Harangszó, 1916
1916-09-10 / 26. szám
204 HARANGSZÓ. 1916. szeptember 10. majd eljön az idő, melyben világosság gyullad ezekben a sötét dolgokban is, melyek megkapják az emberi elhatározásokra és emberi mulasztásokra vonatkozó válaszokat. Majd akkor lehet és kell is Ítéletet mondani. Addig tűrni, hallgatni és dolgozni kell. De a világ kincséért se csatold ezekhez a kérdésekhez az Istenre vonatkozó kérdéseket. Akármi történjék velünk, sziklaszilárd, megdönthetetlen bizonyossággal éljen telkedben az a meggyőződés, hogy mindenből jó származik az Isten bölcs és jó akarata szerint. A megaláztatás a dölyfösség ellen véd, a gyengeség megismerése az Isten segítségének szükségére ébreszt, a földi kincsek pusztulása örökkévaló lelki kincsek gyűjtésére int. A háború földi dolgokról határoz, ország határokról, területről, vagyonról, életről, az Isten pedig a lelket keresi s az örökkévalóságot munkálja. Ez mind bizonyos. Erről nem vitatkozunk, ebben nem kételkedünk, hanem hiszünk. Annál erősebben hiszünk, minél többet csalódunk. És minél nagyob az emberi dolgokban való csalódásunk, annál jobban bizunk az örökkévaló Istenben. Az égető kérdések is egymás után elcsönde- sednek, ha imádkozunk s választ váró gyötrelmünket gyermek-hittel visszük az Úr szine elé. Isten áldjon, édes fiam. A Mindenható védje és őrizze hazánkat, nemzetünket ! Hajléktalanná vált testvéreinknek is ő adjon oltalmat és erőt. Szeretettel ölel édesapád. A román hadsereg. Románia védőképességének, vagyis hatalmi tényezőinek élő ereje a következő: területén, mely 139.715 négyzetkilométer, legföljebb hét millió háromszázezer ember lakik. A hadkötelezettség általános és 25 évre terjed, még pedig a 21. évtől a 48. évig. A tényleges szolgálati idő a gyalogságnál kettő, a többi fegyvernemnél három, a haditengerészetnél pedig négy év. Az ujoncjutalék 1913/14-ben 52.700 ember volt, akiket 70—80.000 védköteles egyénből állítottak a zászlók alá. Ez a szám azonban az előző években kisebb volt. A békelétszám a hadiállománynak egy negyede, vagyis kereken 80.000 ember volt legutóbb. A hadrakelt sereg fegyvernemeinek i ereje a következő: gyalogság, kivé- I vén a megszállásokra szánt erőket és a népfölkelést, 220 zászlóalj és 14 határőrszázad, — lovasság 83 század, — tüzérség: 124 tábori üteg és 19 vártüzérszázad, műszaki csapatok: 30 század. Mindezekhez természetesen hozzájárulnak a segédfegyvernemek, amelyek a modern háború kívánta számban megvannak. A hadiállomány 250.000 lőfegyver, 18.000 lovas, 1000 ágyú (régi és uj) és 400 gépfegyver. Valószínű, hogy az ágyuk és a gépfegyverek száma növekedett a világháború kitörése óta annál is inkább, mivel nagy szerepet játszottak a modem háborúban a tüzérség és a gépfegyverekkel felszerelt csapatok. A hadsereg azonban igen nagy tartalékkal rendelkezik, vagyis háborúban sok uj csapattest alakítható, föltéve, hogy rendelkezésre állnak a hadianyagok, a ruházat, a fölszerelés stb. Kétségtelen, hogy Románia is szorgalmasan gyűjtötte a világháború tapasztalatait és igy megtette előkészületeit ahhoz, hogy ha kell, fegyver alá állítsa lakosságának 10 százalékát. Ez azonban a hadkötelezettség kiterjesztése és a védőképesség leszállítása mellett lehetséges csak. Az ebből származó nagy tömegekből azonban 2—3 százalékot le kell vonnunk az arcvonal mögötti