Harangszó, 1915-1916
1915-11-21 / 19. szám
1915. november 21. HARANGSZÓ. 147. szőr egy különálló helységbe mehetnek. Itt orvosi vizsgálat alapján kiválasztják a fertőző betegségben levőket smegjelölik, melyik kórterembe helyezhetők el. Ebből a közös teremből az út a kórtermekbe a fürdő szobán át vezet. A beteget megfürdetik, új ruhát kap, fürdés után; a régi ruháit pedig forró gőzzel fertőtlenítik, hogy a tetőket (melyek a kiütéses tífusz terjesztői) s egyéb veszélyes apró állatkákat, bacilluso- kat, fertőző képes anyagokat ártalmatlanítsák. Régi ruháit a beteg távozáskor visszakapja. A megfigyelő állomásokról további gyógyítás végett az ország belsejébe szállítják a sebesülteket, betegeket, kivéve a fertőző betegségben levőket, kiket visszatartanak mindaddig, míg meg nem gyógyulnak. Gyógyulás után, — mikor már nem terjeszti az átszenvedett betegséget, — kerülhet csak az ország belsejébe, — csak ekkor érintkezhetik másokkal. A gyógyulást, illetve a fertőző képesség elvesztését bakteriológiai vizsgálattal állapítják meg minden egyes esetben. Mint ahogyan a szűrő eszközök visszatartják a piszkot, ép úgy tartják vissza ezek az intézmények a # fertőző betegségeket s választják el egyéb, a tömegek egészségét nem érintő betegségektől. Az orvosi intézményekbe fektetett milliók dús kamattal jártak a megmentett lakosság életében, egészségében, munkaképességének megtartásában. A háború maga is nagy csapás bármelyik országra: emberi élet és anyagi érték mérhetetlen, sokáig nem pótolható pusztulása. De az a csapás még súlyosabb, ha az otthon levő polgári lakosságot a fertőző betegségek pusztítják, mert a küzdő katonák helyett is az itthonlevőknek kell dolgozniok, hogy legyen kenyér és muníció. Az itthon ápoltak a magyar társadalom önkénytes, önfeláldozó munkásságával, szeretetével találkoz- 1 nak. Gyengéd, honszeretettől vezérelt szívek és kezek kötözik a hegedő sebeket. Nagy eszmék tőre, nagy tragédiák zúgó fergetege porrá- zuzza a legerősebb válaszfalakat. Osztályok közelednek egymáshoz. Az uraság leánya elmegy a vörös keresztes kórházba, hogy a szegény cseléd ember sebeit kötözze, gyógyítsa, hogy valamicskét visszafizessen, hogy némikép lerójja hatását a megmentett szabadságért. S ez így van jóll A legnemesebb emberszeretet gyakorlása : az egészség ápolása, tán meghozza az óhajtott nagy lelki megújhodást, melyből eltűnik a nagy piszkos önzés; elmossa a kiömlő, sok-sok drága magyar vér s helyébe lép valami tisztultabb, magasabb felfogás, önzetlenség, becsületes jó akarat mások irányában is, valami komolyabb, határozottabb irányú nemzeti szent akarat, törekvés, mely a helyreállított egészséges nemzeti léleknek lesz közös, szükségszerű folyománya. Ez is egyik végtelen becses termése lesz a világháborúban végzett közös egészség ápolásnak, együttműködésnek. A láthatatlan kéz. Elbeszélés. Irta: Kapi Béla. Kilencedik fejezet. A lövészárokban. . Folyt. 18. Egyik éjszaka óriási északi szél dühöngött. Zúgott, recsegett minden, az ember azt hihette, hogy az Isten harag ja-viharával elsöpör mindent. Reggelre megszakadt az ég egyforma szürkesége s a hegy mögül valami verőfényes derengés világított át. A lövészárokkal szemben, éppen a fiatal erdő előtt keskeny föld hányást vettek észre. Az emelkedés szemmel láthatólag nagyobbodott s gyorsan húzódott az erdő irányában. Az történt, hogy az oroszok a nagy köd rejtő takarója alatt megérkeztek s az erdőből kiindulva, úgy megásták lövészárkaikat, hogy golyó nem érhette őket. A csapat és muníció szállítást is észrevétlenül intézték. Egy szempillantás alatt megváltozott minden. Az emberek elfoglalták helyüket, megkezdődött a sortűz. Ez is csak félnapig tartott. Úgy látszik, mindkét részről belátták, hogy hiába pazarolják a puskaport, hát szépen elhallgattak. Nekik is az lehetett a feladatuk, hogy előretolt állásaikkal feltartsák az ellenséget, egészen a helyzet kialakulásáig. Csöndes megegyezésként nem lövöldöztek egymásra. Hanem egyébként nem volt tanácsos a lövészárokból kibújni. Mihelyt egy alak felemelkedett, azonnal süvített a golyó. Tóth Ferkó embermagasságnyi, három arasz szélességű mélyedést vájt a meredek partba s ott állt naphosz- szat. Néha a zsebébe csúsztatta a kezét s néhány verset elolvasott a bibliából. A tréfát nem kerülhette el. Magyar ember szokása, hogy minden szokatlan dolog megböki a szemét s ráérő idején tréfát csinál a más ember szokatlan szokásából. Tóth Ferkó tűrte, meg el is ütötte. — No bibliás Ferkó, megint találtál valami mediciát? — Találtam a lelkemnek, hála legyen a jó Istennek! — Ajánlj nekem is valami bölcse- séget, nézd egészen üres a bugyel- lárisom. Tóth Ferkó elkomolyodik. — Nem tréfálni való az Isten beszéde. Egy kis gondolkodás után hozzáteszi: — Hanem azért kigyelmed számára is van benne üzenet. „Ne gyüjtsetek kincset e földön, hol a rozsda és moly megemészti és ahol a lopók kiássák és ellopják. Hanem gyüjtsetek magatoknak kincset a mennyországban, hol a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a lopók ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol vagyon a ti kin-. esetek, ott lészen a ti szivetek is.“ (Máté 6, 19-21.) — No, nekem inkább dohányra valót adtál volna ilyen üres bölcsesség helyett! — Már pedig igazat olvasott a Bibliás Ferkó, — szól közbe az egyik, — mert bizony semmiféle kincs és vagyon nem használ sem- mitse. Boldog ember, aki bizik az Istenben. így volt máskor is. Tréfálkozással kezdték, komoly lett a vége. Egy- kettő mindég akadt, aki felitta az örök forrás elhullatott vízcsöppjét s megenyhítette vele lelke szomjúságát. Olyan is akadt, aki kölcsön kérte a könyvet. Még többen körülállták Ferkét s olvastattak maguknak. Néha Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 53 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal
