Harangszó, 1917
1917-01-14 / 3. szám
1917. január 14. HARANQSZO. 21. ideje alatt, elég világosan beszélt. Ezután is hősiességteké és vitéz- r ségeteké legyen a szó! Még nem volt elég az áldozatból. JVlég többet is kell hoznunk. Ellenségeink bűnösek ebben. Isten a tanúm. Négy ellenséges királyságot tapostatok le, vitéz szövetségeseink hadseregivel együtt, hatalmas várakat vettetek be és nagy területeket hódítottatok meg az ellenség ' földjéből. Az ellenségek hatalmának birtokosai ennek ellenére még most is azzal a reménységgel ámítják népeiket és k hadseregiket, hogy sorsukban még fordulat következhetik be. Nos tehát, nektek kell velük keményen leszámolnotok ! Fegyveres erőmben való büszke bizalomtól eltelve állok soraitok élére. Előre Istennel! Kiadatott Bécsben, 1917. jan. 5-én. Károly s. k. Az oláhországi harcok. Mig tehát egyelőre a semlegesek és a hadviselő államok népeinek óhajtásai ellenére sem lehet szó békéről, addig folynak tovább a harcok. A harctereken történő események >■ reánk nézve fölötte kedvezőek. Braila elesett. Dobrudzsa teljesen felszabadult. A Duna balpartján küzdő seregek gyors iramukban mind közelebb férkőznek a Szerethhez, amelynél a futó orosz és román seregeket előkészített állásokba várják. Félkörben fogja át seregeink arcvonala Moldovát és a felkör mind szorosabbra húzódik és a Szerethhez nyomja az ellenséget. Egyik erősen kiépített állása az oroszoknak és románoknak a foksanii hídfő, amelyet szívós kitartással védenek. Mackensen tábornagy seregeinek imponálóan gyors előnyomulása érthető aggodalmat kelt az antant berkeiben. Párisi jelentések szerint attól lehet tartani, hogy a hadműveletek nemcsak Románia hátralevő részei megszállását, az Odessza felé vezető ut elérését céllozzák, hanem azt is, hogy az oroszok önként ürítsék, ki Bukovina és Galícia megszállott területeit. Már a francia jelentésekből is az tűnik ki, hogy nemcsak uj szövetségesük, Románia teljes letiprásától tartanak, hanem hogy az orosz kolosszust megfosztják azoktól az eredményeitől, amelyeket nyári offenzivája alkalmával szerzett. Hősies csapataink előrenyomulásával szemben az antant a szívós, de hatástalan védekezésen kívül ugylátszik csak tanácskozásokkal tud szembeszállani. Tanácskozás folyik Rómában, ahol valamennyi antant-hatalom képviselője megjelent, hogy a győzelem titkát megállapítsák, Jassyban pedig a román király tanácskozott Bruszilovval, Sacharovval és több más orosz meg francia tábornokkal, hogy részletes haditervben állapítsák meg, milyen intézkedések árán tudnák a központi hatalmak seregeit előnyomulásukban megállítani. A római tanácskozásról nagyon eltérő hirek szivárognak ki. Tárgyaltak a görögországi eseményekről és az egységes hadvezetésről, azonban, hogy miben egyeztek meg, azt nem lehet megtudni. A római tanácskozás öt óra hosszat tartott. Jassyban azt határozták, hogy Bru- szilov veszi át az orosz és román hadak feletti legfőbb parancsnokságot. Tanácskozás után Bruszilov Perdinánd királylyal a Szereth harcvonalra indult. Ezek a tanácskozások lehetnek bármily fontosak az antantra nézve, bennünket egyáltalán nem izgatnak. Hős seregeink feltartózhatatlanul a megállapított tervek értelmében haladnak előre, hogy biztosítsák maguk részére a végső győzelmet. Harc az oroszok ellen. Az oroszok hosszabb pihenés után offenzivát kezdettek ellenünk. Az előkészületek megtételére egy uj offén- zivához elég idejük volt. Alkalmasint egy újonnan érkezett vagy szervezett hadsereg lépett harcba és csak arra várt, hogy csapataink egy bizonyos vonalig megközelítsék. Ez bekövetkezett és az orosz csapatok — természetesen megfelelő tüzérségi előkészítés után — 25 kilométer arcvonalban rohamra mentek, sőt még szárnyaikra sem kellett figyelemmel lenniök, mert baloldalon a fundencii, jobb oldalon pedig foksanii hidfő fedezte a szárnyukat. Német, magyar, osztrák csapatok általánosságban teljesen visszautasították az oroszok nagy offenzív lökését, részleteiben is, csupán a közepén tudott az ellenség Obilesinél némi csekély tért nyerni. Az oroszok veszteségei igen súlyosak és véresek voltak és ezenfelül több száz fogoly maradt kezünkön. A védelemmel aratott győzelmünk kétségtelen bizonyítéka csapataink nagy erejének és szilárd állásának. Az oroszoknak kilenc támadása véresen omlott össze. Az Erdős Kárpátokban a hó és fagy korlátozta a harci tevékenységet. Galíciában és Volhyniában csak járőrharcok voltak. Lipót bajor herceg arcvonalának északi részén, a mitaui szakaszon az oroszok folytatták a megkezdett erős támadásaikat, de a német csapatok a támadóknak érzékeny veszteséget okozva, minden rohamot visszavertek. Nyugati harctér. Arrastól délre angol csapatok több órai tüzérségi előkészítés után támadásba mentek át, de a támadás a németek összpontosított gépfegyver és ágyutüzében összeomlott. Az arcvonal egyéb részein általában csend volt, mert a rossz időjárás a harci tevékenységet megbénította. Az olasz és délkeleti harctéren a helyzet a jelentések szerint még mindig »változatlan.« Ennek a változatlanságnak azonban a hadászatban igen fontos jelentősége van. A hosz- szantartó változatlan helyzet reánk nézve rendszerint kedvező változatot szokott eredményezni. A délkeleti fronton Monasztirnál részünkről erős ágyutüzelés indult meg, úgy hogy a szerbek újból kezdik magukat nem otthon érezni Mo- nasztirban. Egyéb hirek. A román parlamentben, mely ez időszerint Jassyban ülésezik, fékevesztetten támadják Bratianut, mint aki tönkretette Romániát. — A hollandi külügyminiszter kijelentette, hogy a németalföldi kormány nem tesz lépéseket a béke érdekében, mert meg van győződve, hogy ennek a lépésnek a jelenlegi körülmények között nem lenne meg a kívánt eredménye. — Görögországban ismét készül valami, mert a tartalékosokat újból behívták szolgálatra. — A lengyel királyság ideiglenes államtanácsa Varsóban legközelebb megkezdi ülésezéseit. — A orosz dumát bizonytalan időre elnapolták. — Az olasz lapok közlése szerint a pápa az arany rózsát ez évben Ena Viktoria spanyol királynénak fogja küldeni, annak az emberbaráti nemes munkának elismeréséül, amelyet a spanyol királyné a madridi királyi palotában berendezett hadifogolytudositó iroda kebelében kifejt. Lapunk zártakor jön az örömhir, hogy Foksanit elfoglaltuk. Az erődítményben 3910 foglyot ejtettünk és 3 ágyút zsákmányoltunk. Van valakije a harctéren, vagy a sebesültek közt a kórházban ? Úgy fizessen szántára elő a HARANGSZÓRA. Vigasztalást, szórakozást küld neki min- , den egyes számmal.