szolgálatra jutó emberek miatt. A csapatok felszerelése általában megfelel a kor kívánalmainak és igen jó, mivel állandóan nagy gondot fordítottak a fegyvernemek felszerelésére. A felfegyverzés kitűnő, a csapatok képzésére nagy gondot fordítottak, a tiszti hiányt pedig célirányos ‘intézkedésekkel megszüntették. Mivel az emberanyag igénytelen és kitartó és mivel békében nem annyira a nagy tömegeknek esetleg kevésbé gondos kiképzésére vetették a fősulyt, hanem arra, hogy bár csekély számú, de jó hadsereg állíttassák a háborúba, mivel a tisztikar szakképzett és igen jó szellemű, bár kissé piperkőc, a fegyelem pedig megüti a mértéket, a román hadsereg a nagy katonai hatalmak kombinációiban fontos tényezővé vált az utolsó évtizedekben. Némileg megingatta a beléje vetett bizalmat a balkán háborúban való kudarca, amikor Bulgáriába vonulván, csata nélkül is alapjában mintha megingott volna. A hadtestek száma ez idő szerint öt. Hogy a tartalékos legénységből minő hadba indítható tartalékcsapatok, sőt esetleg seregtestek is alakit- I hatók, ma biztosan meg nem álla- I pitható. Harminckét hadüzenet. 1914 junius 28-án történt a sze- rajevói gaz merénylet. Azóta egész Európa vérben áll s a nemzetek rettenetes tusát vivnak egymással. Egyszerre az elején, a sűrűn egymásután jövő hadüzenetek hírére, azt a tréfás megjegyzést tették a lapok, hogy a németek ilyen felirásu táblát függesztettek ki a külügyminisztérium kapujára: »Hadüzenetet elfogadunk délelőtt 10 —12-ig. Pedig azóta is mennyi hadüzenet történt! íme, itt van egy kis rövid áttekintés: 1. Magyarország és Ausztria — Szerbia ellen 1914 julius 20. 2. Németország — Oroszország ellen 1914 augusztus 1. , 3. Németország — Franciaország ellen 1914 augusztus 3. 4. Belgium — Németország ellen 1914 augusztus 3. 5. Anglia — Németország ellen 1914 augusztus 4. 6. Magyarország és Ausztria — Oroszország ellen 1914 augusztus 6. 7. Szerbia — Németország ellen 1914 augusztus 6 8. Montenegró — Magyarország és Ausztria ellen 1914 augusztus 7. 9. Montenegró — Németország ellen 1914 augusztus 9. 10. Franciaország — Magyarország és • Ausztria ellen 1914 augusztus 10. 11. Anglia — Magyarország és Ausztria ellen 1914 augusztus 12. 12 Japán — Németország ellen 1914 augusztus 23. 13. Magyarország és Ausztria — Japán ellen 1914 augusztus 24. 14. Magyarország és Ausztria — Belgium ellen 1914 augusztus 28. 15. Oroszország — Törökország ellen 1914 november 3. 16. Montenegró — Törökország ellen 1914 november 3. 17. Japán — Törökország ellen 1914 november 3. 18. Anglia — Törökország ellen 1914 november 5. 19. Franciaország — Törökország ellen 1914 november 5. 20. Belgium — Törökország ellen 1914 november 7. 21. Olaszország — Magyarország és Ausztria ellen 1915 május 23. 22. Olaszország — Törökország ellen 1915 augusztus 20. 23. Bulgária — Szerbia ellen 1915 okt. 14. 24. Anglia — Bulgária ellen 1915 okt. 15. 25. Franciaország — Bulgária ellen 1915 október 16. 26. Olaszország — Bulgária ellen 1915 október 18. 27. Oroszország — Bulgária ellen 1915 október 22. 28. Németország — Portugália ellen 1916 március 9. 29. Olaszország — Németország ellen 1916 augusz'us 27. 30. Románia — Magyarország és Ausztria ellen 1916 augusztus 28. 31. Bulgária — Románia ellen 1916 szeptember 1. j 32. Törökország — Románia ellen 1916 szeptember 1.
