Harangszó, 1914-1915
1915-06-27 / 33. szám
1915. június 27. HARANGSZŐ. 259 esik. Növeli a bajt az is, hogy az ország földje nem valami termékeny. Sokfelé hegyes, sziklás. Sőt van 20 tűzhányóhegye is s azok időnkint nagy károkat okoznak s lávaesőbe temetnek mindent. A rendes gabona- termelésen kívül különösen virágzik a rizs termelés. Ipara szintén fejlett. Különösen' a papír, selyem, pamut ipart említjük. Japán hosszú évszázadokon keresztül elzárt, megközelíthetlen, önmagának élő ország volt. Tulajdonképpen egy fél évszázad óta nyíltak meg kapui az európai népek befolyása előtt. Ekkor lépett Japán a fejlődő államok sorába. Kettő közül kellett választania. Vagy megmarad sajátságos szokásaiban, régi elmaradottságában, vagy pedig utat nyit az európai műveltségnek, a tudomány és művészet hódításának s ezzel részt kér magának az európai népek világtörténelmi munkájából. Japán az utóbbit választotta. Egy fél évszázad alatt óriásit fejlődött. Nemcsak a bő japán ruhát, a kimo- nót, vetette le s a hosszú copfot hagyta el, hanem egyébként is átalakult s igazságszolgáltatásában, közoktatásában, hadseregének szervezésében is alkalmazkodott az európai befolyáshoz. Egyszerűen a csodával határos, hogy ez a nemzet egy fél évszázad alatt mennyit fejlődött. Törvénybe iktatták az általános kötelező népoktatást. Kétféle népiskolát állítottak fel: alsó és felső népiskolát. Alsó fokú népiskola van 26.386 és pedig 134.377 tanerővel. Magasabb fokú népiskola van 297 és pedig 5.815 tanerővel. Jellemző, hogy az utóbbi iskolákban az angol nyelvet is tanulják. Gondoljunk csak rá, valamikor milyen idegenkedéssel fogadtuk a német nyelvet, és csak milyen lassan erősödik meg az emberek lelkében az a meggyőződés, hogy arra boldogulásunkban, előmenetelünkben szükségünk van. A japánok egyszerre felismerték az angol nyelv nagy jelentőségét és megértették, hogy nyelvismeret nyitja meg előttük a nagyvilágot. Meg is nyillott előttük minden országot. 1875-ben törvénybe iktatták az általános védkötelezettséget. Azóta is többször kiegészítették és újjászervezték hadseregüket. Az okos előrelátás vezette őket ebben is. Látták, hogy a másik sárga fajú nemzettel, az óriás Kínával szemben csak teljes szervezettséggel állhatják meg helyüket. Észrevették azt is, hogy Oroszország Japán rovására szeretne terjeszkedni s lehetetlenné akarja tenni Japán gazdasági erősödését. Éppen így az amerikai Egyesült-Államokkal szemben is csak akkor számíthatott az erős nemzeteket megillető méltánylásra és megbecsülte- tésre, ha hadseregét fejleszti s tengeri hatalmát is kiépíti. Hadserege békében 250.000 emberből áll, hadiállapotban 1,150.000 emberből. A katonák a kitűnő Arisaka ismétlő fegyverrel küzedenek. Tengeri haderejének kiegészítésére nagyon nagy gondot fordított Japán. 1912-ben volt 17 dorednotja, 13 páncélos csatahajója, 17 cirkálója, 6 ágyúnaszádja, 61 torpedórombolója, 50 torpedója, 12 tengeralattjárója. 638 tiszt, 3.288 tiszti személyzete, 1.533 altiszt, 43.790 legénység végzi a szolgálatot. Katonasága kitűnő. Nemcsak a bátorság és az értelmesség teszi a japánt katonává, hanem vallásos hite is. Az uralkodó iránti hűség, a haza iránti szeretet a japánok első kötelességei közt foglalnak helyet. Büszkék arra, ha hazájukért küzdhetnek és meghalhatnak. Nem is kerülik el a veszedelmet, nem bujkálnak a nehéz kötelességteljesítés elől, hanem férfiassan, bátran, minden erejükkel, egész lelkesedéssel megállják helyüket. Az utolsó évtizedekben Japánnak két nagy háborúja volt. 1894/95-ben Kínával került szembe. De bizony a 400 milliót számláló hatalmas birodalmat úgy megverte a kis Japán, hogy az kénytelen volt neki nagy engedményeket tenni. Ekkor kapta meg Formosát és Port-Arthurt. 1904/5-ben az oroszokkal került szembe Japán. Az oroszokat elfogta a féltékenykedés s mindenképpen meg akarták fosztani Japánt küzdelme jogos gyümölcsétől. Már "a megindulása is jellemző a japánra. Az oroszok ugyanis a Kinában kitört boxer-lázadást saját önző céljaikra akarták kihasználni s Mandzsúriát mindjobban az orosz hatalom befolyása alá helyezték. Ezzel sem elégedtek meg, hanem Kóreát is meg akarták szerezni. Japán tárgyalásokkal igyekezett elszámítani a mindig élesebbé váló ellentéteket, de a hatalmas Orosz birodalom egyszerűen lekicsinyelte Japánt. Nem vette komolyan. Japán 1904. január 13-án újabb előterjesztést tett az orosz kormánynak, de az még február 5-ig se méltatta azt válaszra. Ebben a semmibevevésben Japán nemzeti méltóságának megsértését látta s megüzente a háborút Oroszországnak. A végét tudjuk. Az oroszok csúnyán, de igen csúnyán kikaptak s úgyszólván egész tengeri erejük megsemmisült. A mostani világháború kezdetén sokan reménykedtek, hogy Japán megtámadja Oroszországot s így a mi segítségünkre jön. Ellenkezően történt. Az angolokkal kötött szerződése odakényszerítette ellenfeleink mellé. De megelégedett egy kis darab föld biztosításával s azóta nem vesz részt a küzdelemben. Hogy milyen alakulást vesz még ez a háború, senkisem tudja. Azt sem tudjuk, vájjon nem lesz-e a háborúnak második, harmadik, talán negyedik felvonása is ? A balkán háborúban láttuk, hogy ellenségekként álltak egymással szemben azok a szerbek és bolgárok, kik kevéssel előbb még együtt harcoltak a törökök ellen ? Vájjon nem látunk-e majd ugyanilyen alakulást? Egy Japán előkelő tiszt állítólag azt mondta, hogy majd mikor minden európai állam tengeri hadereje már tönkrement, majd akkor mutatja meg hatalmát Japán. „Akkor majd látogatóba megyünk Ausztráliába és Új Seelandba. de úgy, hogy többet nem is megyünk ki onnan. És akkor majd megmutatjuk az egész világnak, különösen pedig Európának, hogy Ázsia Ázsiáé.“ A japán nép szívós, munkabíró, kitartó, ügyes, hazájáért minden áldozatra kész, de éppen úgy ravasz és számító is. Nagyon könnyen megvalósulhat teháWa jóslat. Megtörténhetik az is, hogy mostani szövetségeseinek, különösen Angliának pártElmaradott az a község, ahol nincs fogyasz tási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb ház tartási és gazdasági cikkek a HANGYA bol tokban kaphatók. A HANGYA italai hamisí tatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik község ben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 33 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
