Harangszó, 1914-1915

1915-12-27 / 11. szám

V. évfolyam 1914. december 27 11-ik szám VALLÁSOS NÉPLAP. Megjelenik novembertől februárig minden vasárnap, márciustól októberig minden második vasárnap. Szerkeszti és kiadja KAPi BÉLA ev. lelkész. Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és minden­nemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést .elfogad minden evang. lelkész és tanító is. TARTALOM: Somboryné Pohánka Margit: Békesség a földön . . . (Vers.) — Kiss Samu: Békesség a földön! — Csite Károly: Kakukos óra. (Karácsonyi történet.) — Kapi Béla: Nevekedjék a ti hitetek! — Szalay Mihály: Nótaszó a tábortűznél. (Vers.) — Fábián Imre: Hogyan lett Pálból Saul? (Elbeszélés. Folytatás.) — A világháború eseményei. — Háború-apróságok. — Gyermek- világ: Karácsonyesti ima. (Vers.) — Csite Károly: Mit hozott a Jézuska? — Sántha Károly: Karácsonykor. (Vers.) — Ország-Világ. Békesség a földön... Üdvözlégy Krisztus áldott lelke! Nézd: mi szép világunk vérben, lángban áll; Hogy letérdelhessünk szent bölcsőd mellett:— Békesség a földön az embernek, Olvadjon imába e roppant viszály. Nemzetek törtek harcba egymás ellen, Miként kitör medréből a haragvó folyam, Ünneped szent békéjét ma oda vidd Uram! Üdvözlégy Krisztus áldott lelke; Benned bíznak a mi bátor fiaink, Távol északnak zordon hómezőin . . . Arcuk küzdelmek szántotta redő in Óh simitgass becéző gyöngédséggel, Kik vészben, fagyban, tusák során által Kergetősdit játszanak a halállal, Nyújtsd nékik a győzelem koronáját, Hogy már ne hulljon a drága magyar vér.., Szállj karácsonyi angyal, — most azok közé térj! Üdvözlégy Krisztus áldott lelke! Te léssz az, aki nem hagyod árvául Az aggódó hitveseket, anyákat, Kik a honért mindent föláldozának Lelkűk tengernyi tiszta aranyába!. Kik, ha jön a végső fájó üzenet, Felöltik a gyászruhát büszke panasztalan, S fájdalmukat, mint egv mártirkoszorút, Amelyen hordják; — feléd visz az út, Karácsonyt a szivükbe azoknak adj Uram! Már dereng a sötét... Fekete fátyólából Szebb, boldogabb jövendők csillag-árja resz­ket... Békesség a földön az embereknek!. . . Somboryné Pohánka Margit. Békesség a földön! Irta: Kiss Samu. Boldog örömnap derült ránk: Vigadjon szívünk, zengjen szánk; Az egész világ vigadjon, Istenünknek hálát adjon 1 Karácsony ünnepén újra felhang­zik ajkainkon a régi, megszokott ének. De mint) ' kevesebb volna benne ezúttal a : elégség, a meggyő­ződés. Olyan, mint a préselt virág. Külsőleg, alakra ugyanaz ; de a színe fakóbb, az Uata elmosódottabb : mert hiányzik belőle az élet. A szív át- érző, meleg lüktetése. Míg ajkaink a karácsonyi öröméneket zengedezik, lelkünk összefacsarodik a fájdalom­tól, ha a harctéren küzdő, vagy a kórágyon sínylődő szeretteinkre gon­dolunk. Szomorú karácsony I Telve ellen­téttel. Az Úr dicsőségének sugara, mely hajdan a betlehemi mezők fe­lett felragyogott, síró szemek köny- nyein törik meg. Az éjszakák sötét­ségét a mennyei fényözön helyett lángba borított városok, falvak s el­lenség után kutató reflektorok vilá­gítják be. A magasságból örömszózat zendül, idelent a keblek mélyéből bánatos, panaszos sóhaj kél. Az an­gyal születést hirdet a pásztoroknak, nekünk az irtózatos halál tárul száz meg száz változatban szemeink elé. A mennyei seregek sokaságának dics­éneke bele vész az ágyuk fülsiketítő bömbölésébe. A megnyilatkozott ég­ből aláhangzó karácsonyi békeüdvöz­letre harci zaj, fegyvercsattogás fe­lel a földről vissza. Mert ha néhány órára fegyverszü­netet teremt is esetleg az egymással harcban álló ellenséges népek között az égi üzenet: Békesség a földön 1 — utána ismét s talán a pihent erők megújuló, fokozott hevességével csap­nak össze a gyilkoló fegyverek. Békesség a földön! Van-e hát jo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom