelemnél feljebbvaló, szivében lakásra talált s megihletődve hálaképen megszületett lelkében a mennyei himnusz: Erős vár a mi Istenünk. Magamrészéről Erős várunk ke-
